interactive GDPR 2016/0679 HU

(4) A személyes_adatok kezelését az emberiség szolgálatába kell állítani.

  A személyes_adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal.

  Ez a rendelet minden alapvető jogot tiszteletben tart, és szem előtt tartja a Chartában elismert és a Szerződésekben rögzített szabadságokat és elveket, különösen ami a magán- és a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához és a személyes_adatok védelméhez, a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz, a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódás szabadságához, a vállalkozás szabadságához, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz, és a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséghez való jogot illeti.

(9) A 95/46/EK irányelv célkitűzései és elvei továbbra is érvényesek, azonban az irányelv nem akadályozta meg sem azt, hogy az Unió tagállamaiban az adatvédelem végrehajtása széttagolt módon valósuljon meg, sem a jogbizonytalanságot, sem pedig azt, hogy széles körben az a benyomás alakuljon ki, hogy természetes személy védelme – különösen az online tevékenységek esetében – jelentős kockázatoknak van kitéve.

  Az a tény, hogy a személyes_adatok kezelése tekintetében a természetes személyek jogai és szabadságai egyes tagállamokban eltérő szintű védelmet élveznek, különösen, ami személyes_adatok védelméhez való jogot illeti, a személyes_adatok Unióban történő szabad áramlásának útjában állhat.

  Ebből eredően ezek az eltérések a gazdasági tevékenységek uniós szinten való folytatásának akadályát képezhetik, torzíthatják a versenyt, és hátráltathatják a hatóságokat az uniós jog szerinti feladataik ellátásában.

  A jogok és szabadságok védelmi szintjében mutatkozó ilyen eltérések a 95/46/EK irányelv végrehajtásában és alkalmazásában fennálló eltérésekre vezethetők vissza.

(63) Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra, hogy egyszerűen és észszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát.

  Ez magában foglalja az érintett jogát arra, hogy az egészségi állapotára vonatkozó személyes_adatokhoz – mint például a diagnózis, a vizsgálati leletek, a kezelőorvosok véleményei, valamint a kezeléseket és a beavatkozásokat tartalmazó egészségügyi dokumentációk – hozzáférjen.

  Ezért minden érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy megismerje különösen a személyes_adatok kezelésének céljait, továbbá ha lehetséges, azt, hogy a személyes_adatok kezelése milyen időtartamra vonatkozik, a személyes_adatok címzettjeit, azt, hogy a személyes_adatok automatizált kezelése milyen logika alapján történt, valamint azt, hogy az adatkezelés – legalább abban az esetben, amikor az profilalkotásra épül – milyen következményekkel járhat, továbbá hogy minderről tájékoztatást kapjon.

  Ha lehetséges, az adatkezelő távoli hozzáférést biztosíthat egy biztonságos rendszerhez, amelyen keresztül az érintett a saját személyes_adataihoz közvetlenül hozzáférhet.

  Ez a jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait, beleértve az üzleti titkokat vagy a szellemi tulajdont, és különösen a szoftverek védelmét biztosító szerzői jogokat.

  Ezek a megfontolások mindazonáltal nem eredményezhetik azt, hogy az érintettől minden információt megtagadnak.

  Ha az adatkezelő nagy mennyiségű információt kezel az érintettre vonatkozóan, kérheti az érintettet, hogy az információk közlését megelőzően pontosítsa, hogy kérése mely információkra vagy mely adatkezelési tevékenységekre vonatkozik.

(65) Az érintett jogosult arra, hogy kérhesse a rá vonatkozó személyes_adatok helyesbítését és megilleti őt az „elfeledtetéshez való jog”, ha a szóban forgó adatok megőrzése sérti e rendeletet vagy az olyan uniós vagy tagállami jogot, amelynek hatálya az adatkezelőre kiterjed.

  Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes_adatait töröljék és a továbbiakban ne kezeljék, ha a személyes_adatok gyűjtése vagy más módon való kezelése az adatkezelés eredeti céljaival összefüggésben már nincs szükség, vagy ha az érintettek visszavonták az adatok kezeléshez adott hozzájárulásukat, vagy ha személyes_adataik kezelése egyéb szempontból nem felel meg e rendeletnek.

  Ez a jog különösen akkor lényeges, ha az érintett gyermekként adta meg hozzájárulását, amikor még nem volt teljes mértékben tisztában az adatkezelés kockázataival, később pedig el akarja távolítani a szóban forgó személyes_adatokat, különösen az internetről.

  Az érintett e jogát gyakorolhatja akkor is, ha már nem gyermek.

  Ugyanakkor a személyes_adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy a népegészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.

(66) Az elfeledtetéshez való jog online környezetben történő megerősítése érdekében a törléshez való jogot emellett oly módon szükséges kiterjeszteni, hogy a személyes_adatokat nyilvánosságra hozó adatkezelőnek észszerű lépéseket kell tennie – ideértve a technikai intézkedések alkalmazását is – annak érdekében, hogy az ilyen személyes_adatokat kezelő adatkezelőket tájékoztassa arról, hogy az érintett kezdeményezte a szóban forgó személyes_adatokra mutató linkek vagy e személyes_adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

  E tájékoztatás során az adatkezelő a rendelkezésre álló technológiát és a végrehajtás költségeit figyelembe veszi annak érdekében, hogy a személyes_adatokat kezelő adatkezelők értesüljenek az érintett kéréséről.

(69) Bármely érintett számára akkor is biztosítani kell a jogot arra, hogy az egyedi helyzetükre vonatkozó adatok kezelése ellen tiltakozzon, ha a személyes_adatok jogszerűen kezelhetők, mert az adatkezelésre közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához, illetve az adatkezelő vagy egy harmadik_fél jogos érdekei alapján van szükség.

  Az adatkezelő bizonyítja, hogy az érintett érdekeivel vagy alapvető jogaival és szabadságaival szemben az ő kényszerítő erejű jogos érdeke elsőbbséget élvezhet.

(70) Ha a személyes_adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor díjmentesen tiltakozzon a rá vonatkozó személyes_adatok e célból történő – eredeti vagy további – kezelése ellen, amelybe beletartozik a profilalkotás is, ha az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.

  Az érintett figyelmét e jogra kifejezetten fel kell hívni, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

(73) Az uniós és a tagállami jog olyan mértékig korlátozhat bizonyos elveket, a tájékoztatáshoz való jogot, a hozzáférési, helyesbítési és törlési jogot, az adathordozhatósághoz való jogot, a tiltakozáshoz való jogot, a profilalkotáson alapuló döntéseket és az adatvédelmi_incidens érintettel történő közlését, valamint az adatkezelők bizonyos kapcsolódó kötelezettségeit, amilyen mértékig ez egy demokratikus társadalomban szükségesnek és arányosnak tekinthető a közbiztonság védelme érdekében – beleértve az emberi élet védelmét különösen a természeti vagy ember okozta katasztrófákkal szemben, valamint a bűncselekményeknek vagy a szabályozott szakmák etikai szabályai megsértésének a megelőzését, kivizsgálását és a megfelelő büntető- vagy fegyelmi eljárás lefolytatását, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtását és ezen belül többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését is –, továbbá valamely egyéb uniós vagy tagállami közérdek jelentős céljai, így különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdekének védelme, általános közérdeket szolgáló nyilvántartások vezetése, archivált személyes_adatoknak a volt totalitárius államrendszerek alatt tanúsított politikai magatartáshoz kapcsolódó konkrét információk szolgáltatása érdekében történő további kezelése, illetve az érintett vagy mások jogainak és szabadságainak a védelme érdekében, ideértve a szociális védelmet, a népegészségügyet és a humanitárius okokat is.

  E korlátozásoknak tiszteletben kell tartaniuk a Charta, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény rendelkezéseit.

(78) A természetes személyeket személyes_adataik kezelése tekintetében megillető jogok és szabadságok védelme megköveteli az e rendelet követelményeinek teljesítését biztosító megfelelő technikai és szervezési intézkedések meghozatalát.

  Ahhoz, hogy az adatkezelő igazolni tudja az e rendeletnek való megfelelést, olyan belső szabályokat kell alkalmaznia, valamint olyan intézkedéseket kell végrehajtania, amelyek teljesítik különösen a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elveit.

  Az említett intézkedések magukban foglalhatják a személyes_adatok kezelésének minimálisra csökkentését, a személyes_adatok mihamarabbi álnevesítését, a személyes_adatok funkcióinak és kezelésének átláthatóságát, valamint azt, hogy az érintett nyomon követhesse az adatkezelést, az adatkezelő pedig biztonsági elemeket hozhasson létre és továbbfejleszthesse azokat.

  Az olyan alkalmazások, szolgáltatások és termékek kifejlesztésekor, tervezésekor, kiválasztásakor és felhasználásakor, amelyek személyes_adatok kezelésén alapulnak vagy rendeltetésük teljesítéséhez személyes_adatokat kezelnek, a termékek, szolgáltatások és alkalmazások előállítóit arra kell ösztönözni, hogy e termékek, szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztésekor és tervezésekor szem előtt tartsák a személyes_adatok védeleméhez való jogot, és a tudomány és technológia állását kellően figyelembe véve gondoskodjanak arról, hogy az adatkezelők és az adatfeldolgozók adatvédelmi kötelezettségeiknek eleget tegyenek.

  A beépített és az alapértelmezett adatvédelem elveit a közbeszerzések során is figyelembe kell venni.

(97) Ha az adatkezelést közhatalmi szerv végzi – kivéve a bíróságokat és az egyéb, független igazságügyi hatóságokat, amikor azok igazságszolgáltatási feladataik körében járnak el –, illetve ha az adatkezelést a magánszektorban működő olyan adatkezelő végzi, amelynek fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek az érintettek nagymértékű, rendszeres és szisztematikus nyomon követését teszik szükségessé, vagy ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alaptevékenysége során a személyes_adatok különleges kategóriáit és a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokhoz és bűncselekményekhez kapcsolódó adatokat nagy számban kezel, az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót az e rendeletnek való belső megfelelés ellenőrzésében egy, az adatvédelmi jogot és gyakorlatot szakértői szinten ismerő személy segíti.

  A magánszektorban működő adatkezelők fő tevékenységei körébe az adatkezelők elsődleges tevékenységei tartoznak, a járulékos tevékenységként végzett személyes_adatok kezelése nem.

  A szakértői ismeretek szükséges szintjét különösen az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által végzett adatkezelés, valamint az általuk kezelt személyes_adatok tekintetében megkövetelt védelem alapján kell meghatározni.

  Az adatvédelmi tisztviselők – függetlenül attól, hogy az adatkezelő alkalmazásában állnak-e – módjában kell, hogy álljon kötelezettségeik és feladataik független ellátása.

(104) A Bizottság – az Unió alapjául szolgáló alapvető értékekkel, így különösen az emberi jogok védelmével összhangban – a harmadik országra vagy egy harmadik ország valamely területére vagy meghatározott ágazatára vonatkozó értékelés elkészítésekor figyelembe veszi azt, hogy az adott harmadik országban mennyire tartják tiszteletben a jogállamiságot, az igazságszolgáltatáshoz való jogot, valamint a nemzetközi emberi jogi normákat és előírásokat, valamint megvizsgálja az adott ország általános és ágazati jogszabályait, ideértve a közbiztonságra, a védelemre és a nemzetbiztonságra vonatkozó jogszabályait, valamint közrendjét és büntetőjogát is.

  Az adott ország valamely területére vagy meghatározott ágazatára vonatkozó megfelelőségi határozat elfogadásakor olyan egyértelmű és objektív szempontokat szükséges figyelembe venni, mint például a konkrét adatkezelési tevékenységek, továbbá a harmadik országban alkalmazandó jogi normák és jogszabályok hatálya.

  A harmadik országnak olyan kötelezettséget kell vállalnia, amelyek megfelelő – az Unión belül biztosítottal lényegében megegyező – védelmi szintet biztosítanak, különösen amikor a személyes_adatokat egy vagy több konkrét ágazatban kezelik.

  A harmadik országnak különösen gondoskodnia kell a tényleges, független adatvédelmi felügyeletről és tagállami adatvédelmi hatóságokkal való együttműködési mechanizmusairól, továbbá biztosítania kell, hogy az érintettek tényleges és érvényesíthető jogokkal, valamint hatékony közigazgatási és bírósági jogorvoslati lehetőségekkel rendelkezzenek.

(110) A vállalkozáscsoportok és a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportjai számára lehetővé kell tenni, hogy jóváhagyott kötelező_erejű_vállalati_szabályokat alkalmazzanak az Unióból a vállalkozáscsoporton vagy a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli szervezetekhez irányuló nemzetközi adattovábbítások során, feltéve hogy e kötelező_erejű_vállalati_szabályok minden olyan alapvető elvet és érvényesíthető jogot magukban foglalnak, amelyek megfelelő garanciát nyújtanak a személyes_adatoknak vagy azok bizonyos kategóriáinak a továbbítására vonatkozóan.

(115) Néhány harmadik ország olyan törvényeket, rendeleteket és más jogszabályokat fogad el, amelyek jogot formálnak a tagállamok joghatósága alá tartozó természetes vagy jogi személyek által végzett adatkezelési tevékenységek közvetlen szabályozására.

  Ide tartoznak a harmadik országok bíróságai és törvényszékei által hozott ítéletek, valamint közigazgatási hatóságai által hozott döntések, amelyek valamely adatkezelő vagy adatfeldolgozó számára személyes_adatok továbbítását vagy közlését írják elő, és amelyek nem egy olyan hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodáson alapulnak, amely a megkereső harmadik ország és az Unió vagy egy tagállama között jött létre.

  E törvények, rendeletek és más jogszabályok országhatáron kívüli alkalmazása sértheti a nemzetközi jogot és akadályozhatja a természetes személyeknek az Unióban e rendelet által biztosított védelmét.

  Az adattovábbítás csak akkor engedélyezhető, ha az e rendeletben a harmadik országokba történő adattovábbítás tekintetében meghatározott feltételek teljesülnek.

  Ez többek között akkor állhat fenn, ha az adatközlés olyan, az uniós jogban vagy azon tagállam jogában elismert fontos közérdekből szükséges, amelynek az adatkezelő a hatálya alá tartozik.

(142) Ha az érintett úgy ítéli meg, hogy az ezen rendelet értelmében fennálló jogait megsértették, jogában áll megbízni egy, a személyes_adatok védelmével foglalkozó, az alapszabályában rögzített közérdekű célokat szolgáló, a tagállami jognak megfelelően létrehozott nonprofit szervet, szervezetet vagy egyesületet, hogy a nevében eljárva panaszt nyújtson be valamely felügyeleti_hatóságnál, gyakorolja a bírósági jogorvoslathoz való jogot, illetve gyakorolja a kártérítéshez való jogot, ha ez utóbbit a tagállami jog biztosítja.

  A tagállam rendelkezhet arról, hogy az adott tagállamban ilyen szerv, szervezet vagy egyesület jogosult arra, hogy az érintett megbízásától függetlenül ebben a tagállamban panaszt nyújtson be és hatékony bírósági jogorvoslattal élhessen, ha alapos okkal úgy véli, hogy az érintett jogai sérültek annak következtében, hogy személyes_adataik kezelése e rendelet megsértésével történt.

  Ez a szerv, szervezet vagy egyesület nem jogosult, hogy az érintett nevében, annak megbízásától függetlenül kártérítést igényeljen.

(146) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az e rendeletet sértő adatkezelés miatt okozott kárt köteles megtéríteni.

  Az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót a kártérítési kötelezettség alól abban az esetben mentesíteni kell, ha bizonyítja, hogy a kár bekövetkeztéért őt semmilyen felelősség nem terheli.

  A kár fogalmát a Bíróság ítélkezési gyakorlatának fényében tágan kell értelmezni, mégpedig oly módon, hogy az teljes mértékben tükrözze e rendelet célkitűzéseit.

  Ez nem érinti a más uniós vagy tagállami jog megsértéséből eredő károkkal kapcsolatos esetleges kártérítési igényeket.

  Az e rendeletet sértő adatkezelés magában foglalja az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat, valamint az e rendeletben foglalt szabályokat pontosító tagállami jogot sértő adatkezelést is.

  Az érintetteket az őket ért kárért teljes és tényleges kártérítés illeti meg.

  Ha egy adatkezelésben több adatkezelő, illetve adatfeldolgozó vesz részt, akkor minden egyes adatkezelő vagy adatfeldolgozó egyetemleges felelősséggel tartozik a teljes kárért.

  Ha azonban az érintett adatkezelőket a tagállami jognak megfelelően bevonják ugyanabba az eljárásba, a kártérítési kötelezettség megosztható az egyes adatkezelők, illetve adatfeldolgozók között az általuk okozott kár arányában, feltéve hogy így is biztosított marad, hogy az érintettet ért kárt teljes mértékben és ténylegesen megtérítik.

  Azok az adatkezelők vagy adatfeldolgozók, akik teljes kártérítést fizettek, ezt követően viszontkereseti eljárást indíthatnak az ugyanazon adatkezelésben részt vevő más adatkezelőkkel vagy adatfeldolgozókkal szemben.

(148) Az e rendelet által előírt szabályok betartatásának erősítése érdekében e rendelet bármely megsértése esetén a felügyeleti_hatóság által e rendelet alapján előírt megfelelő intézkedéseken felül vagy azok helyett szankciókat – ideértve a közigazgatási bírságokat is – kell kiszabni.

  E rendelet kisebb megsértése esetén, illetve ha a valószínűsíthetően kiszabásra kerülő bírság egy természetes személy számára aránytalan terhet jelentene, a bírság helyett megrovás is alkalmazható.

  Kellő figyelmet kell azonban fordítani a jogsértés természetére, súlyosságára, időtartamára, szándékos jellegére és arra, hogy tettek-e intézkedéseket az elszenvedett kár mértékének csökkentésére, továbbá a felelősség mértékére, a korábban e téren elkövetett jogsértésekre, arra, ahogyan a felügyeleti_hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, valamint arra, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó betartja-e a vele szemben elrendelt intézkedéseket és hogy alkalmaz-e valamely magatartási kódexet, valamint minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő körülményre.

  A szankciók – ideértve a közigazgatási bírságok – kiszabására az uniós jog és a Charta általános elveivel összhangban megfelelő eljárási garanciákat – ideértve hatékony jogvédelmet és a tisztességes eljáráshoz való jogot – kell alkalmazni.

(153) A tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes_adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal.

  Helyénvaló, hogy a kizárólag a személyes_adatoknak az újságírás, a tudományos, a művészi vagy az irodalmi kifejezés céljából végzett kezelése eltérés tárgyát képezze vagy mentesüljön az e rendelet egyes rendelkezéseiben szereplő követelmények alól, ha ez ahhoz szükséges, hogy a személyes_adatok védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és tájékozódáshoz való joggal összeegyeztessék, amelyet a Charta 11.

  cikke biztosít.

  Ez alkalmazandó különösen a személyes_adatok audiovizuális területen, valamint a hírarchívumokban és sajtókönyvtárakban történő kezelésére.

  Következésképpen a tagállamok jogalkotási intézkedések elfogadásával határozzák meg az ezen alapvető jogok közötti egyensúly érdekében a szükséges kivételeket és eltéréseket.

  A tagállamok kivételeket és eltéréseket fogadnak el az általános elvek, az érintett jogai, az adatkezelő és adatfeldolgozó, a személyes_adatoknak harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása, a független felügyeleti_hatóságok, az együttműködés és az egységes alkalmazás, illetve az egyedi adatkezelési helyzetek tekintetében.

  Ha ezek a kivételek vagy eltérések a tagállamok között különböznek, az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jogot kell alkalmazni.

  A véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban fennálló jelentőségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat, mint az újságírás, tágan kell értelmezni.

(164) A felügyeleti_hatóságok azon jogköre tekintetében, hogy az adatkezelőtől vagy adatfeldolgozótól hozzáférést kapjanak a személyes_adatokhoz, illetve belépési engedélyt kapjanak annak helyiségeibe, a tagállamok e rendelet keretein belül jogszabályban különös rendelkezéseket hozhatnak annak érdekében, hogy a szakmai vagy más, azzal egyenértékű titoktartási kötelezettségeket biztosítsák, ha a személyes_adatok védelméhez való jogot a szakmai titoktartásra vonatkozó kötelezettséggel kell összeegyeztetni.

  Ez nem érinti a tagállamok azon meglévő kötelezettségét, hogy szakmai titoktartási rendelkezéseket fogadjanak el, ha az uniós jog ezt megköveteli.