interactive GDPR 2016/0679 HU

„ személyes_adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

„ adatkezelés”: a személyes_adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

3.	„az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes_adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

„ profilalkotás”: személyes_adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes_adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

„ álnevesítés”: a személyes_adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes_adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes_adatot nem lehet kapcsolni;

6.	„ nyilvántartási_rendszer”: a személyes_adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

„ adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes_adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

8.	„ adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes_adatokat kezel;

„ címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes_adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik_fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes_adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

10.

„ harmadik_fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes_adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

11.

„ az_érintett_hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes_adatok kezeléséhez;

12.	„ adatvédelmi_incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes_adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

13.

„ genetikai_adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes_adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;

14.

„ biometrikus_adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes_adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;

15.	„ egészségügyi_adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes_adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;

16.

„ tevékenységi_központ”:

az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, ha azonban a személyes_adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket az adatkezelő egy Unión belüli másik tevékenységi helyén hozzák, és az utóbbi tevékenységi hely rendelkezik hatáskörrel az említett döntések végrehajtatására, az említett döntéseket meghozó tevékenységi helyet kell tevékenységi_központnak tekinteni;

az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatfeldolgozó esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, vagy ha az adatfeldolgozó az Unióban nem rendelkezik központi ügyviteli hellyel, akkor az adatfeldolgozónak az az Unión belüli tevékenységi helye, ahol az adatfeldolgozó tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben végzett fő adatkezelési tevékenységek zajlanak, amennyiben az adatfeldolgozóra e rendelet szerint meghatározott kötelezettségek vonatkoznak;

17.

„ képviselő”: az az Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által a 27. cikk alapján írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában;

18.	„ vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is;

19.	„ vállalkozáscsoport”: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások;

20.

„ kötelező_erejű_vállalati_szabályok”: a személyes_adatok védelmére vonatkozó szabályzat, amelyet az Unió valamely tagállamának területén tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó egy vagy több harmadik országban a személyes_adatoknak az ugyanazon vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli adatkezelő vagy adatfeldolgozó részéről történő továbbítása vagy ilyen továbbítások sorozata tekintetében követ;

21.	„ felügyeleti_hatóság”: egy tagállam által az 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;

22.

„érintett felügyeleti_hatóság”: az a felügyeleti_hatóság, amelyet a személyes_adatok kezelése a következő okok valamelyike alapján érint:

a)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az említett felügyeleti_hatóság tagállamának területén rendelkezik tevékenységi hellyel;

b)	az adatkezelés jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti a felügyeleti_hatóság tagállamában lakóhellyel rendelkező érintetteket; vagy

c)	panaszt nyújtottak be az említett felügyeleti_hatósághoz;

23.

„ személyes_adatok határokon átnyúló adatkezelése”:

a)	személyes_adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy

személyes_adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket;

24.

„ releváns_és_megalapozott_kifogás”: a döntéstervezettel szemben benyújtott, azzal kapcsolatos kifogás, hogy ezt a rendeletet megsértették-e, illetve hogy az adatkezelőre vagy az adatfeldolgozóra vonatkozó tervezett intézkedés összhangban van-e a rendelettel; a kifogásban egyértelműen be kell mutatni a döntéstervezet által az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlására jelentett kockázatok jelentőségét;

25.	„ az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás;

26.	„ nemzetközi_szervezet”: a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre.

II. FEJEZET

Elvek

5. cikk

A személyes_adatok kezelésére vonatkozó elvek

(1) A személyes_adatok:

a)	kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”);

gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”);

c)	az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”);

d)	pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes_adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”);

tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes_adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes_adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes_adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”);

kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes_adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”).

(2) Az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).

17. cikk

A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

(1) Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes_adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes_adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a)	a személyes_adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;

b)	az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

c)	az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezeléseó ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen;

d)	a személyes_adatokat jogellenesen kezelték;

e)	a személyes_adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f)	a személyes_adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

(2) Ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes_adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes_adatokra mutató linkek vagy e személyes_adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

a)	a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;

b)	a személyes_adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;

c)	a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;

d)	a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy

e)	jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

21. cikk

A tiltakozáshoz való jog

(1) Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes_adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes_adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

(2) Ha a személyes_adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes_adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.

(3) Ha az érintett tiltakozik a személyes_adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes_adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

(5) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan és a 2002/58/EK irányelvtől eltérve az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.

(6) Ha a személyes_adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes_adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

26. cikk

Közös adatkezelők

(1) Ha az adatkezelés céljait és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza meg, azok közös adatkezelőknek minősülnek. A közös adatkezelők átlátható módon, a közöttük létrejött megállapodásban határozzák meg az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítéséért fennálló, különösen az érintett jogainak gyakorlásával és a 13. és a 14. cikkben említett információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladataikkal összefüggő felelősségük megoszlását, kivéve azt az esetet és annyiban, ha és amennyiben az adatkezelőkre vonatkozó felelősség megoszlását a rájuk alkalmazandó uniós vagy tagállami jog határozza meg. A megállapodásban az érintettek számára kapcsolattartót lehet kijelölni.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodásnak megfelelően tükröznie kell a közös adatkezelők érintettekkel szembeni szerepét és a velük való kapcsolatukat. A megállapodás lényegét az érintett rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az érintett az (1) bekezdésben említett megállapodás feltételeitől függetlenül mindegyik adatkezelő vonatkozásában és mindegyik adatkezelővel szemben gyakorolhatja az e rendelet szerinti jogait.

28. cikk

Az adatfeldolgozó

(1) Ha az adatkezelést az adatkezelő nevében más végzi, az adatkezelő kizárólag olyan adatfeldolgozókat vehet igénybe, akik vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak az adatkezelés e rendelet követelményeinek való megfelelését és az érintettek jogainak védelmét biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.

(2) Az adatfeldolgozó az adatkezelő előzetesen írásban tett eseti vagy általános felhatalmazása nélkül további adatfeldolgozót nem vehet igénybe. Az általános írásbeli felhatalmazás esetén az adatfeldolgozó tájékoztatja az adatkezelőt minden olyan tervezett változásról, amely további adatfeldolgozók igénybevételét vagy azok cseréjét érinti, ezzel biztosítva lehetőséget az adatkezelőnek arra, hogy ezekkel a változtatásokkal szemben kifogást emeljen.

(3) Az adatfeldolgozó által végzett adatkezelést az uniós jog vagy tagállami jog alapján létrejött olyan – az adatkezelés tárgyát, időtartamát, jellegét és célját, a személyes_adatok típusát, az érintettek kategóriáit, valamint az adatkezelő kötelezettségeit és jogait meghatározó –szerződésnek vagy más jogi aktusnak kell szabályoznia, amely köti az adatfeldolgozót az adatkezelővel szemben. A szerződés vagy más jogi aktus különösen előírja, hogy az adatfeldolgozó:

a személyes_adatokat kizárólag az adatkezelő írásbeli utasításai alapján kezeli – beleértve a személyes_adatoknak valamely harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet számára való továbbítását is –, kivéve akkor, ha az adatkezelést az adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog írja elő; ebben az esetben erről a jogi előírásról az adatfeldolgozó az adatkezelőt az adatkezelést megelőzően értesíti, kivéve, ha az adatkezelő értesítését az adott jogszabály fontos közérdekből tiltja;

b)	biztosítja azt, hogy a személyes_adatok kezelésére feljogosított személyek titoktartási kötelezettséget vállalnak vagy jogszabályon alapuló megfelelő titoktartási kötelezettség alatt állnak;

c)	meghozza a 32. cikkben előírt intézkedéseket;

d)	tiszteletben tartja a további adatfeldolgozó igénybevételére vonatkozóan a (2) és (4) bekezdésben említett feltételeket;

e)	az adatkezelés jellegének figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel a lehetséges mértékben segíti az adatkezelőt abban, hogy teljesíteni tudja kötelezettségét az érintett III. fejezetben foglalt jogainak gyakorlásához kapcsolódó kérelmek megválaszolása tekintetében;

f)	segíti az adatkezelőt a 32–36. cikk szerinti kötelezettségek teljesítésében, figyelembe véve az adatkezelés jellegét és az adatfeldolgozó rendelkezésére álló információkat;

g)	az adatkezelési szolgáltatás nyújtásának befejezését követően az adatkezelő döntése alapján minden személyes_adatot töröl vagy visszajuttat az adatkezelőnek, és törli a meglévő másolatokat, kivéve, ha az uniós vagy a tagállami jog az személyes_adatok tárolását írja elő;

az adatkezelő rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az e cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítésének igazolásához szükséges, továbbá amely lehetővé teszi és elősegíti az adatkezelő által vagy az általa megbízott más ellenőr által végzett auditokat, beleértve a helyszíni vizsgálatokat is.

Az első albekezdés h) pontjával kapcsolatban az adatfeldolgozó haladéktalanul tájékoztatja az adatkezelőt, ha úgy véli, hogy annak valamely utasítása sérti ezt a rendeletet vagy a tagállami vagy uniós adatvédelmi rendelkezéseket.

(4) Ha az adatfeldolgozó bizonyos, az adatkezelő nevében végzett konkrét adatkezelési tevékenységekhez további adatfeldolgozó szolgáltatásait is igénybe veszi, uniós vagy tagállami jog alapján létrejött szerződés vagy más jogi aktus útján erre a további adatfeldolgozóra is ugyanazok az adatvédelmi kötelezettségeket kell telepíteni, mint amelyek az adatkezelő és az adatfeldolgozó között létrejött, a (3) bekezdésben említett szerződésben vagy egyéb jogi aktusban szerepelnek, különösen úgy, hogy a további adatfeldolgozónak megfelelő garanciákat kell nyújtania a megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására, és ezáltal biztosítania kell, hogy az adatkezelés megfeleljen e rendelet követelményeinek. Ha a további adatfeldolgozó nem teljesíti adatvédelmi kötelezettségeit, az őt megbízó adatfeldolgozó teljes felelősséggel tartozik az adatkezelő felé a további adatfeldolgozó kötelezettségeinek a teljesítéséért.

(5) A 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmushoz való csatlakozás felhasználható annak bizonyítása részeként, hogy az adatfeldolgozó biztosítja az (1) és (4) bekezdésben említett megfelelő garanciákat.

(6) Az adatkezelő és az adatfeldolgozó közötti egyedi szerződés sérelme nélkül az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett szerződés vagy más jogi aktus teljes egészében vagy részben az e cikk (7) és (8) bekezdésében említett általános szerződési feltételeken alapulhat, beleértve azt is, amikor ezek a 42. és a 43. cikk alapján az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak megadott tanúsítvány részét képezik.

(7) A Bizottság – a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően – általános szerződési feltételeket határozhat meg az e cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan.

(8) A felügyeleti_hatóságok a 63. cikkben említett egységességi mechanizmusnak megfelelően általános szerződési feltételeket fogadhatnak el az e cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan.

(9) A (3) és (4) bekezdésben említett szerződést vagy más jogi aktust írásba kell foglalni, ideértve az elektronikus formátumot is.

(10) A 82., 83. és 84. cikk sérelme nélkül, ha egy adatfeldolgozó e rendeletet sértve maga határozza meg az adatkezelés céljait és eszközeit, akkor őt az adott adatkezelés tekintetében adatkezelőnek kell tekinteni.

29. cikk

Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó irányítása alatt végzett adatkezelés

Az adatfeldolgozó és bármely, az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó irányítása alatt eljáró, a személyes_adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személy ezeket az adatokat kizárólag az adatkezelő utasításának megfelelően kezelheti, kivéve, ha az ettől való eltérésre őt uniós vagy tagállami jog kötelezi.

32. cikk

Az adatkezelés biztonsága

(1) Az adatkezelő és az adatfeldolgozó a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja, ideértve, többek között, adott esetben:

a)	a személyes_adatok álnevesítését és titkosítását;

b)	a személyes_adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások folyamatos bizalmas jellegének biztosítását, integritását, rendelkezésre állását és ellenálló képességét;

c)	fizikai vagy műszaki incidens esetén az arra való képességet, hogy a személyes_adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehet állítani;

d)	az adatkezelés biztonságának garantálására hozott technikai és szervezési intézkedések hatékonyságának rendszeres tesztelésére, felmérésére és értékelésére szolgáló eljárást.

(2) A biztonság megfelelő szintjének meghatározásakor kifejezetten figyelembe kell venni az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes_adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéséből, elvesztéséből, megváltoztatásából, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek.

(3) Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmushoz való csatlakozását felhasználhatja annak bizonyítása részeként, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeket teljesíti.

(4) Az adatkezelő és az adatfeldolgozó intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó irányítása alatt eljáró, a személyes_adatokhoz hozzáféréssel rendelkező természetes személyek kizárólag az adatkezelő utasításának megfelelően kezelhessék az említett adatokat, kivéve, ha az ettől való eltérésre uniós vagy tagállami jog kötelezi őket.

35. cikk

Adatvédelmi hatásvizsgálat

(1) Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa –, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes_adatok védelmét hogyan érintik. Olyan egymáshoz hasonló típusú adatkezelési műveletek, amelyek egymáshoz hasonló magas kockázatokat jelentenek, egyetlen hatásvizsgálat keretei között is értékelhetőek.

(2) Ha van kijelölt adatvédelmi tisztviselő, az adatkezelő az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzésekor az adatvédelmi tisztviselő szakmai tanácsát köteles kikérni.

(3) Az (1) bekezdésben említett adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen az alábbi esetekben kell elvégezni:

természetes személyekre vonatkozó egyes személyes jellemzők olyan módszeres és kiterjedt értékelése, amely automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is –alapul, és amelyre a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések épülnek;

b)	a 9. cikk (1) bekezdésében említett személyes_adatok különleges kategóriái, vagy a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes_adatok nagy számban történő kezelése; vagy

c)	nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése.

(4) A felügyeleti_hatóságnak össze kell állítania és nyilvánosságra kell hoznia az olyan adatkezelési műveletek típusainak a jegyzékét, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdés értelmében adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni. A felügyeleti_hatóság továbbítja az említett jegyzékeket a Testület részére.

(5) A felügyeleti_hatóság összeállíthatja és nyilvánosságra hozhatja az olyan adatkezelési műveletek típusainak a jegyzékét is, amelyekre vonatkozóan nem kell adatvédelmi hatásvizsgálatot végezni. A felügyeleti_hatóság továbbítja ezeket a jegyzékeket a Testület részére.

(6) A (4) és (5) bekezdésben említett jegyzékek elfogadását megelőzően az illetékes felügyeleti_hatóság igénybe veszi a 63. cikkben említett egységességi mechanizmust, ha ezek a jegyzékek olyan adatkezelési tevékenységeket tartalmaznak, amelyek az érintettek számára történő, több tagállamra kiterjedő áru- vagy szolgáltatás nyújtásához vagy az érintettek viselkedésének több tagállamra kiterjedő megfigyeléséhez kapcsolódnak, vagy érdemben érinthetik a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlását.

(7) A hatásvizsgálat kiterjed legalább:

a)	a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket;

b)	az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára;

c)	az (1) bekezdésben említett, az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára; és

d)	a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes_adatok védelmét és az e rendelettel való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.

(8) Az adatkezelők, illetve adatfeldolgozók által végzett adatkezelési műveletek hatásainak értékelése – különösen az adatvédelmi hatásvizsgálatok – során megfelelően figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó adatkezelők, illetve adatfeldolgozók teljesítik-e a 40. cikkben említett jóváhagyott magatartási kódexek előírásait.

(9) Az adatkezelő adott esetben – a kereskedelmi érdekek vagy a közérdek védelmének vagy az adatkezelési műveletek biztonságának sérelme nélkül – kikéri az érintettek vagy képviselőik véleményét a tervezett adatkezelésről.

(10) Ha a 6. cikk (1) bekezdésének c) vagy e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós vagy az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jog írja elő, és e jog a szóban forgó konkrét adatkezelési műveletet vagy műveleteket is szabályozza, valamint e jogalap elfogadása során egy általános hatásvizsgálat részeként már végeztek adatvédelmi hatásvizsgálatot, akkor az (1)–(7) bekezdést nem kell alkalmazni, kivéve, ha a tagállamok az adatkezelési tevékenységet megelőzően ilyen hatásvizsgálat elvégzését szükségesnek tartják.

(11) Az adatkezelő szükség szerint, de legalább az adatkezelési műveletek által jelentett kockázat változása esetén ellenőrzést folytat le annak értékelése céljából, hogy a személyes_adatok kezelése az adatvédelmi hatásvizsgálatnak megfelelően történik-e.

40. cikk

Magatartási kódexek

(1) A tagállamok, a felügyeleti_hatóságok, a Testület és a Bizottság ösztönzik olyan magatartási kódexek kidolgozását, amelyek – a különböző adatkezelő ágazatok egyedi jellemzőinek, valamint a mikro-, kis- és közép vállalkozások sajátos igényeinek figyelembevételével – segítik e rendelet helyes alkalmazását.

(2) Az adatkezelők vagy az adatfeldolgozók kategóriáit képviselő egyesületek és egyéb szervezetek magatartási kódexeket dolgozhatnak ki, illetve a már meglévő magatartási kódexeket módosíthatják vagy bővíthetik abból a célból, hogy pontosítsák e rendelet alkalmazását, így például az alábbiakkal kapcsolatban:

a)	tisztességes és átlátható adatkezelés;

b)	az adatkezelők jogos érdekei meghatározott körülmények között;

c)	az adatgyűjtés;

d)	személyes_adatok álnevesítése;

e)	a nyilvánosság és az érintettek tájékoztatása;

f)	az érintettek jogainak gyakorlása;

g)	a gyermekek tájékoztatása és védelme, valamint a szülői felügyelet gyakorlójától származó hozzájárulás kikérésének módja;

h)	a 24. és a 25. cikkben említett intézkedések és eljárások, valamint a 32. cikkben említett, az adatkezelés biztonságát szolgáló intézkedések;

i)	a felügyeleti_hatóságok értesítése, valamint az érintettek tájékoztatása az adatvédelmi_incidensekről;

j)	a személyes_adatok harmadik országok vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása; vagy

k)	az adatkezelő és az érintettek között az adatkezeléssel kapcsolatban felmerülő vitás ügyek megoldására irányuló, nem bírósági útra tartozó eljárások és egyéb vitarendezési eljárások, az érintettek 77. és 79. cikk szerinti jogainak sérelme nélkül.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó adatkezelők vagy adatfeldolgozók általi betartása mellett a 3. cikk értelmében e rendelet hatálya alá nem tartozó adatkezelők vagy adatfeldolgozók is betarthatják az e cikk (5) bekezdése szerint jóváhagyott és e cikk (9) bekezdése alapján általános érvénnyel rendelkező magatartási kódexeket annak érdekében, hogy a 46. cikk (2) bekezdésének e) pontjában foglalt feltételekkel összhangban megfelelő garanciákat nyújtsanak a személyes_adatok harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása keretében. Az ilyen adatkezelők vagy adatfeldolgozók szerződéses vagy egyéb, jogilag kötelező erejű eszközök révén kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalást tesznek arra, hogy alkalmazzák a megfelelő garanciákat, ideértve az érintettek jogaira vonatkozókat is.

(4) Az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság feladat- és hatáskörének sérelme nélkül az e cikk (2) bekezdése szerinti magatartási kódexek olyan mechanizmusokat határoznak meg, amelyek lehetővé teszik a 41. cikk (1) bekezdésében említett szervezet számára, hogy elvégezze annak kötelező ellenőrzését, hogy a kódex alkalmazását vállaló adatkezelők vagy adatfeldolgozók megfelelnek-e a kódex rendelkezéseinek.

(5) Ha az e cikk (2) bekezdésében említett egyesületek és egyéb szervezetek magatartási kódexet kívánnak kidolgozni vagy meglévő kódexet kívánnak módosítani vagy kibővíteni, a kódextervezetet, a módosítást vagy a kiegészítést benyújtják az 55. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóságnak. A felügyeleti_hatóság véleményt bocsát ki arról, hogy a kódextervezet, a módosítás vagy a kiegészítés összhangban van-e ezzel a rendelettel, és jóváhagyja a kódextervezetet, a módosítást vagy a kiegészítést, amennyiben megállapítja, hogy az elegendő és megfelelő garanciát nyújt.

(6) Ha a kódextervezetet, a módosítást vagy a kiegészítést jóváhagyják az (5) bekezdésben foglaltak szerint és ha az érintett magatartási kódex nem vonatkozik több tagállamot érintő adatkezelési tevékenységekre, a felügyeleti_hatóság a kódexet nyilvántartásba veszi és közzéteszi.

(7) Ha a magatartási kódex tervezete több tagállamot is érintő adatkezelési tevékenységekre vonatkozik, az 55. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság a kódextervezet, a módosítás vagy a kiegészítés jóváhagyását megelőzően a 63. cikkben említett eljárás keretében benyújtja azt a Testületnek, amely véleményt bocsát ki arról, hogy a kódextervezet, a módosítás vagy a kiegészítés összhangban van-e ezen rendelettel, illetve az e cikk (3) bekezdésében említett esetben arról, hogy megfelelő garanciákat nyújt-e.

(8) Ha a (7) bekezdésben említett vélemény megerősíti, hogy a magatartási kódex tervezete, a módosítás vagy a kiegészítés összhangban van e rendelettel, illetve a (3) bekezdésben említett esetben azt, hogy megfelelő garanciákat nyújt, a Testület benyújtja véleményét a Bizottságnak.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy a hozzá az e cikk (8) bekezdése szerint benyújtott, jóváhagyott magatartási kódex, módosítás vagy kiegészítés az Unió területén általános érvénnyel rendelkezik. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(10) A Bizottság biztosítja azon jóváhagyott kódexek megfelelő nyilvánosságát, amelyek esetében a (9) bekezdéssel összhangban úgy határozott, hogy általánosan érvényesek.

(11) A Testület valamennyi jóváhagyott magatartási kódexet, módosítást és kiegészítést egy nyilvántartásban állítja össze, és megfelelő módon nyilvánosan elérhetővé teszi őket.

41. cikk

A jóváhagyott magatartási kódexeknek való megfelelés ellenőrzése

(1) Az 57. vagy az 58. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság feladat- és hatásköreinek sérelme nélkül a 40. cikk szerinti magatartási kódexnek való megfelelés ellenőrzését olyan szervezet végezheti, amely a kódex tárgya tekintetében megfelelő szakértelemmel rendelkezik, és amelyet az illetékes felügyeleti_hatóság erre akkreditál.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezetet a magatartási kódexnek való megfelelés ellenőrzésére abban az esetben lehet akkreditálni, ha a szervezet:

a)	az illetékes felügyeleti_hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy független, és a kódex tárgyában szakértelemmel bír;

létrehozott olyan eljárásokat, amelyek révén meg tudja állapítani, hogy az érintett adatkezelők és adatfeldolgozók alkalmasak-e a kódex alkalmazására, ellenőrizni tudja, hogy az érintett adatkezelők és adatfeldolgozók betartják-e a kódex rendelkezéseit, és rendszeres időközönként felül tudja vizsgálni a kódex működését;

c)	létrehozott olyan eljárásokat és struktúrákat, amelyek révén kezelni tudja a kódex megsértésével vagy a kódex adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi alkalmazásával kapcsolatos panaszokat, és ezeket az eljárásokat és struktúrákat az érintettek és a nyilvánosság számára átláthatóvá teszi; és

d)	az illetékes felügyeleti_hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy feladataival kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség.

(3) A 63. cikkben említett, egységességi mechanizmusnak megfelelően az illetékes felügyeleti_hatóság az e cikk (1) bekezdésében említett szervezet akkreditációjával kapcsolatos szempontok tervezetét a Testületnek benyújtja.

(4) Az illetékes felügyeleti_hatóság feladat- és hatásköreinek, valamint a VIII. fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett szervezet a kódex valamely adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi megsértése esetén – megfelelő garanciák mellett – megfelelő intézkedéseket tesz, beleértve az érintett adatkezelő vagy adatfeldolgozó felfüggesztését vagy kizárását a kódex alkalmazásából. Ezekről az intézkedésekről és azok indokairól az illetékes felügyeleti_hatóságot tájékoztatja.

(5) Az illetékes felügyeleti_hatóság visszavonja az (1) bekezdésben említett szervezet akkreditációját, ha az az akkreditációs feltételeknek nem vagy már nem felel meg, vagy ha a szerv intézkedései megsértik e rendeletet.

(6) Ez a cikk nem alkalmazandó a közhatalmi szervek és közfeladatot ellátó egyéb szervek által végzett adatkezelésre.

42. cikk

Tanúsítás

(1) A tagállamok, a felügyeleti_hatóságok, a Testület, valamint a Bizottság – különösen uniós szinten – ösztönzik olyan adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok, valamint adatvédelmi bélyegzők, illetve jelölések létrehozását, amelyek bizonyítják, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által végrehajtott adatkezelési műveletek megfelelnek e rendelet előírásainak. Figyelembe kell venni a mikro-, kis- és közép vállalkozások sajátos igényeit.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó adatkezelők vagy adatfeldolgozók általi betartása mellett az (5) bekezdésnek megfelelően jóváhagyott adatvédelmi tanúsítási mechanizmusokat, bélyegzőket vagy jelöléseket annak bizonyítására is létre lehet hozni, hogy a 3. cikk értelmében e rendelet hatálya alá nem tartozó adatkezelők vagy adatfeldolgozók a 46. cikk (2) bekezdésének f) pontjában foglalt feltételekkel összhangban megfelelő garanciákat nyújtsanak a személyes_adatok harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása keretében. Az ilyen adatkezelők vagy adatfeldolgozók szerződéses vagy egyéb, jogilag kötelező erejű eszközök révén kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalást tesznek arra, hogy alkalmazzák a megfelelő garanciákat, ideértve az érintettek jogaira vonatkozókat is.

(3) A tanúsításnak önkéntesnek kell lennie, és átlátható eljáráson keresztül kell elérhetővé tenni.

(4) Az e cikk szerinti tanúsítás nem csökkenti az adatkezelő vagy adatfeldolgozó e rendelet betartásáért való felelősségét, és nem sérti az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóságok feladat- és hatáskörét.

(5) Az e cikk szerinti tanúsítványt a 43. cikkben említett tanúsító szervezetek vagy az illetékes felügyeleti_hatóságok állítják ki, az illetékes felügyeleti_hatóság által az 58. cikk (3) bekezdésének, vagy a Testület által a 63. cikknek megfelelően jóváhagyott szempontok alapján. Ha a szempontokat a Testület hagyja jóvá, ennek eredményeként közös tanúsítvány, az európai adatvédelmi bélyegző állítható ki.

(6) Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó, amely az adatkezelési tevékenységét aláveti a tanúsítási mechanizmusnak, a 43. cikkben említett tanúsító szervezet vagy adott esetben az illetékes felügyeleti_hatóság részére minden olyan információt megad és minden olyan adatkezelési tevékenységéhez hozzáférést biztosít, amely a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges.

(7) Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére a tanúsítványt legfeljebb hároméves időtartamra lehet kiállítani, amely azonos feltételek mellett a tanúsítvány megújítható, feltéve, hogy a vonatkozó követelmények továbbra is teljesülnek. Adott esetben, ha a tanúsításra vonatkozó követelmények nem vagy már nem teljesülnek, a 43. cikkben említett tanúsító szervezet vagy az illetékes felügyeleti_hatóság a tanúsítványt visszavonja.

(8) A Testület valamennyi tanúsítási mechanizmust és adatvédelmi bélyegzőt, illetve jelölést egy nyilvántartásban állítja össze, és megfelelő módon nyilvánosan elérhetővé teszi őket.

43. cikk

Tanúsító szervezetek

(1) Az illetékes felügyeleti_hatóság 57. és 58. cikk alapján fennálló feladat- és hatásköreinek sérelme nélkül a tanúsítvány kiállítását és megújítását – a felügyeleti_hatóság a célból való tájékoztatását követően, hogy az szükség esetén gyakorolhassa az 58. cikk (2) bekezdésének h) pontja szerinti hatáskörét – olyan tanúsító szervezet végzi, amely az adatvédelem terén megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A tagállamok biztosítják, hogy e tanúsító szervezetek akkreditációját az alábbiak közül egy vagy mindkettő elvégezte:

a)	az a felügyeleti_hatóság, amelyik az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes;

b)	az EN-ISO/IEC 17065/2012 szabványnak megfelelően, a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20), valamint az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes a felügyeleti_hatóság által megállapított kiegészítő követelményekkel összhangban megnevezett nemzeti akkreditáló testület.

(2) Az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezetet kizárólag abban az esetben lehet az említett bekezdéssel összhangban akkreditálni, ha:

a)	az illetékes felügyeleti_hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy független, és a tanúsítás tárgyában szakértelemmel bír;

b)	vállalja, hogy tiszteletben tartja a 42. cikk (5) bekezdésében említett, az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság, illetve a 63. cikknek megfelelően a Testület által jóváhagyott szempontokat;

c)	eljárásokat hozott létre az adatvédelmi tanúsítványok, bélyegzők, illetve jelölések kibocsátására, rendszeres időközönkénti felülvizsgálatára és visszavonására;

olyan eljárásokat és struktúrákat hozott létre, amelyek révén kezelni tudja a tanúsítvánnyal kapcsolatos jogsértésekkel vagy annak az adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi alkalmazásával kapcsolatos panaszokat, és ezeket az eljárásokat és struktúrákat az érintettek és a nyilvánosság számára átláthatóvá tudja tenni; és

e)	az illetékes felügyeleti_hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy feladataival kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett tanúsító szervezet akkreditálását az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság által, illetve az 57. cikknek megfelelően a Testület által jóváhagyott szempontok alapján kell elvégezni. Ha az akkreditálásra az e cikk (1) bekezdése b) pontja alapján kerül sor, ezek a követelmények kiegészítik a 765/2008/EK rendeletben előirányzott követelményeket és a tanúsító szervek módszereire és eljárásaira vonatkozó technikai szabályokat.

(4) Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó e rendelet betartására vonatkozó felelősségének sérelme nélkül a tanúsítás vagy annak visszavonása alapjául szolgáló megfelelő vizsgálat lefolytatásáért az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezet felelős. Az akkreditációt legfeljebb ötéves időtartamra lehet megadni, és az azonos feltételek mellett mindaddig megújítható, feltéve hogy az adott tanúsító szervezet teljesíti az e cikkben meghatározott követelményeket.

(5) Az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezet közli az illetékes felügyeleti_hatósággal a kért tanúsítvány megadásának vagy visszavonásának okait.

(6) Az e cikk (3) bekezdésében említett követelményeket és a 42. cikk (5) bekezdésében említett szempontokat a felügyeleti_hatóság könnyen hozzáférhető formában közzéteszi. A felügyeleti_hatóságok ezeket a követelményeket és szempontokat a Testület részére is továbbítják. A Testület valamennyi tanúsítási mechanizmust és adatvédelmi bélyegzőt egy nyilvántartásban állítja össze, és azokat megfelelő módon nyilvánosan elérhetővé teszi.

(7) A VIII. fejezet sérelme nélkül az illetékes felügyeleti_hatóság vagy a nemzeti akkreditáló testület visszavonja az e cikk (1) bekezdésében említett tanúsító szervezet akkreditációját, ha az az akkreditációs feltételeknek nem vagy már nem felel meg, vagy ha a tanúsító szervezet intézkedései megsértik e rendeletet.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikk (1) bekezdésében említett adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok tekintetében figyelembe veendő követelmények meghatározása érdekében a 92. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén a tanúsítási mechanizmusokra és az adatvédelmi bélyegzőkre, illetve jelölésekre vonatkozó technikai szabványokat, valamint a tanúsítási mechanizmusok és a bélyegzők, illetve jelölések népszerűsítésére és elismerésére szolgáló mechanizmusokat határozhat meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

V. FEJEZET

A személyes_adatok harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása

45. cikk

Adattovábbítás megfelelőségi határozat alapján

(1) Személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítására akkor kerülhet sor, ha a Bizottság megállapította, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe, vagy egy vagy több meghatározott ágazata, vagy a szóban forgó nemzetközi_szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít. Az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges külön engedély.

(2) A védelmi szint megfelelőségének mérlegelése során a Bizottság különösen a következő tényezőket veszi figyelembe:

a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a vonatkozó általános és ágazati jogszabályok, köztük a közbiztonságra, a védelemre, valamint a nemzetbiztonságra vonatkozó és a büntetőjogi rendelkezések, a közhatalmi szerveknek a személyes_adatokhoz való hozzáférését szabályozó rendelkezések, valamint e jogszabályok végrehajtása, adatvédelmi szabályok, szakmai szabályok és biztonsági intézkedések, ideértve a személyes_adatok másik harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet részére történő újbóli továbbítására vonatkozó azon szabályokat, amelyeknek az adott országban vagy nemzetközi_szervezeten belül meg kell felelni; ítélkezési gyakorlat, továbbá az, hogy az érintettek, akiknek a személyes_adatait továbbítják, rendelkeznek-e hatékonyan érvényesíthető – a hatékony közigazgatási és bírósági jogorvoslatot is magukban foglaló – jogokkal;

a szóban forgó harmadik országban létezik-e egy vagy több olyan független és hatékonyan működő felügyeleti_hatóság – a szóban forgó nemzetközi_szervezet pedig ilyen hatóság ellenőrzése alatt áll-e –, amely felelős az adatvédelmi szabályok betartásának biztosításáért és végrehajtásáért, rendelkezik többek között megfelelő kikényszerítési hatáskörrel, és felelős az érintettek részére történő, a jogaik gyakorlásával kapcsolatos segítségnyújtásért és tanácsadásért, valamint a tagállami felügyeleti_hatóságokkal való együttműködésért; továbbá

a szóban forgó harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet nemzetközi kötelezettségei vagy egyéb, jogilag kötelező erejű egyezményekből vagy jogi eszközökből, valamint többoldalú vagy regionális rendszerekben való részvételéből eredő – különösen a személyes_adatok védelmével kapcsolatos – kötelezettségei.

(3) A védelmi szint megfelelőségének értékelését követően a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe, illetve egy vagy több meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi_szervezet a (2) bekezdés értelmében biztosítja a megfelelő védelmi szintet. A végrehajtási jogi aktusban rendelkezni kell egy rendszeres, legalább négyévente elvégzendő felülvizsgálatra irányuló mechanizmusról, amely az adott harmadik országban vagy nemzetközi_szervezetnél végbement valamennyi releváns fejleményt figyelembe vesz. A végrehajtási jogi aktusban pontosan rögzíteni kell annak területi és ágazati alkalmazási körét, és – adott esetben – meg kell határozni a (2) bekezdés b) pontjában említett felügyeleti_hatóságot, illetve hatóságokat. A végrehajtási jogi aktust a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a harmadik országokban és a nemzetközi_szervezeteknél végbement azon fejleményeket, amelyek érinthetik az e cikk (3) bekezdése, valamint a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott határozatok végrehajtását.

(5) A Bizottság – a rendelkezésekre álló információk, különösen az e cikk (3) bekezdésében említett felülvizsgálat alapján – határoz arról, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy meghatározott ágazata, vagy valamely nemzetközi_szervezet már nem biztosítja az e cikk (2) bekezdése értelmében vett megfelelő védelmi szintet, és a szükséges mértékben, az e cikk (3) bekezdésében említett korábbi határozatot végrehajtási jogi aktus útján, visszaható hatály nélkül hatályon kívül helyezi, módosítja vagy felfüggeszti. A végrehajtási jogi aktust a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak, rendkívüli sürgősséget igénylő esetekben pedig a 93. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 93. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(6) A Bizottság konzultációt kezdeményez a harmadik országgal vagy nemzetközi_szervezettel az (5) bekezdés szerinti határozat meghozatalához vezető helyzet orvoslását illetően.

(7) Az (5) bekezdés szerinti határozat nem érinti a személyes_adatoknak a szóban forgó harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy vagy több meghatározott ágazata, illetve a szóban forgó nemzetközi_szervezet részére a 46–49. cikk alapján történő továbbítását.

(8) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak honlapján közzéteszi az olyan harmadik országok, harmadik országon belüli területek és meghatározott ágazatok, valamint nemzetközi_szervezetek jegyzékét, amelyek esetében úgy ítélte meg, hogy biztosítják, vagy többé nem biztosítják a megfelelő védelmi szintet.

(9) A Bizottság által a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott határozatok mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat az e cikk (3) vagy az (5) bekezdésével összhangban elfogadott bizottsági határozat nem módosítja, nem váltja fel vagy nem helyezi hatályon kívül.

46. cikk

Megfelelő garanciák alapján történő adattovábbítások

(1) A 45. cikk (3) bekezdése szerinti határozat hiányában az adatkezelő vagy adatfeldolgozó csak abban az esetben továbbíthat személyes_adatokat harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére, ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó megfelelő garanciákat nyújtott, és csak azzal a feltétellel, hogy az érintettek számára érvényesíthető jogok és hatékony jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre.

(2) A felügyeleti_hatóság külön engedélye nélkül az (1) bekezdés szerinti megfelelő garanciákat az alábbiak jelenthetik:

a)	közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek közötti, jogilag kötelező erejű, kikényszeríthető jogi eszköz;

b)	a 47. cikk szerinti kötelező_erejű_vállalati_szabályok;

c)	a Bizottság által a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott általános adatvédelmi kikötések;

d)	a felügyeleti_hatóság által elfogadott és a Bizottság által a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően jóváhagyott általános adatvédelmi kikötések;

e)	a 40. cikk szerinti, jóváhagyott magatartási kódex a harmadik országbeli adatkezelő vagy adatfeldolgozó arra vonatkozó, kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalásával együtt, hogy alkalmazza a megfelelő – ideértve az érintettek jogaira vonatkozó – garanciákat; vagy

f)	a 42. cikk szerinti, jóváhagyott tanúsítási mechanizmus a harmadik országbeli adatkezelő vagy adatfeldolgozó arra vonatkozó, kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalásával együtt, hogy alkalmazza a megfelelő garanciákat, ideértve az érintettek jogait illetően is.

(3) Az illetékes felügyeleti_hatóság engedélyével az (1) bekezdésben említett megfelelő garanciákként különösen az alábbiak is szolgálhatnak:

a)	az adatkezelő vagy adatfeldolgozó és a harmadik országbeli vagy a nemzetközi_szervezeten belüli adatkezelő, adatfeldolgozó vagy a személyes_adatok címzettje között létrejött szerződéses rendelkezések; vagy

b)	közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek között létrejött, közigazgatási megállapodásba beillesztendő rendelkezések, köztük az érintettek érvényesíthető és tényleges jogaira vonatkozó rendelkezések.

(4) A felügyeleti_hatóság az e cikk (3) bekezdésében említett esetekben a 63. cikkben említett egységességi mechanizmust alkalmazza.

(5) A valamely tagállam vagy felügyeleti_hatóság által a 95/46/EK irányelv 26. cikkének (2) bekezdése alapján kiadott engedélyek hatályban maradnak mindaddig, amíg azokat szükség esetén a felügyeleti_hatóság nem módosítja, nem váltja fel vagy nem helyezi hatályon kívül. A Bizottság által a 95/46/EK irányelv 26. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott határozatok mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat szükség esetén az e cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott bizottsági határozat nem módosítja, nem váltja fel vagy nem helyezi hatályon kívül.

47. cikk

Kötelező erejű vállalati szabályok

(1) Az illetékes felügyeleti_hatóság a 63. cikkben meghatározott, egységességi mechanizmusnak megfelelően jóváhagyja a kötelező_erejű_vállalati_szabályokat, ha az:

a)	a vállalkozáscsoport vagy a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportja minden érintett tagjára, beleértve az alkalmazottakat is, jogilag kötelező erejű, alkalmazandó és általuk érvényesített;

b)	kifejezetten rendelkezik az érintetteknek a személyes_adataik kezelése tekintetében kikényszeríthető jogairól; és

c)	megfelel a (2) bekezdés szerinti követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett kötelező_erejű_vállalati_szabályok tartalmazzák legalább:

a)	a vállalkozáscsoport vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportja minden egyes tagjának szervezeti felépítését és az elérhetőségét;

b)	az adattovábbításokat vagy a továbbítások sorozatát, beleértve a személyes_adatok kategóriáit, az adatkezelés fajtáját és céljait, az érintettek fajtáit és a szóban forgó harmadik ország vagy országok azonosítását;

c)	a vállalkozások adatvédelmi szabályzatának belső és külső tekintetben jogilag kötelező jellegét;

az általános adatvédelmi elvek alkalmazását, különösen a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a korlátozott tárolási időtartamok, az adatminőség, a beépített és alapértelmezett adatvédelem, az adatkezelés jogalapja, a személyes_adatok különleges kategóriáinak kezelése, az adatbiztonságot garantáló intézkedések, valamint az olyan szervezeteknek történő újbóli továbbítás feltételeit, amelyekre nézve nem kötelezőek a kötelező_erejű_vállalati_szabályok;

az érintettek személyes_adataik kezelése tekintetében fennálló jogait és e jogok gyakorlásának módjait, beleértve a 22. cikk szerinti, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntések alóli mentesülés jogát, az érintett 79. cikkben meghatározott jogát, hogy az illetékes felügyeleti_hatóságnál és a tagállamok illetékes bíróságainál panaszt nyújthat be, továbbá a jogorvoslathoz való jogát, valamint adott esetben a kötelező_erejű_vállalati_szabályok megsértése esetén a kártérítéshez való jogát;

a valamely tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó felelősségének elismerését abban az esetben, ha a kötelező_erejű_vállalati_szabályokat a csoportnak az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező bármely érintett tagja megsérti; az adatkezelő vagy adatfeldolgozó részben vagy egészben csak akkor mentesül e felelőség alól, ha bizonyítja, hogy tagja nem felelős a kár előidézésében;

g)	azt, hogy a 13. és a 14. cikkben említetten kívül miként biztosítják az érintetteknek a kötelező_erejű_vállalati_szabályokra, különösen az e bekezdés d), e) és f) pontja szerinti rendelkezésekre vonatkozó információkat;

a 37. cikk értelmében kijelölt adatvédelmi tisztviselők vagy a vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportján belül a kötelező_erejű_vállalati_szabályoknak való megfelelés, valamint a képzés és a panaszkezelés nyomon követéséért felelős személyek vagy szervezetek feladatait;

i)	a panasztételi eljárásokat;

a kötelező_erejű_vállalati_szabályoknak való megfelelés ellenőrzésének biztosítására szolgáló, a vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportján belüli mechanizmusokat. E mechanizmusok tartalmazzák az adatvédelmi auditokat és az érintettek jogainak védelmét szolgáló korrekciós intézkedéseket biztosító mechanizmusokat. Az ilyen ellenőrzések eredményeit közölni kell a h) pontban említett személlyel vagy szervezettel, valamint a vállalkozáscsoportot vagy a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportját ellenőrző vállalkozás felügyelőbizottságával, és kérésre az illetékes felügyeleti_hatóság rendelkezésére kell bocsátani őket;

k)	a kötelező_erejű_vállalati_szabályok változásainak bejelentésére és rögzítésére, valamint e változásoknak a felügyeleti_hatóság számára történő bejelentésére szolgáló mechanizmusokat;

a kötelező_erejű_vállalati_szabályoknak a vállalkozáscsoport vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportjának tagjai általi betartásának biztosítása érdekében a felügyeleti_hatósággal folytatott együttműködési mechanizmust, beleértve különösen azt, hogy a felügyeleti_hatóság számára elérhetővé teszik az intézkedések e bekezdés j) pontja szerinti ellenőrzésének eredményeit;

arra vonatkozó mechanizmusokat, hogy hogyan kell jelenteni az illetékes felügyeleti_hatóság számára a vállalkozáscsoport vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportjának tagjára valamely harmadik országban vonatkozó azon jogi előírásokat, amelyek valószínűsíthetően jelentős mértékben hátrányosan érintenék a kötelező_erejű_vállalati_szabályokban előírt garanciákat; valamint

n)	a személyes_adatokba állandó jelleggel vagy rendszeresen betekintő személyzetnek nyújtandó megfelelő adatvédelmi képzést.

(3) A Bizottság meghatározhatja az e cikk szerinti, a kötelező_erejű_vállalati_szabályokra vonatkozóan az adatkezelők, az adatfeldolgozók és a felügyeleti_hatóságok között folytatott információcsere formátumát és eljárásait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

53. cikk

A felügyeleti_hatóság tagjaira vonatkozó általános feltételek

(1) A tagállamok előírják, hogy a felügyeleti_hatóságaik minden tagját átlátható eljárás keretében nevezze ki az alábbiak egyike:

—	a parlamentjük;

—	a kormányuk;

—	az államfőjük vagy

—	a tagállami jog alapján a kinevezéssel megbízott független szerv.

(2) A felügyeleti_hatóságok tagja rendelkezik feladatai ellátásához és hatásköre gyakorlásához szükséges képesítéssel, tapasztalattal és készségekkel, különösen a személyes_adatok védelme területén.

(3) A tagok feladatköre a hivatali idő lejártával, lemondással vagy kötelező nyugdíjazással szűnik meg, az érintett tagállam jogában előírtaknak megfelelően.

(4) Tag felmentésére kizárólag súlyos kötelességszegés esetén vagy abban az esetben kerülhet sor, ha a tag már nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek.

54. cikk

A felügyeleti_hatóság létrehozására vonatkozó szabályok

(1) A tagállamok jogszabályban rendelkeznek:

a)	minden egyes felügyeleti_hatóság létrehozásáról;

b)	az egyes felügyeleti_hatóságok tagjává való kinevezéshez szükséges képesítésekről és pályázati feltételekről;

c)	az egyes felügyeleti_hatóságok tagjának vagy tagjainak kinevezésére vonatkozó szabályokról és eljárásokról;

az egyes felügyeleti_hatóságok tagja vagy tagjai megbízatásának időtartamáról, amelynek legalább négy évre kell szólnia, kivéve a 2016. május 24-ét követő első kinevezést, amely rövidebb időtartamra is szólhat, ha a felügyeleti_hatóság függetlenségének megőrzése érdekében a kinevezéseket több lépcsőben kell végrehajtani;

e)	arról, hogy az egyes felügyeleti_hatóságok tagja vagy tagjai újra kinevezhetők-e, és ha igen, hány ciklusra; és

az egyes felügyeleti_hatóságok tagjának vagy tagjainak, valamint személyzetének kötelezettségeire vonatkozó feltételekről, a hivatali idő alatt és azt követően az alkalmazással összeférhetetlen cselekményekről, szakmai tevékenységre és juttatásokra vonatkozó tiltó rendelkezésekről, valamint az alkalmazás megszűnésére vonatkozó szabályokról.

(2) Az uniós vagy tagállami jognak megfelelően mindegyik felügyeleti_hatóság tagját vagy tagjait és személyzetét a feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során tudomásukra jutott bármely bizalmas információ tekintetében hivatali idejük alatt és annak lejártát követően is szakmai titoktartási kötelezettség terheli. Hivatali idejük alatt ez a szakmai titoktartási kötelezettség különösen vonatkozik a természetes személyek által e rendelet megsértését illetően tett bejelentésekre.

2. szakasz

Illetékesség, feladatok és hatáskörök

56. cikk

A fő felügyeleti_hatóság illetékessége

(1) Az 55. cikk sérelme nélkül, az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi_központja vagy egyetlen tevékenységi helye szerinti felügyeleti_hatóság jogosult fő felügyeleti_hatóságként eljárni az említett adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által végzett határokon átnyúló adatkezelés tekintetében, a 60. cikk szerinti eljárással összhangban.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, minden felügyeleti_hatóság jogosult a hozzá benyújtott panaszok kezelésére, illetve jogosult e rendelet esetleges megsértése esetén eljárni, ha az ügy tárgya kizárólag egy, a tagállamában található tevékenységi helyet érint, vagy ha kizárólag a tagállamában érint jelentős mértékben érintetteket.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett esetekben a felügyeleti_hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ügyről a fő felügyeleti_hatóságot. A fő felügyeleti_hatóság a tájékoztatását követő három héten belül dönt arról, hogy a 60. cikkben foglalt eljárással összhangban eljár-e az ügyben, figyelembe véve azt, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó rendelkezik-e tevékenységi hellyel abban a tagállamban, amelynek a felügyeleti_hatósága a fő felügyeleti_hatóságot tájékoztatta.

(4) Ha a fő felügyeleti_hatóság úgy határoz, hogy eljár az ügyben, a 60. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. A fő felügyeleti_hatóságot tájékoztató felügyeleti_hatóság döntéstervezetet nyújthat be a fő felügyeleti_hatóságnak. A fő felügyeleti_hatóság a 60. cikk (3) bekezdésében említett döntéstervezet elkészítése során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az említett tervezetet.

(5) Abban az esetben, ha a fő felügyeleti_hatóság úgy határoz, hogy nem jár el az ügyben, a fő felügyeleti_hatóságot tájékoztató felügyeleti_hatóság jár el a 61. és a 62. cikknek megfelelően.

(6) A fő felügyeleti_hatóság az adatkezelő vagy adatfeldolgozó egyetlen kapcsolattartója az általuk végzett, határokon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatban.

57. cikk

Feladatok

(1) Az e rendeletben meghatározott egyéb feladatok sérelme nélkül, a felügyeleti_hatóság a saját területén ellátja a következő feladatokat:

a)	nyomon követi és kikényszeríti e rendelet alkalmazását;

b)	elősegíti a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes_adatok kezelésével összefüggő kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Különös figyelmet fordít a kifejezetten gyermekekre irányuló tevékenységekre;

c)	a tagállami joggal összhangban tanácsot ad a nemzeti parlamentnek, a kormánynak és más intézményeknek és szerveknek a természetes személyek jogainak és szabadságainak a személyes_adataik kezelése tekintetében történő védelmével kapcsolatos jogalkotási és közigazgatási intézkedésekről;

d)	felhívja az adatkezelők és az adatfeldolgozók figyelmét az e rendelet szerinti kötelezettségeikre;

e)	kérésre tájékoztatást ad bármely érintettnek az e rendelet alapján őt megillető jogok gyakorlásával kapcsolatban, és e célból adott esetben együttműködik más tagállamok felügyeleti_hatóságaival;

kezeli az érintett vagy valamely szerv, szervezet vagy egyesület által a 80. cikkel összhangban benyújtott panaszokat, a panasz tárgyát a szükséges mértékben kivizsgálja, továbbá észszerű határidőn belül tájékoztatja a panaszost a vizsgálattal kapcsolatos fejleményekről és eredményekről, különösen, ha további vizsgálat vagy egy másik felügyeleti_hatósággal való együttműködés válik szükségessé;

g)	együttműködik más felügyeleti_hatóságokkal, ideértve az információcserét és a kölcsönös segítségnyújtást is, e rendelet egységes alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása érdekében;

h)	vizsgálatot folytat e rendelet alkalmazásával kapcsolatban, akár más felügyeleti_hatóságtól vagy más közhatalmi szervtől kapott információ alapján;

i)	figyelemmel kíséri a személyes_adatok védelmére kiható jelentősebb fejleményeket, különösen az információs és kommunikációs technológiák, valamint a kereskedelmi gyakorlatok fejlődését;

j)	megállapítja a 28. cikk (8) bekezdésében és a 46. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett általános szerződési feltételeket;

k)	a 35. cikk (4) bekezdésének megfelelően jegyzéket állít össze és az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban vezeti azt;

l)	tanácsot ad a 36. cikk (2) bekezdésében említett adatkezelési műveletekkel kapcsolatban;

m)	ösztönzi a 40. cikk (1) bekezdése szerinti magatartási kódex kidolgozását, valamint a 40. cikk (5) bekezdésével összhangban véleményezi, illetve jóváhagyja a megfelelő garanciákat kínáló ilyen magatartási kódexeket;

n)	ösztönzi a 42. cikk (1) bekezdése szerinti az adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok, valamint adatvédelmi bélyegzők, illetve jelölések létrehozását, és a 42. cikk (5) bekezdésének megfelelően jóváhagyja a tanúsítási szempontokat;

o)	adott esetben rendszeres időközönként felülvizsgálja a 42. cikk (7) bekezdésének megfelelően kiadott tanúsítványokat;

p)	meghatározza és közzéteszi a magatartási kódexnek való megfelelést ellenőrző 41. cikk szerinti szervezet és a 43. cikk szerinti tanúsító szervezet akkreditációjára vonatkozó szempontokat;

q)	elvégzi a magatartási kódexnek való megfelelést ellenőrző, a 41. cikk szerinti szervezet és a 43. cikk szerinti tanúsító szervezet akkreditációját;

r)	engedélyezi a 46. cikk (3) bekezdésében említett szerződéses feltételeket és rendelkezéseket;

s)	jóváhagyja a 47. cikk szerinti kötelező_erejű_vállalati_szabályokat;

t)	hozzájárul a Testület tevékenységeihez;

u)	belső nyilvántartást vezet e rendelet megsértéséről és az 58. cikk (2) bekezdése szerint meghozott intézkedésekről; és

v)	a személyes_adatok védelméhez kapcsolódó minden más feladatot ellát.

(2) A felügyeleti_hatóság megkönnyíti az (1) bekezdés f) pontjában említett panasz benyújtását például olyan intézkedésekkel, hogy elektronikus úton is kitölthető panasz benyújtására szolgáló formanyomtatványt hoz létre, nem zárva ki azonban más kommunikációs eszközök alkalmazását sem.

(3) A felügyeleti_hatóság úgy látja el feladatait, hogy az az érintett és adott esetben az adatvédelmi tisztviselő számára térítésmentes legyen.

(4) Ha a kérelmek egyértelműen megalapozatlanok vagy – különösen ismétlődő jellegük miatt – túlzók, a felügyeleti_hatóság észszerű, az adminisztratív költségeken alapuló díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja, hogy eljárjon a kérelemmel kapcsolatban. Annak bizonyítása, hogy a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó, a felügyeleti_hatóságot terheli.

58. cikk

Hatáskörök

(1) A felügyeleti_hatóság vizsgálati hatáskörében eljárva:

a)	utasítja az adatkezelőt és az adatfeldolgozót, illetve adott esetben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselőjét, hogy számára a feladatai elvégzéséhez szükséges tájékoztatást megadja;

b)	vizsgálatot folytat adatvédelmi auditok formájában;

c)	elvégzi a 42. cikk (7) bekezdésének megfelelően kiadott tanúsítványok felülvizsgálatát;

d)	értesíti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót e rendelet feltételezett megsértéséről;

e)	hozzáférést kap az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól a feladatainak teljesítéséhez szükséges minden személyes_adathoz és minden információhoz; és

f)	az uniós vagy tagállami eljárásjoggal összhangban hozzáférést kap az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó bármely helyiségéhez, ideértve minden adatkezeléshez használt felszerelést és eszközt.

(2) A felügyeleti_hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:

a)	figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit;

b)	elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit;

c)	utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét;

d)	utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel;

e)	utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi_incidensről;

f)	átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is;

a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes_adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes_adatokat közölték;

h)	visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek;

i)	a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és

j)	elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi_szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését.

(3) A felügyeleti_hatóság engedélyezési és tanácsadási hatáskörében eljárva:

a)	tanácsot ad az adatkezelőnek a 36. cikkben említett előzetes konzultációs eljárás keretében;

b)	saját kezdeményezésére vagy kérésre a személyes_adatok védelmével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt bocsát ki a nemzeti parlament, a tagállami kormány vagy a tagállami joggal összhangban más intézmények és szervek, valamint a nyilvánosság részére;

c)	engedélyezi a 36. cikk (5) bekezdése szerinti adatkezelést, ha a tagállam joga azt előzetes engedélyhez köti;

d)	a 40. cikk (5) bekezdésével összhangban véleményezi és jóváhagyja a magatartási kódexek tervezetét;

e)	akkreditálja a 43. cikk szerinti tanúsító szervezeteket;

f)	a 42. cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsítványokat állít ki és a jóváhagyja a tanúsítási szempontokat;

g)	elfogadja a 28. cikk (8) bekezdésben és a 46. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett általános adatvédelmi kikötéseket

h)	engedélyezi a 46. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett szerződéses rendelkezéseket;

i)	engedélyezi a 46. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett közigazgatási megállapodásokat; és

j)	jóváhagyja a 47. cikk szerinti kötelező_erejű_vállalati_szabályokat.

(4) Az e cikk alapján a felügyeleti_hatóságra ruházott hatáskörök gyakorlására megfelelő garanciák mellett kerülhet sor, ideértve az uniós és a tagállami jogban a Chartával összhangban meghatározott hatékony bírósági jogorvoslatot és tisztességes eljárást is.

(5) A tagállamok jogszabályban előírják, hogy a felügyeleti_hatóságuk hatáskörrel rendelkezik arra, hogy e rendelet megsértéséről tájékoztassa az igazságügyi hatóságokat, és adott esetben bírósági eljárást kezdeményezzen vagy abban más módon részt vegyen e rendelet rendelkezéseinek érvényre juttatása érdekében.

(6) A tagállamok jogszabályban előírhatják, hogy felügyeleti_hatóságuk az (1), (2) és (3) bekezdésben említetteken kívüli hatáskörökkel is rendelkezzen. E hatáskörök gyakorlása nem hátráltathatja a VII. fejezet hatékony végrehajtását.

60. cikk

Együttműködés a fő felügyeleti_hatóság és a többi érintett felügyeleti_hatóság között

(1) A fő felügyeleti_hatóság e cikknek megfelelően, konszenzusra törekedve együttműködik a többi érintett felügyeleti_hatósággal. A fő felügyeleti_hatóság és az érintett felügyeleti_hatóságok minden releváns információt kicserélnek egymással.

(2) A fő felügyeleti_hatóság bármikor kérheti más érintett felügyeleti_hatóságoktól a 61. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtást és végezhet a 62. cikk szerinti közös műveleteket, különösen olyan vizsgálatok lefolytatása vagy olyan intézkedések végrehajtásának nyomon követése céljából, amelyek valamely másik tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelővel, illetve adatfeldolgozóval kapcsolatosak.

(3) A fő felügyeleti_hatóság késedelem nélkül közli a többi érintett felügyeleti_hatósággal az üggyel kapcsolatos releváns információkat. A döntés tervezetét haladéktalanul benyújtja a többi érintett felügyeleti_hatóságnak, hogy azok véleményezhessék, és véleményüket kellően figyelembe veszi.

(4) Ha a többi érintett felügyeleti_hatóság valamelyike az e cikk (3) bekezdése szerinti konzultációt követő négy héten belül releváns_és_megalapozott_kifogást emel a döntéstervezettel szemben, a fő felügyeleti_hatóság, ha nem ért egyet a releváns_és_megalapozott_kifogással, vagy azt nem találja relevánsnak vagy megalapozottnak, az ügyet a 63. cikkben említett, egységességi mechanizmus keretében kezeli.

(5) Ha a fő felügyeleti_hatóság helyt kíván adni a releváns_és_megalapozott_kifogásnak, módosított döntéstervezetet nyújt be a többi érintett felügyeleti_hatóságnak, hogy azok véleményezhessék. A módosított döntéstervezet tekintetében két héten belül kell lefolytatni a (4) bekezdésben említett eljárást.

(6) Ha a (4), illetve az (5) bekezdésben említett határidőn belül a többi érintett felügyeleti_hatóság egyike sem emel kifogást a fő felügyeleti_hatóság által benyújtott döntéstervezettel szemben, úgy kell tekinteni, hogy a fő felügyeleti_hatóság és az érintett felügyeleti_hatóságok egyetértenek a döntéstervezettel és az rájuk nézve kötelező.

(7) A fő felügyeleti_hatóság elfogadja a döntését és közli azt az adatkezelő, vagy adott esetben az adatfeldolgozó tevékenységi_központjával vagy egyetlen tevékenységi helyével, továbbá a releváns tények és indokok összefoglalásával tájékoztatja a szóban forgó döntésről a többi érintett felügyeleti_hatóságot és a Testületet. Az a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, tájékoztatja a panaszost a döntésről.

(8) Amennyiben a panaszt visszautasították vagy elutasították, a (7) bekezdéstől eltérve az a felügyeleti_hatóság fogadja el a döntést, közli a panaszosal, és tájékoztatja az adatkezelőt, amelyhez a panaszt benyújtották.

(9) Ha a fő felügyeleti_hatóság és az érintett felügyeleti_hatóságok egyetértenek abban, hogy a panasz egyes részeit visszautasítják vagy elutasítják, más részeivel kapcsolatban viszont eljárnak, külön döntést fogadnak el az ügy minden ilyen részére vonatkozóan. Az adatkezelővel kapcsolatos intézkedéseket érintő részre vonatkozó döntést a fő felügyeleti_hatóság fogadja el, és közli az adatkezelőnek, illetve az adatfeldolgozónak a hatóság tagállama területén lévő tevékenységi_központjával vagy egyetlen tevékenységi helyével, valamint tájékoztatja a panaszost; a panasz visszautasított vagy elutasított részére vonatkozó döntést a panaszos felügyeleti_hatósága fogadja el, és közli a panaszossal, valamint tájékoztatja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót.

(10) Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó, miután a (7) vagy a (9) bekezdésnek megfelelően közölték vele a fő felügyeleti_hatóság döntését, megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az adatkezelési tevékenységek az Unióban lévő minden tevékenységi helyén megfeleljenek a döntésben foglaltaknak. Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó közli a fő felügyeleti_hatósággal a döntésnek való megfelelés érdekében tett intézkedéseket, ezt követően a fő felügyeleti_hatóság tájékoztatja a többi érintett felügyeleti_hatóságot.

(11) Ha egy érintett felügyeleti_hatóság rendkívüli körülmények fennállása esetén megalapozottan úgy véli, hogy az érintettek érdekeinek védelme érdekében sürgős fellépésre van szükség, a 66. cikkben említett sürgősségi eljárást kell alkalmazni.

(12) A fő felügyeleti_hatóság és a többi érintett felügyeleti_hatóság elektronikus úton, egységes formátum alkalmazásával továbbítja egymásnak az e cikkben előírt információkat.

61. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1) A felügyeleti_hatóságok e rendelet egységes végrehajtása és alkalmazása érdekében megosztják egymással a releváns információkat, és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, valamint a hatékony együttműködést célzó intézkedéseket tesznek. A kölcsönös segítségnyújtás különösen információkérésekre és felügyeleti intézkedésekre, például az előzetes engedélyezés és egyeztetés, az ellenőrzés és a vizsgálat lefolytatása iránti megkeresésekre terjed ki.

(2) Minden felügyeleti_hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a más felügyeleti_hatóságtól érkező megkereséseket indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül megválaszolja. Ezen intézkedések közé tartozhat különösen a vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatos releváns információk továbbítása.

(3) A segítségnyújtás iránti megkeresésnek minden szükséges információt tartalmaznia kell, beleértve a megkeresés célját és okait. A kicserélt információk kizárólag a megkeresésben meghatározott célra használhatók fel.

(4) A megkeresett felügyeleti_hatóság csak abban az esetben tagadhatja meg a megkeresés teljesítését, ha:

a)	a megkeresés tárgyát vagy a kért intézkedés végrehajtását illetően nem jogosult eljárni; vagy

b)	a megkeresés teljesítése sértené e rendeletet, az uniós vagy azon tagállami jogot, amelynek hatálya alá a megkeresett felügyeleti_hatóság tartozik.

(5) A megkeresett felügyeleti_hatóság tájékoztatja a megkereső felügyeleti_hatóságot az ügyben elért eredményekről vagy adott esetben a megkeresés teljesítése érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatos fejleményekről. Ha a felügyeleti_hatóság megtagadja a megkeresés teljesítését, ezt köteles a (4) bekezdésnek megfelelően indokolni.

(6) A megkeresett felügyeleti_hatóságok főszabályként elektronikus úton, egységes formátum alkalmazásával továbbítják a másik felügyeleti_hatóság által kért információt.

(7) A megkeresett felügyeleti_hatóság által a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresés nyomán tett intézkedések térítésmentesek. A felügyeleti_hatóságok megállapodhatnak más felügyeleti_hatóságokkal a rendkívüli körülmények közötti kölcsönös segítségnyújtásból eredő különleges költségek kölcsönös megtérítésére vonatkozó szabályokról.

(8) Ha egy felügyeleti_hatóság a másik felügyeleti_hatóság megkeresésének kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem adja meg az e cikk (5) bekezdésében említett információkat, a megkereső felügyeleti_hatóság az 55. cikk (1) bekezdésével összhangban a saját tagállama területén ideiglenes intézkedést fogadhat el. Ebben az esetben vélelmezni kell, hogy a 66. cikk (1) bekezdése szerinti sürgős fellépésre van szükség, és a Testület sürgősségi eljárás keretében kötelező erejű döntést fogad el a 66. cikk (2) bekezdésével összhangban.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja az e cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás formáját és eljárásait, valamint a felügyeleti_hatóságok közötti, illetve a felügyeleti_hatóságok és a Testület közötti elektronikus információcserére vonatkozó szabályokat, különösen az e cikk (6) bekezdésében említett egységes formátumot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

62. cikk

A felügyeleti_hatóságok közös műveletei

(1) A felügyeleti_hatóságok adott esetben közös műveleteket hajtanak végre, ideértve a közös vizsgálatokat és a közös végrehajtási intézkedéseket is, amelyekben más tagállamok felügyeleti_hatóságainak tagjai vagy alkalmazottai is részt vesznek.

(2) Ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó több tagállamban is rendelkezik tevékenységi hellyel, vagy ha az adatkezelési műveletek több tagállamban is valószínűsíthetően jelentős mértékben érintenek nagyszámú érintettet, az összes szóban forgó tagállam felügyeleti_hatósága jogosult részt venni a közös műveletekben. Az 56. cikk (1) vagy (4) bekezdése alapján illetékes felügyeleti_hatóság felkéri az összes szóban forgó tagállam felügyeleti_hatóságát, hogy vegyenek részt a közös műveletekben, és haladéktalanul válaszol a felügyeleti_hatóság részvételre irányuló megkeresésére.

(3) A felügyeleti_hatóság a tagállami joggal összhangban, valamint a kirendelő felügyeleti_hatóság engedélyével, hatáskört – ideértve a vizsgálati hatáskört is – ruházhat át a kirendelő felügyeleti_hatóság közös műveletben részt vevő tagjaira vagy alkalmazottaira, vagy – amennyiben a fogadó felügyeleti_hatóság tagállamának joga lehetővé teszi –, engedélyezheti a kirendelő felügyeleti_hatóság tagjai vagy alkalmazottai számára, hogy vizsgálati hatáskörüket a kirendelő felügyeleti_hatóság tagállami jogának megfelelően gyakorolják. A vizsgálati hatáskört kizárólag a fogadó felügyeleti_hatóság tagjainak vagy alkalmazottainak irányítása mellett és jelenlétében lehet gyakorolni. A kirendelő felügyeleti_hatóság tagjai vagy alkalmazottai a fogadó felügyeleti_hatóság tagállami jogának hatálya alá tartoznak.

(4) Ha egy kirendelő felügyeleti_hatóság alkalmazottai az (1) bekezdésnek megfelelően egy másik tagállamban végeznek tevékenységet, cselekedeteikért, ideértve a tevékenységük során általuk okozott károkat is, a fogadó felügyeleti_hatóság tagállama viseli a felelősséget a tevékenységvégzés helye szerinti tagállam jogának megfelelően.

(5) A károkozás helye szerinti tagállam a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját alkalmazottai okozták volna. Azon kirendelő felügyeleti_hatóság tagállama, amelynek alkalmazottai egy másik tagállam területén valamely személynek kárt okoztak, teljes mértékben megtéríti ennek a másik tagállamnak azt az összeget, amelyet az a kártérítésre jogosult személynek kifizetett.

(6) A harmadik felekkel szembeni jogai gyakorlásának sérelme nélkül és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, az (1) bekezdésben meghatározott esetben minden tagállam eltekint attól, hogy a (4) bekezdésben említett károk megtérítését követelje egy másik tagállamtól.

(7) Ha egy felügyeleti_hatóság egy tervezett közös művelet esetében, egy hónapon belül nem tesz eleget az e cikk (2) bekezdése második mondatában foglalt kötelezettségnek, a többi felügyeleti_hatóság az 55. cikkel összhangban a saját tagállama területén ideiglenes intézkedést fogadhat el. Ebben az esetben vélelmezni kell, hogy a 66. cikk (1) bekezdése szerinti sürgős fellépésre van szükség, és a Testület sürgősségi eljárás keretében véleményt bocsát ki vagy kötelező erejű döntést fogad el a 66. cikk (2) bekezdésével összhangban.

2. szakasz

Egységesség

64. cikk

Az Európai Adatvédelmi Testület véleménye

(1) A Testület véleményt bocsát ki, ha valamely illetékes felügyeleti_hatóság az alábbiakban felsorolt intézkedések valamelyikének elfogadását tervezi. Ebből a célból az illetékes felügyeleti_hatóságnak közölnie kell a döntéstervezetet a Testülettel, ha a döntés:

a)	olyan adatkezelési műveletek jegyzékének az elfogadására irányul, amelyekre a 35. cikk (4) bekezdése szerint vonatkozik az adatvédelmi hatásvizsgálat követelménye;

b)	a 40. cikk (7) bekezdése szerint azon kérdésre vonatkozik, hogy valamely magatartási kódex tervezete, illetve valamely magatartási kódex módosítása vagy bővítése összhangban van-e ezzel a rendelettel;

c)	a 41. cikk (3) bekezdése szerint valamely szervezet, illetve a 43 cikk (3) bekezdése szerint valamely tanúsító szervezet akkreditációjára vonatkozó szempontok jóváhagyására irányul;

d)	a 46. cikk (2) bekezdésének d) pontjában és a 28. cikk (8) bekezdésében említett általános adatvédelmi kikötések meghatározására irányul;

e)	a 46. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett szerződéses rendelkezések engedélyezésére irányul; vagy

f)	a 47. cikk szerinti kötelező_erejű_vállalati_szabályok jóváhagyására irányul.

(2) Bármely felügyeleti_hatóság, a Testület elnöke vagy a Bizottság kérheti, hogy a Testület vizsgáljon meg egy általános érvényű vagy egynél több tagállamban hatással bíró ügyet, és bocsásson ki róla véleményt, különösen, ha valamely illetékes felügyeleti_hatóság nem teljesíti a 61. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás vagy a 62. cikk szerinti közös műveletek tekintetében fennálló kötelezettségeit.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a Testület véleményt bocsát ki az elé terjesztett ügyről, kivéve, ha ugyanazon ügyről már bocsátott ki véleményt. A véleményt a Testület nyolc héten belül, tagjainak egyszerű többségével fogadja el. Az ügy összetettségére figyelemmel ez a határidő további hat héttel meghosszabbítható. Az (1) bekezdésben említett, a Testület tagjai részére a (5) bekezdésnek megfelelően eljuttatott döntéstervezetet illetően úgy kell tekinteni, hogy azok a tagok, akik az elnök által megszabott észszerű határidőn belül nem emeltek kifogást, egyetértenek a döntéstervezettel.

(4) A felügyeleti_hatóságok és a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül elektronikus úton, egységes formátum alkalmazásával közölnek a Testülettel minden releváns információt, ideértve az esettől függően a tények összefoglalóját, a döntéstervezetet, az intézkedés megtételét szükségessé tevő indokokat, és más érintett felügyeleti_hatóságok véleményét.

(5) A Testület elnöke indokolatlan késedelem nélkül elektronikus úton tájékoztatja:

a)	egységes formátum alkalmazásával tájékoztatja a Testület tagjait és a Bizottságot a vele közölt releváns információkról. A Testület titkársága szükség esetén gondoskodik a releváns információk fordításáról; és

b)	tájékoztatja az esettől függően az (1) vagy a (2) bekezdésben említett felügyeleti_hatóságot, valamint a Bizottságot a véleményről, amelyet nyilvánosságra hoz.

(6) Az illetékes felügyeleti_hatóság a (3) bekezdésben említett határidőn belül nem fogadhatja el az (1) bekezdésben említett döntéstervezetét.

(7) Az (1) bekezdésben említett felügyeleti_hatóság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Testület véleményét, és a vélemény kézhezvételét követő két héten belül, elektronikus úton, egységes formátum alkalmazásával közli a Testület elnökével, hogy a döntéstervezetet változatlan formában fenntartja-e, vagy pedig módosítani fogja, és adott esetben megküldi a módosított döntéstervezetet.

(8) Ha az érintett felügyeleti_hatóság az e cikk (7) bekezdésében említett határidőn belül, a releváns indokok megadásával arról tájékoztatja a Testület elnökét, hogy egészében vagy részben nem kíván a Testület véleménye alapján eljárni, akkor a 65. cikk (1) bekezdését kell alkalmazni.

65. cikk

A Testület vitarendezési eljárása

(1) Annak érdekében, hogy az egyes esetekben biztosított legyen e rendelet helyes és egységes alkalmazása, a Testület kötelező erejű döntést fogad el az alábbi esetekben:

ha a 60. cikk (4) bekezdésében említett esetben valamely érintett felügyeleti_hatóság releváns_és_megalapozott_kifogást emelt a fő felügyeleti_hatóság döntéstervezetével szemben, vagy ha a fő felügyeleti_hatóság elutasított egy ilyen kifogást arra hivatkozva, hogy az nem releváns vagy nem megalapozott. A kötelező erejű döntésnek ki kell terjednie a releváns_és_megalapozott_kifogásban szereplő összes kérdésre, különösen arra, hogy a rendelet sérült-e;

b)	ha eltérnek az álláspontok azt illetően, hogy az érintett felügyeleti_hatóságok közül melyik illetékes a tevékenységi_központ tekintetében;

ha valamely illetékes felügyeleti_hatóság nem kéri ki a Testület véleményét a 64. cikk (1) bekezdésében említett esetekben, vagy nem a Testület által a 64. cikk alapján kibocsátott vélemény alapján jár el. Ebben az esetben bármely érintett felügyeleti_hatóság vagy a Bizottság a Testület tudomására hozhatja az ügyet.

(2) Az (1) bekezdésben említett döntést a Testület az ügy benyújtásától számított egy hónapon belül, tagjainak kétharmados többségével fogadja el. Az ügy összetettségére figyelemmel ez a határidő további egy hónappal meghosszabbítható. Az (1) bekezdésben említett döntést indokolni kell, és meg kell küldeni a fő felügyeleti_hatóságnak és minden érintett felügyeleti_hatóságnak, amelyekre nézve kötelező erővel rendelkezik.

(3) Ha a Testület döntését nem képes a (2) bekezdésben említett határidőkön belül elfogadni, a döntést a (2) bekezdésben említett második hónap leteltét követő két héten belül, tagjainak egyszerű többségével fogadja el. A Testület tagjainak szavazategyenlősége esetén a döntés elfogadásáról az elnök szavazata dönt.

(4) Az érintett felügyeleti_hatóságok a (2) és (3) bekezdésben említett határidők lejártáig nem fogadhatnak el döntést az (1) bekezdés alapján a Testület elé terjesztett ügyről.

(5) A Testület elnöke indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett felügyeleti_hatóságokat az (1) bekezdésben említett döntésről. Erről tájékoztatnia kell a Bizottságot. A döntést haladéktalanul közzé kell tenni a Testület honlapján azt követően, hogy a felügyeleti_hatóság bejelentette a (6) bekezdésben említett jogerős döntést.

(6) A fő felügyeleti_hatóság vagy – az esettől függően – az a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, az e cikk (1) bekezdésében említett döntés alapján indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb egy hónappal azt követően, hogy a Testület bejelentette döntését elfogadja jogerős döntését. A fő felügyeleti_hatóság vagy – az esettől függően – az a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, tájékoztatja a Testületet arról a dátumról, amikor az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval, illetve az érintettel közli jogerős döntését. Az érintett felügyeleti_hatóságok jogerős döntését a 60. cikk (7), (8) és (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell elfogadni. A jogerős döntésben utalni kell az e cikk (1) bekezdésben említett döntésre, valamint közölni kell, hogy az (1) bekezdésében említett döntést a (5) bekezdéssel összhangban közzé fogják tenni a Testület honlapján. A jogerős döntéshez csatolni kell az e cikk (1) bekezdésében említett döntést.

67. cikk

Információcsere

A Bizottság általános hatályú végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén meghatározhatja a felügyeleti_hatóságok közötti, illetve a felügyeleti_hatóságok és a Testület közötti elektronikus információcserére vonatkozó szabályokat, különösen a 64. cikkben említett egységes formátumot.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. szakasz

Európai adatvédelmi testület

68. cikk

Az Európai Adatvédelmi Testület

(1) Létrejön az Európai Adatvédelmi Testület („a Testület”) mint jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

(2) A Testületet az elnöke képviseli.

(3) A Testület minden tagállam egy felügyeleti_hatóságának vezetőjéből és az európai adatvédelmi biztosból vagy azok képviselőiből áll.

(4) Ha valamely tagállamban egynél több felügyeleti_hatóság felelős az e rendelet szerinti rendelkezések alkalmazásának ellenőrzéséért, közös képviselőt kell kinevezni az érintett tagállam jogának megfelelően.

(5) A Bizottság szavazati jog nélkül részt vehet a Testület tevékenységében és ülésein. A Bizottság kijelöli képviselőjét. A Testület elnöke tájékoztatja a Bizottságot a Testület tevékenységeiről.

(6) A 65. cikkben említett esetekben az európai adatvédelmi biztos kizárólag az uniós intézményekre, szervekre, hivatalokra és ügynökségekre alkalmazandó azon elveket és szabályokat érintő döntések tekintetében rendelkezik szavazati joggal, amelyek tartalmilag megfelelnek az e rendeletben foglalt elveknek és szabályoknak.

70. cikk

Az Európai Adatvédelmi Testület feladatai

(1) A Testület biztosítja e rendelet egységes alkalmazását. Ennek érdekében a Testület saját kezdeményezésére vagy adott esetben a Bizottság kérésére ellátja különösen a következő feladatokat:

a)	ellenőrzi és biztosítja e rendelet helyes alkalmazását a 64. és 65. cikkben meghatározott esetekben, a nemzeti felügyeleti_hatóságok feladatainak sérelme nélkül;

b)	tanácsot ad a Bizottságnak a személyes_adatok Unión belüli védelmével kapcsolatos kérdésekben, ideértve az e rendelet módosítására irányuló javaslatokat is;

c)	tanácsot ad a Bizottságnak az adatkezelők, az adatfeldolgozók és a felügyeleti_hatóságok között a kötelező_erejű_vállalati_szabályokkal kapcsolatban folytatott információcsere formátumára és eljárásaira vonatkozóan;

iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki a személyes_adatokra mutató linkeknek, az ilyen adatok másolatainak vagy másodpéldányainak a nyilvánosság számára hozzáférhető kommunikációs szolgáltatásokból történő törlésére vonatkozóan, a 17. cikk (2) bekezdésben említettek szerint;

e)	saját kezdeményezésére, illetve valamely tagjának vagy a Bizottságnak a kérésére megvizsgálja az e rendelet alkalmazását érintő kérdéseket, valamint e rendelet egységes alkalmazásának elősegítése érdekében iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki;

f)	e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki a 22. cikk (2) bekezdése szerinti profilalkotáson alapuló döntéshozatalra vonatkozó szempontok és feltételek további pontosítása érdekében;

e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki a 33. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatvédelmi_incidens és indokolatlan késedelem tényének megállapítására, valamint azokra a konkrét körülményekre vonatkozóan, amelyek fennállása esetén az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak be kell jelentenie az adatvédelmi_incidenst;

e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki azokra a körülményekre vonatkozóan, amelyek fennállása esetén az adatvédelmi_incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, a 34. cikk (1) bekezdésében említettek szerint;

e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki az adatkezelők, illetve az adatfeldolgozók által követett, a kötelező_erejű_vállalati_szabályokon alapuló, személyes_adatok továbbítására vonatkozó, a 47. cikkben említett szempontok és követelmények, valamint az érintettek személyes_adatainak védelmét biztosítani hivatott ugyanazon cikkben említett egyéb szükséges követelmények további pontosítása céljából;

j)	e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki a személyes_adatoknak a 49. cikk (1) bekezdése alapján történő továbbítására vonatkozó szempontok és előírások további pontosítása céljából;

k)	iránymutatásokat dolgoz ki a felügyeleti_hatóságok számára az 58. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett intézkedések alkalmazására, valamint a 83. cikk szerinti közigazgatási bírságok megállapítására vonatkozóan;

l)	felülvizsgálja az e), illetve f) pontban említett iránymutatások, ajánlások és legjobb gyakorlatok gyakorlati alkalmazását;

m)	e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki az 54. cikk (2) bekezdésben említett, a természetes személyek által e rendelet megsértését illetően tett bejelentésekre vonatkozó közös eljárások megállapítása érdekében,;

n)	ösztönzi a magatartási kódexek kidolgozását, valamint az adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok és az adatvédelmi bélyegzők, illetve jelölések létrehozását a 40. és 42. cikkben említettek szerint;

a 43. cikknek megfelelően elvégzi a tanúsító szervezetek akkreditációját és annak rendszeres felülvizsgálatát, nyilvános nyilvántartást vezet egyrészt a 43. cikk (6) bekezdése szerint az akkreditált szervezetekről, másrészt a 42. cikk (7) bekezdése szerint a harmadik országban tevékenységi hellyel rendelkező akkreditált adatkezelőkről és adatfeldolgozókról;

p)	részletesen meghatározza a 43. cikk (3) bekezdésében említett követelményeket a tanúsító szervezetek 42. cikk szerinti akkreditációja céljából;

q)	véleményezi a Bizottság számára a 43. cikk (8) bekezdésében említett tanúsítási követelményeket;

r)	véleményezi a Bizottság számára a 12. cikk (7) bekezdésében említett ikonokat;

véleményt bocsát ki a Bizottság számára a valamely harmadik országban vagy nemzetközi_szervezetben biztosított védelmi szint megfelelőségének megítéléséhez, ideértve annak megállapítását is, ha a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy vagy több meghatározott ágazata, vagy a nemzetközi_szervezet már nem biztosít megfelelő védelmi szintet. A Bizottság e célból biztosítja a Testület számára az összes szükséges dokumentációt, köztük a harmadik ország kormányával, a harmadik ország, annak valamely területe vagy meghatározott ágazata tekintetében, illetve a nemzetközi_szervezettel folytatott levélváltást;

az egységességi mechanizmus keretében véleményt bocsát ki a felügyeleti_hatóságok 64 cikk (1) bekezdése szerinti döntéstervezeteiről, a 64. cikk (2) bekezdésének megfelelően elé terjesztett ügyekről,, valamint a 65. cikk értelmében – ideértve a 66. cikkben említett eseteket is – kötelező erejű döntéseket hoz;

u)	előmozdítja az együttműködést, valamint az információk és gyakorlatok hatékony két- vagy többoldalú cseréjét a felügyeleti_hatóságok között;

v)	támogatja a közös képzési programokat, továbbá megkönnyíti a csereprogramokat a felügyeleti_hatóságok között, valamint adott esetben harmadik országok felügyeleti_hatóságaival vagy nemzetközi_szervezetekkel;

w)	az adatvédelmi felügyeleti_hatóságok körében világszerte előmozdítja az adatvédelmi jogszabályokra és gyakorlatokra vonatkozó ismeretek és dokumentáció cseréjét;

x)	véleményt bocsát ki a 40. cikk (9) bekezdése szerinti, uniós szinten kidolgozott magatartási kódexekről; és

y)	nyilvánosan hozzáférhető elektronikus nyilvántartást vezet az egységességi mechanizmus keretében kezelt ügyekkel kapcsolatban a felügyeleti_hatóságok és a bíróságok által hozott határozatokról.

(2) A Bizottság, ha tanácsot kér a Testülettől, az ügy sürgősségét figyelembe véve határidőt jelölhet meg.

(3) A Testület továbbítja a véleményeit, iránymutatásait, ajánlásait és legjobb gyakorlatait a Bizottságnak és a 93. cikkben említett bizottságnak, és nyilvánosságra hozza azokat.

(4) A Testület adott esetben konzultál az érintett felekkel, és lehetőséget biztosít számukra, hogy észszerű határidőn belül közöljék észrevételeiket. A Testület, a 76. cikk sérelme nélkül,nyilvánosan elérhetővé teszi a konzultációs eljárás eredményeit.

74. cikk

Az elnök feladatai

(1) Az elnök feladatai a következők:

a)	összehívja a Testület üléseit, és összeállítja azok napirendjét;

b)	a Testület által a 65. cikknek megfelelően elfogadott döntéseket közli a fő felügyeleti_hatósággal és az érintett felügyeleti_hatóságokkal;

c)	biztosítja a Testület feladatainak időben történő elvégzését, különösen az 63. cikkben említett egységességi mechanizmussal összefüggésben.

(2) A Testületnek az eljárási szabályzatában meghatározza az elnök és az elnökhelyettesek közötti feladatmegosztást.

80. cikk

Az érintettek képviselete

(1) Az érintett jogosult arra, hogy panaszának a nevében történő benyújtásával, a 77., 78. és 79. cikkben említett jogoknak a nevében való gyakorlásával, valamint – ha a tagállam joga ezt lehetővé teszi – a 82. cikkben említett kártérítési jognak a nevében történő érvényesítésével olyan nonprofit jellegű szervet, szervezetet vagy egyesületet bízzon meg, amelyet valamely tagállam jogának megfelelően hoztak létre, és amelynek az alapszabályában rögzített céljai a közérdeket szolgálják, és amely az érintettek jogainak és szabadságainak a személyes_adataik vonatkozásában biztosított védelme területén tevékenykedik.

(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az adott tagállamban az e cikk (1) bekezdésében említett bármely szerv, szervezet vagy egyesület – az érintettől kapott megbízástól függetlenül – jogosult legyen arra, hogy a 77. cikk alapján eljárni jogosult felügyeleti_hatósághoz panaszt nyújtson be, valamint hogy gyakorolja a 78. és 79. cikkben említett jogokat, ha megítélése szerint az érintett személyes_adatainak kezelése következtében megsértették az érintett e rendelet szerinti jogait.

83. cikk

A közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó általános feltételek

(1) Valamennyi felügyeleti_hatóság biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

(2) A közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:

a)	a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke;

b)	a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés;

d)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket;

e)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések;

f)	a felügyeleti_hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke;

g)	a jogsértés által érintett személyes_adatok kategóriái;

h)	az, ahogyan a felügyeleti_hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel;

i)	ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés;

j)	az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint

k)	az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség.

(3) Ha egy adatkezelő vagy adatfeldolgozó egyazon adatkezelési művelet vagy egymáshoz kapcsolódó adatkezelési műveletek tekintetében – szándékosan vagy gondatlanságból – e rendelet több rendelkezését is megsérti, a bírság teljes összege nem haladhatja meg a legsúlyosabb jogsértés esetén meghatározott összeget.

(4) Az alábbi rendelkezések megsértése – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 10 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a)	az adatkezelő és az adatfeldolgozó tekintetében a 8., a 11., a 25-39., a 42. és a 43. cikkben meghatározott kötelezettségek;

b)	a tanúsító szervezet tekintetében a 42. és 43. cikkben meghatározott kötelezettségek;

c)	az ellenőrző szervezet tekintetében a 41. cikk (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek;

(5) Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a)	az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően;

b)	az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően;

c)	személyes_adatoknak harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítása a 44–49. cikknek megfelelően;

d)	a IX. fejezet alapján elfogadott tagállami jog szerinti kötelezettségek;

e)	a felügyeleti_hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának, illetve az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozására vagy az adatáramlás felfüggesztésére vonatkozó felszólításának be nem tartása vagy az 58. cikk (1) bekezdését megsértve a hozzáférés biztosításának elmulasztása.

(6) A felügyeleti_hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának be nem tartása – az e cikk (2) bekezdésével összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni.

(7) A felügyeleti_hatóságok 58. cikk (2) bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül, minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű.

(8) A felügyeleti_hatóság e cikk szerinti hatásköreit megfelelő, az uniós és a tagállami joggal összhangban álló eljárási garanciák – ideértve a hatékony jogorvoslat lehetőségét és a tisztességes eljárást – biztosításával gyakorolja.

(9) Ha a tagállam jogrendszere nem rendelkezik közigazgatási bírságokról, e cikk oly módon alkalmazható, hogy a bírságot az illetékes felügyeleti_hatóság kezdeményezésére az illetékes nemzeti bíróság rója ki e jogorvoslatok hatékonyságának és a felügyeleti_hatóságok által kiszabott közigazgatási bírságokéval megegyező hatásának biztosítása mellett. A kiszabott bírságoknak minden esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E tagállamok az e bekezdésnek megfelelően elfogadott jogszabályokról 2018. május 25-ig, az ezt követően azokat módosító jogszabályokról, illetve az azokat érintő későbbi módosításokról pedig haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

84. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó további szankciókra vonatkozó szabályokat, különösen azon jogsértések tekintetében, amelyek nem tartoznak a 83. cikkben meghatározott, közigazgatási bírságokkal sújtható jogsértések közé, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott jogszabályokról 2018. május 25-ig, az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról pedig haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

IX. FEJEZET

Az adatkezelés különös eseteire vonatkozó rendelkezések

91. cikk

Egyházak és vallási szervezetek létező adatvédelmi szabályai

(1) Ha egy tagállamban egyház, illetve vallási szervezet vagy közösség e rendelet hatálybalépésének időpontjában átfogó szabályokat alkalmaz a természetes személyek személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelme vonatkozásában, e szabályok tovább alkalmazhatók, ha összhangba hozzák őket e rendelettel.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének megfelelően átfogó szabályokat alkalmazó egyház vagy vallási szervezet egy független felügyeleti_hatóság ellenőrzése alá tartozik, amely lehet egy külön, e céljra egyedileg kijelölt hatóság is, feltéve hogy megfelel az e rendelet VI. fejezetében megállapított feltételeknek.

X. FEJEZET

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

whereas

(26) Az adatvédelem elveit minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információ esetében alkalmazni kell.
Az álnevesített személyes_adatok, amelyeket további információ felhasználásával valamely természetes személlyel kapcsolatba lehet hozni, azonosítható természetes személyre vonatkozó adatnak kell tekinteni.
Valamely természetes személy azonosíthatóságának meghatározásakor minden olyan módszert figyelembe kell venni – ideértve például a megjelölést –, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy az adatkezelő vagy más személy a természetes személy közvetlen vagy közvetett azonosítására felhasználhatja.
Annak meghatározásakor, hogy mely eszközökről feltételezhető észszerűen, hogy egy adott természetes személy azonosítására fogják felhasználni, az összes objektív tényezőt figyelembe kell venni, így például az azonosítás költségeit és időigényét, számításba véve az adatkezeléskor rendelkezésre álló technológiákat, és a technológia fejlődését.
Az adatvédelem elveit ennek megfelelően az anonim információkra nem kell alkalmazni, nevezetesen olyan információkra, amelyek nem azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkoznak, valamint az olyan személyes_adatokra, amelyeket olyan módon anonimizáltak, amelynek következtében az érintett nem vagy többé nem azonosítható.
Ez a rendelet ezért nem vonatkozik az ilyen anonim információk kezelésére, a statisztikai vagy kutatási célú adatkezelést is ideértve.

- = -

(42) Ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, az adatkezelő számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyítani tudja, hogy az adatkezelési művelethez az érintett hozzájárult.
Különösen a más ügyben tett írásbeli nyilatkozattal összefüggésben garanciákkal szükséges biztosítani azt, hogy az érintett tisztában legyen azzal a ténnyel, hogy hozzájárulását adta, valamint azzal, hogy ezt milyen mértékben tette.
A 93/13/EGK tanácsi irányelvnek (10) megfelelően az adatkezelő előre megfogalmazott hozzájárulási nyilatkozatról gondoskodik, amelyet érthető és könnyen hozzáférhető formában bocsát rendelkezésre, nyelvezetének pedig világosnak és egyszerűnek kell lennie, és nem tartalmazhat tisztességtelen feltételeket.
Ahhoz, hogy a hozzájárulás tájékoztatáson alapulónak minősüljön, az érintettnek legalább tisztában kell lennie az adatkezelő kilétével és a személyes_adatok kezelésének céljával.
A hozzájárulás megadása nem tekinthető önkéntesnek, ha az érintett nem rendelkezik valós vagy szabad választási lehetőséggel, és nem áll módjában a hozzájárulás anélküli megtagadása vagy visszavonása, hogy ez kárára válna.

- = -

(59) Az érintettek e rendeletben biztosított jogainak gyakorlását megkönnyítő intézkedéseket kell biztosítani, ideértve olyan mechanizmusok biztosítását, amely által többek között az érintettnek lehetősége van díjmentesen kérelmezni, illetve adott esetben megkapni különösen a személyes_adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését és törlését, valamint gyakorolja a tiltakozáshoz való jogát.
Az adatkezelő ennek megfelelően biztosítja a kérelmek elektronikus benyújtását lehetővé tevő eszközöket is különösen, ha a személyes_adatok kezelése elektronikus úton történik.
Az adatkezelőt kötelezni kell arra, hogy az érintett kérelmére indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb egy hónapon belül válaszoljon, és ha az adatkezelő az érintett bármely kérelmének nem tesz eleget, indokolnia kell azt.

- = -

(127) A nem fő felügyeleti_hatóságként eljáró egyes felügyeleti_hatóságok illetékesek helyi ügyekben abban az esetben, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó ugyan egynél több tagállamban rendelkezik tevékenységi hellyel, azonban a konkrét adatkezelés tárgya csak egyetlen tagállamban végzett adatkezelésre vonatkozik, és csak abban az egyetlen tagállamban élő érintettekre irányul, például ha a személyes_adatok kezelésének tárgya a munkavállalói adatoknak konkrét foglalkoztatással összefüggő kezelése egy adott tagállamban.
Ilyen esetekben a felügyeleti_hatóság az ügyről a fő felügyeleti_hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
A tájékoztatás kézhezvételét követően a fő felügyeleti_hatóság eldönti, hogy eljár-e az ügyben a fő felügyeleti_hatóság és a más érintett felügyeleti_hatóság közötti együttműködésre vonatkozó rendelkezésnek megfelelően („egységességi mechanizmus”), vagy pedig az ügyben a helyi szinten a tájékoztatást adó felügyeleti_hatóság járjon el.
Amikor döntést hoz arról, hogy maga jár el az ügyben, a fő felügyeleti_hatóság figyelembe veszi, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó rendelkezik-e tevékenységi hellyel az őt tájékoztató felügyeleti_hatóság tagállamában, annak biztosítása érdekében, hogy a döntést hatékonyan végre lehessen hajtani az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szemben.
Ha a fő felügyeleti_hatóság úgy dönt, hogy eljár az ügyben, az őt tájékoztató felügyeleti_hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy benyújtson egy döntéstervezetet, amelyet a fő felügyeleti_hatóság a legmesszebbmenőkig figyelembe vesz akkor, amikor az együttműködés és az egységességi mechanizmus keretén belül saját döntéstervezetét megszövegezi.

- = -

(129) E rendelet Unió-szerte következetes végrehajtásának és e végrehajtás következetes nyomon követésének biztosítása érdekében a felügyeleti_hatóságokat minden tagállamban ugyanazokkal a feladatokkal és tényleges hatáskörökkel kell felruházni, ideértve a vizsgálati hatáskört, a korrekciós és szankciós hatáskört és a szankciókat, valamint az engedélyezési és a tanácsadási hatáskört, különösen a természetes személyek panaszaival kapcsolatos ügyekben, továbbá – az ügyészi hatóságok tagállami jog szerinti hatásköreinek sérelme nélkül – az arra vonatkozó hatáskört, hogy e rendelet megsértése esetén az igazságügyi hatóságokhoz forduljanak, és bírósági eljárást kezdeményezzenek.
E hatáskörök magukban foglalják az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozását, ideértve az adatkezelés tilalmának elrendelésére vonatkozó jogosultságot.
A személyes_adatok e rendelet szerinti védelmével kapcsolatos egyéb feladatokat a tagállamok is meghatározhatnak.
A felügyeleti_hatóságok hatásköreiket az uniós és a tagállami jogban foglalt megfelelő eljárási garanciáknak megfelelően, pártatlanul, tisztességesen és észszerű határidőn belül gyakorolják.
Különösen, az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében minden egyes intézkedésnek megfelelőnek, szükségesnek és arányosnak kell lennie, és azok kapcsán figyelembe kell venni az adott eset körülményeit, tiszteletben kell tartani azt, hogy minden személynek joga van ahhoz, hogy az őt esetleg hátrányosan érintő egyedi intézkedés meghozatala előtt meghallgassák, továbbá kerülni kell, hogy az intézkedés az érintett személynek felesleges költségeket és túlzott kényelmetlenséget okozzon.
A helyiségekbe való belépést illetően a vizsgálati hatáskört a vonatkozó tagállami eljárásjogban foglalt különös követelményekkel összhangban kell gyakorolni, ilyen például az előzetes bírósági engedély beszerzésének követelménye.
A felügyeleti_hatóság minden jogilag kötelező erejű intézkedést írásban hozza meg, az intézkedésnek világosnak és egyértelműnek kell lennie, fel kell tüntetni rajta az intézkedést hozó felügyeleti_hatóságot, az intézkedés meghozatalának dátumát, a felügyeleti_hatóság vezetőjének vagy a hatóság általa felhatalmazott tagjának azt az aláírásával kell ellátnia, az intézkedést indokolni kell és hivatkozni kell benne a hatékony jogorvoslathoz való jogra.
Ez nem zárja ki további tagállami eljárásjogi követelmények megállapítását.
Az említett jogilag kötelező erejű döntés elfogadása azzal jár, hogy az az adott döntést elfogadó felügyeleti_hatóság szerinti tagállamban bírósági felülvizsgálat alá vethető.

- = -

(130) Ha a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, nem a fő felügyeleti_hatóság, a fő felügyeleti_hatóság e rendeletben az együttműködésre és az összhang biztosítására megállapított rendelkezéseknek megfelelően szorosan együttműködik azzal a felügyeleti_hatósággal, amelyhez a panaszt benyújtották.
Minden ilyen esetben a fő felügyeleti_hatóság minden olyan intézkedés meghozatalakor, amelynek célja valamely joghatás elérése – ideértve a közigazgatási bírságok kiszabását is – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi annak a felügyeleti_hatóságnak a véleményét, amelyhez a panaszt benyújtották, és amely hatóság a saját tagállama területén lefolytatandó vizsgálat tekinttében illetékes marad, együttműködésben a fő felügyeleti_hatósággal.

- = -

(142) Ha az érintett úgy ítéli meg, hogy az ezen rendelet értelmében fennálló jogait megsértették, jogában áll megbízni egy, a személyes_adatok védelmével foglalkozó, az alapszabályában rögzített közérdekű célokat szolgáló, a tagállami jognak megfelelően létrehozott nonprofit szervet, szervezetet vagy egyesületet, hogy a nevében eljárva panaszt nyújtson be valamely felügyeleti_hatóságnál, gyakorolja a bírósági jogorvoslathoz való jogot, illetve gyakorolja a kártérítéshez való jogot, ha ez utóbbit a tagállami jog biztosítja.
A tagállam rendelkezhet arról, hogy az adott tagállamban ilyen szerv, szervezet vagy egyesület jogosult arra, hogy az érintett megbízásától függetlenül ebben a tagállamban panaszt nyújtson be és hatékony bírósági jogorvoslattal élhessen, ha alapos okkal úgy véli, hogy az érintett jogai sérültek annak következtében, hogy személyes_adataik kezelése e rendelet megsértésével történt.
Ez a szerv, szervezet vagy egyesület nem jogosult, hogy az érintett nevében, annak megbízásától függetlenül kártérítést igényeljen.

- = -

(143) Minden természetes vagy jogi személy jogosult, hogy az EUMSZ 263.
cikkében meghatározott feltételek szerint eljárást indítson a Bíróságon a Testület döntéseinek megsemmisítése iránt.
Azok az érintett felügyeleti_hatóságok, amelyek e döntések címzettjeiként fellebbezni kívánnak azok ellen, az EUMSZ 263.
cikkének megfelelően a döntésről való értesítésüket követő két hónapon belül indítják meg keresetüket.
Ha a Testület döntései közvetlenül és egyénileg érintenek valamely adatkezelőt, adatfeldolgozót vagy a panaszost, a panaszos az EUMSZ 263. cikkének megfelelően eljárást indíthat az adott döntések megsemmisítése iránt, mégpedig azoknak a Testület honlapján való közzététele dátumától számított két hónapon belül.
Az EUMSZ 263.
cikkében biztosított e jog sérelme nélkül, minden természetes vagy jogi személy számára biztosítani kell, hogy egy valamely felügyeleti_hatóság által hozott és a szóban forgó személyre nézve jogkövetkezményekkel járó döntéssel szemben hatékony bírósági jogorvoslattal élhessen valamely illetékes tagállami bíróságnál.
Ide tartoznak különösen a felügyeleti_hatóság vizsgálati, korrekciós és engedélyezési hatásköreinek gyakorlására, illetve a panaszok megalapozatlannak tekintésére vagy elutasítására vonatkozó döntések.
Mindazonáltal a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog nem vonatkozik a felügyeleti_hatóságok által tett, jogilag kötelező erővel nem bíró intézkedéseikre, például a felügyeleti_hatóság által kibocsátott véleményekre vagy az általa nyújtott tanácsra.
A felügyeleti_hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti_hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani, és az eljárást az érintett tagállam eljárásjoga szerint kell lefolytatni.
Az említett bíróság teljes körű joghatósággal rendelkezik, amely magában foglalja az általa tárgyalt jogvita szempontjából releváns összes ténybeli és jogi kérdés vizsgálata tekintetében fennálló joghatóságot is.

- = -

(146) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az e rendeletet sértő adatkezelés miatt okozott kárt köteles megtéríteni.
Az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót a kártérítési kötelezettség alól abban az esetben mentesíteni kell, ha bizonyítja, hogy a kár bekövetkeztéért őt semmilyen felelősség nem terheli.
A kár fogalmát a Bíróság ítélkezési gyakorlatának fényében tágan kell értelmezni, mégpedig oly módon, hogy az teljes mértékben tükrözze e rendelet célkitűzéseit.
Ez nem érinti a más uniós vagy tagállami jog megsértéséből eredő károkkal kapcsolatos esetleges kártérítési igényeket.
Az e rendeletet sértő adatkezelés magában foglalja az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat, valamint az e rendeletben foglalt szabályokat pontosító tagállami jogot sértő adatkezelést is.
Az érintetteket az őket ért kárért teljes és tényleges kártérítés illeti meg.
Ha egy adatkezelésben több adatkezelő, illetve adatfeldolgozó vesz részt, akkor minden egyes adatkezelő vagy adatfeldolgozó egyetemleges felelősséggel tartozik a teljes kárért.
Ha azonban az érintett adatkezelőket a tagállami jognak megfelelően bevonják ugyanabba az eljárásba, a kártérítési kötelezettség megosztható az egyes adatkezelők, illetve adatfeldolgozók között az általuk okozott kár arányában, feltéve hogy így is biztosított marad, hogy az érintettet ért kárt teljes mértékben és ténylegesen megtérítik.
Azok az adatkezelők vagy adatfeldolgozók, akik teljes kártérítést fizettek, ezt követően viszontkereseti eljárást indíthatnak az ugyanazon adatkezelésben részt vevő más adatkezelőkkel vagy adatfeldolgozókkal szemben.

- = -

(150) Az e rendelet megsértése esetén alkalmazott közigazgatási szankciók szigorítása és harmonizálása érdekében minden felügyeleti_hatóság hatáskörrel rendelkezik a közigazgatási bírság kiszabására.
E rendeletben kell meghatározni a jogsértéseket, valamint a kapcsolódó közigazgatási bírságok összegének felső határát és azok megállapításának szempontjait; a közigazgatási bírságot az egyes esetekben az illetékes felügyeleti_hatóság állapítja meg a konkrét helyzet valamennyi releváns körülményét figyelembe véve, és kellő figyelmet fordítva különösen a jogsértés természetére, súlyosságára és időtartamára, továbbá a jogsértés következményeire, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének biztosítása és a jogsértés következményeinek megelőzése vagy enyhítése érdekében tett intézkedésekre.
Ha a közigazgatási bírságokat vállalkozásokra szabják ki, akkor a vállalkozás fogalmát e célból az EUMSZ 101. és 102.
cikkében meghatározott vállalkozásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell értelmezni.
Ha a közigazgatási bírságokat vállalkozásoktól eltérő személyekre szabják ki, a felügyeleti_hatóság a bírság megfelelő összegének meghatározása során figyelembe veszi a jövedelmek általános szintjét az adott tagállamban, valamint az adott személy gazdasági helyzetét.
Az egységességi mechanizmus a közigazgatási bírságok összehangolt alkalmazásának előmozdítására is felhasználható.
A tagállamokra kell bízni annak eldöntését, hogy a közhatalmi szervekkel szemben alkalmazható legyen-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékben.
A közigazgatási bírság kiszabása vagy a megrovás nem érinti a felügyeleti_hatóságok egyéb hatásköreinek vagy az e rendelet szerinti egyéb szankcióknak az alkalmazását.

- = -

(163) Az uniós és a nemzeti statisztikai hatóságok által a hivatalos uniós és a hivatalos nemzeti statisztikák készítéséhez gyűjtött bizalmas adatokat védeni kell.
Az uniós statisztikákat az EUMSZ 338.
cikkének (2) bekezdésében foglalt statisztikai elveknek megfelelően kell kidolgozni, elkészíteni és terjeszteni, ugyanakkor a nemzeti statisztikák a tagállami jognak is meg kell, hogy feleljenek.
A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) további konkrét rendelkezéseket határoz meg az uniós statisztikákra vonatkozó titoktartási kötelezettségekről.

- = -

(166) E rendelet célkitűzéseinek megvalósítása, vagyis a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak – különösen a személyes_adatok védelméhez való joguk – védelme, valamint a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290.
cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el.
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni különösen a tanúsítási mechanizmusok szempontjai és követelményei, a szabványosított ikonokkal megjelenítendő információk és az ilyen ikonok meghatározására szolgáló eljárások tekintetében.
Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottság gondoskodik arról, hogy kellő időben, és a tagállami szakértőknek való megküldéssel egyidejűleg megküldje az összes dokumentumot, így a jogi aktusok tervezetét is az Európai Parlament és a Tanács részére.

- = -

(167) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, ha e rendelet úgy rendelkezik.
Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.
Ezzel összefüggésben a Bizottságnak mérlegelnie kell különös intézkedések alkalmazását a mikro-, kis- és közép vállalkozások tekintetében.

- = -

(170) Mivel e rendelet célját, nevezetesen a természetes személyek azonos szintű védelmét, valamint a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatásainak meghatározása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5.
cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően.
Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

- = -

(173) E rendeletet kell alkalmazni a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelme vonatkozásában az alapvető jogok és szabadságok védelmét érintő minden olyan esetben, amelyekre nem vonatkoznak azonos célú, a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (18) meghatározott különös kötelezettségek, ideértve az adatkezelő kötelezettségeit és a természetes személyek jogait is.
Az e rendelet és a 2002/58/EK irányelv közötti kapcsolat egyértelművé tétele érdekében ez utóbbi irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.
E rendelet elfogadását követően a 2002/58/EK irányelvet elsősorban az e rendelettel való összhang biztosítása érdekében felül kell vizsgálni,

- = -

dal 2004 diritto e informatica