interactive GDPR 2016/0679 HU

(1) Ez a rendelet a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelmére és a személyes_adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat állapít meg.

(2) Ez a rendelet a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait és különösen a személyes_adatok védelméhez való jogukat védi.

(3) A személyes_adatok Unión belüli szabad áramlása nem korlátozható vagy tiltható meg a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelmével összefüggő okokból.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„ személyes_adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

„ adatkezelés”: a személyes_adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

3.	„az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes_adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

„ profilalkotás”: személyes_adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes_adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

„ álnevesítés”: a személyes_adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes_adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes_adatot nem lehet kapcsolni;

6.	„ nyilvántartási_rendszer”: a személyes_adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

„ adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes_adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

8.	„ adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes_adatokat kezel;

„ címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes_adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik_fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes_adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

10.

„ harmadik_fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes_adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

11.

„ az_érintett_hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes_adatok kezeléséhez;

12.	„ adatvédelmi_incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes_adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

13.

„ genetikai_adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes_adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;

14.

„ biometrikus_adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes_adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;

15.	„ egészségügyi_adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes_adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;

16.

„ tevékenységi_központ”:

az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, ha azonban a személyes_adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket az adatkezelő egy Unión belüli másik tevékenységi helyén hozzák, és az utóbbi tevékenységi hely rendelkezik hatáskörrel az említett döntések végrehajtatására, az említett döntéseket meghozó tevékenységi helyet kell tevékenységi_központnak tekinteni;

az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatfeldolgozó esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, vagy ha az adatfeldolgozó az Unióban nem rendelkezik központi ügyviteli hellyel, akkor az adatfeldolgozónak az az Unión belüli tevékenységi helye, ahol az adatfeldolgozó tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben végzett fő adatkezelési tevékenységek zajlanak, amennyiben az adatfeldolgozóra e rendelet szerint meghatározott kötelezettségek vonatkoznak;

17.

„ képviselő”: az az Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által a 27. cikk alapján írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában;

18.	„ vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is;

19.	„ vállalkozáscsoport”: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások;

20.

„ kötelező_erejű_vállalati_szabályok”: a személyes_adatok védelmére vonatkozó szabályzat, amelyet az Unió valamely tagállamának területén tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó egy vagy több harmadik országban a személyes_adatoknak az ugyanazon vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli adatkezelő vagy adatfeldolgozó részéről történő továbbítása vagy ilyen továbbítások sorozata tekintetében követ;

21.	„ felügyeleti_hatóság”: egy tagállam által az 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;

22.

„érintett felügyeleti_hatóság”: az a felügyeleti_hatóság, amelyet a személyes_adatok kezelése a következő okok valamelyike alapján érint:

a)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az említett felügyeleti_hatóság tagállamának területén rendelkezik tevékenységi hellyel;

b)	az adatkezelés jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti a felügyeleti_hatóság tagállamában lakóhellyel rendelkező érintetteket; vagy

c)	panaszt nyújtottak be az említett felügyeleti_hatósághoz;

23.

„ személyes_adatok határokon átnyúló adatkezelése”:

a)	személyes_adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy

személyes_adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket;

24.

„ releváns_és_megalapozott_kifogás”: a döntéstervezettel szemben benyújtott, azzal kapcsolatos kifogás, hogy ezt a rendeletet megsértették-e, illetve hogy az adatkezelőre vagy az adatfeldolgozóra vonatkozó tervezett intézkedés összhangban van-e a rendelettel; a kifogásban egyértelműen be kell mutatni a döntéstervezet által az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlására jelentett kockázatok jelentőségét;

25.	„ az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás;

26.	„ nemzetközi_szervezet”: a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre.

II. FEJEZET

Elvek

6. cikk

Az adatkezelés jogszerűsége

(1) A személyes_adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

a)	az érintett hozzájárulását adta személyes_adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b)	az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

c)	az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

d)	az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;

e)	az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik_fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes_adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre.

(2) Az e rendeletben foglalt, adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kiigazítása érdekében, a tagállamok az (1) bekezdés c) és e) pontjának való megfelelés céljából fenntarthatnak vagy bevezethetnek konkrétabb rendelkezéseket, amelyekben pontosabban meghatározzák az adatkezelésre vonatkozó konkrét követelményeket, és amelyekben további intézkedéseket tesznek az adatkezelés jogszerűségének és tisztességességének biztosítására, ideértve a IX. fejezetben meghatározott egyéb konkrét adatkezelési helyzeteket is.

(3) Az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját a következőknek kell megállapítania:

a)	az uniós jog, vagy

b)	azon tagállami jog, amelynek hatálya alá az adatkezelő tartozik.

Az adatkezelés célját e jogalapra hivatkozással kell meghatározni, illetve az (1) bekezdés e) pontjában említett adatkezelés tekintetében annak szükségesnek kell lennie valamely közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához. Ez a jogalap tartalmazhat az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását kiigazító rendelkezéseket, ideértve az adatkezelő általi adatkezelés jogszerűségére irányadó általános feltételeket, az adatkezelés tárgyát képező adatok típusát, az érintetteket, azokat a jogalanyokat, amelyekkel a személyes_adatok közölhetők, illetve az ilyen adatközlés céljait, az adatkezelés céljára vonatkozó korlátozásokat, az adattárolás időtartamát és az adatkezelési műveleteket, valamint egyéb adatkezelési eljárásokat, így a törvényes és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket is, ideértve a IX. fejezetben meghatározott egyéb konkrét adatkezelési helyzetekre vonatkozóan. Az uniós vagy tagállami jognak közérdekű célt kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogszerű céllal.

(4) Ha az adatgyűjtés céljától eltérő célból történő adatkezelés nem az érintett hozzájárulásán vagy valamely olyan uniós vagy tagállami jogon alapul, amely szükséges és arányos intézkedésnek minősül egy demokratikus társadalomban a 23. cikk (1) bekezdésében rögzített célok eléréséhez, annak megállapításához, hogy az eltérő célú adatkezelés összeegyeztethető-e azzal a céllal, amelyből a személyes_adatokat eredetileg gyűjtötték, az adatkezelő többek között figyelembe veszi:

a)	a személyes_adatok gyűjtésének céljait és a tervezett további adatkezelés céljai közötti esetleges kapcsolatokat;

b)	a személyes_adatok gyűjtésének körülményeit, különös tekintettel az érintettek és az adatkezelő közötti kapcsolatokra;

c)	a személyes_adatok jellegét, különösen pedig azt, hogy a 9. cikk szerinti személyes_adatok különleges kategóriáinak kezeléséről van-e szó, illetve, hogy büntetőjogi felelősség megállapítására és bűncselekményekre vonatkozó adatoknak a 10. cikk szerinti kezeléséről van-e szó;

d)	azt, hogy az érintettekre nézve milyen esetleges következményekkel járna az adatok tervezett további kezelése;

e)	megfelelő garanciák meglétét, ami jelenthet titkosítást vagy álnevesítést is.

7. cikk

A hozzájárulás feltételei

(1) Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes_adatainak kezeléséhez hozzájárult.

(2) Ha az érintett hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel. Az érintett hozzájárulását tartalmazó ilyen nyilatkozat bármely olyan része, amely sérti e rendeletet, kötelező erővel nem bír.

(3) Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.

(4) Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni azt a tényt, egyebek mellett, hogy a szerződés teljesítésének – beleértve a szolgáltatások nyújtását is – feltételéül szabták-e az olyan személyes_adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.

8. cikk

A gyermek hozzájárulására vonatkozó feltételek az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatások vonatkozásában

(1) Ha a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, a közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes_adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes_adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.

A tagállamok e célokból jogszabályban ennél alacsonyabb, de a 13. életévnél nem alacsonyabb életkort is megállapíthatnak.

(2) Az adatkezelő – figyelembe véve az elérhető technológiát – észszerű erőfeszítéseket tesz, hogy ilyen esetekben ellenőrizze, hogy a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlója adta meg, illetve engedélyezte.

(3) Az (1) bekezdés nem érinti a tagállamok általános szerződési jogát, például a gyermek által kötött szerződések érvényességére, formájára vagy hatályára vonatkozó szabályokat.

9. cikk

A személyes_adatok különleges kategóriáinak kezelése

(1) A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes_adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus_adatok, az egészségügyi_adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes_adatok kezelése tilos.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha:

a)	az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes_adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett tilalom nem oldható fel az érintett hozzájárulásával;

az adatkezelés az adatkezelőnek vagy az érintettnek a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése és konkrét jogai gyakorlása érdekében szükséges, ha az érintett alapvető jogait és érdekeit védő megfelelő garanciákról is rendelkező uniós vagy tagállami jog, illetve a tagállami jog szerinti kollektív szerződés ezt lehetővé teszi;

c)	az adatkezelés az érintett vagy más természetes személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges, ha az érintett fizikai vagy jogi cselekvőképtelensége folytán nem képes a hozzájárulását megadni;

az adatkezelés valamely politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú alapítvány, egyesület vagy bármely más nonprofit szervezet megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenysége keretében történik, azzal a feltétellel, hogy az adatkezelés kizárólag az ilyen szerv jelenlegi vagy volt tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik a szervezettel rendszeres kapcsolatban állnak a szervezet céljaihoz kapcsolódóan, és hogy a személyes_adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül nem teszik hozzáférhetővé a szervezeten kívüli személyek számára;

e)	az adatkezelés olyan személyes_adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozott;

f)	az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, vagy amikor a bíróságok igazságszolgáltatási feladatkörükben járnak el;

az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges, uniós jog vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes_adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő;

az adatkezelés megelőző egészségügyi vagy munkahelyi egészségügyi célokból, a munkavállaló munkavégzési képességének felmérése, orvosi diagnózis felállítása, egészségügyi vagy szociális ellátás vagy kezelés nyújtása, illetve egészségügyi vagy szociális rendszerek és szolgáltatások irányítása érdekében szükséges, uniós vagy tagállami jog alapján vagy egészségügyi szakemberrel kötött szerződés értelmében, továbbá a (3) bekezdésben említett feltételekre és garanciákra figyelemmel;

az adatkezelés a népegészségügy területét érintő olyan közérdekből szükséges, mint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni védelem vagy az egészségügyi ellátás, a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök magas színvonalának és biztonságának a biztosítása, és olyan uniós vagy tagállami jog alapján történik, amely megfelelő és konkrét intézkedésekről rendelkezik az érintett jogait és szabadságait védő garanciákra, és különösen a szakmai titoktartásra vonatkozóan;

az adatkezelés a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból szükséges olyan uniós vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes_adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő;

(3) Az (1) bekezdésben említett személyes_adatokat abban az esetben lehet a (2) bekezdés h) pontjában említett célokból kezelni, ha ezen adatok kezelése olyan szakember által vagy olyan szakember felelőssége mellett történik, aki uniós vagy tagállami jogban, illetve az arra hatáskörrel rendelkező tagállami szervek által megállapított szabályokban meghatározott szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alatt áll, illetve olyan más személy által, aki szintén uniós vagy tagállami jogban, illetve az arra hatáskörrel rendelkező tagállami szervek által megállapított szabályokban meghatározott titoktartási kötelezettség hatálya alatt áll.

(4) A tagállamok további feltételeket – köztük korlátozásokat – tarthatnak hatályban, illetve vezethetnek be a genetikai_adatok, a biometrikus_adatok és az egészségügyi_adatok kezelésére vonatkozóan.

10. cikk

A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre vonatkozó személyes_adatok kezelése

A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes_adatoknak a 6. cikk (1) bekezdése alapján történő kezelésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv adatkezelésében történik, vagy ha az adatkezelést az érintett jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciákat nyújtó uniós vagy tagállami jog lehetővé teszi. A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatok teljes körű nyilvántartása csak közhatalmi szerv által végzett adatkezelés keretében történhet.

18. cikk

Az adatkezelés korlátozásához való jog

(1) Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

a)	az érintett vitatja a személyes_adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes_adatok pontosságát;

b)	az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

c)	az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes_adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

d)	az érintett a 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

(2) Ha az adatkezelés az (1) bekezdés alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes_adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

(3) Az adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére az (1) bekezdés alapján korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

22. cikk

Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást

(1) Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés:

a)	az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;

b)	meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy

c)	az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.

(3) A (2) bekezdés a) és c) pontjában említett esetekben az adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy az adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.

(4) A (2) bekezdésben említett döntések nem alapulhatnak a személyes_adatoknak a 9. cikk (1) bekezdésében említett különleges kategóriáin, kivéve, ha a 9. cikk (2) bekezdésének a) vagy g) pontja alkalmazandó, és az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében megfelelő intézkedések megtételére került sor.

5. szakasz

Korlátozások

27. cikk

Az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelők vagy adatfeldolgozók képviselői

(1) A 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó írásban uniós képviselőt jelöl ki.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget nem kell alkalmazni:

az alkalmi jellegű adatkezelésre, amely nem terjed ki sem a személyes_adatoknak a 9. cikk (1) bekezdésében említett különleges kategóriáira, sem a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes_adatok nagy számban történő kezelésére, és amely – figyelembe véve az adatkezelés jellegét, körülményeit, hatókörét és céljait – valószínűsíthetően nem jelent kockázatot a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve; vagy

b)	közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervekre.

(3) A képviselőnek tevékenységi hellyel kell rendelkeznie az egyik olyan tagállamban, ahol azon érintettek tartózkodnak, akiknek személyes_adatait áruknak vagy szolgáltatásoknak a részükre történő nyújtása során kezelik vagy akiknek a magatartását megfigyelik.

(4) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által a képviselő számára adott megbízásnak ki kell terjednie arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő minden ügyben, az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében – különösen a felügyeleti_hatóságok és az érintettek megkeresésére – az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó helyett vagy mellett a képviselő járjon el.

(5) Az a tény, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselőt jelöl ki, nem érinti az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni keresetindításhoz való jogot.

30. cikk

Az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása

(1) Minden adatkezelő és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselője a felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről nyilvántartást vezet. E nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)	az adatkezelő neve és elérhetősége, valamint – ha van ilyen – a közös adatkezelőnek, az adatkezelő képviselőjének és az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetősége;

b)	az adatkezelés céljai;

c)	az érintettek kategóriáinak, valamint a személyes_adatok kategóriáinak ismertetése;

d)	olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes_adatokat közlik vagy közölni fogják, ideértve a harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi_szervezeteket;

adott esetben a személyes_adatok harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi_szervezet azonosítását, valamint a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdés szerinti továbbítás esetében a megfelelő garanciák leírása;

f)	ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők;

g)	ha lehetséges, a 32. cikk (1) bekezdésében említett technikai és szervezési intézkedések általános leírása.

(2) Minden adatfeldolgozó és – ha van ilyen – az adatfeldolgozó képviselője nyilvántartást vezet az adatkezelő nevében végzett adatkezelési tevékenységek minden kategóriájáról; a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

az adatfeldolgozó vagy adatfeldolgozók neve és elérhetőségei, és minden olyan adatkezelő neve és elérhetőségei, amelynek vagy akinek a nevében az adatfeldolgozó eljár, továbbá – ha van ilyen – az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselőjének, valamint az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetőségei;

b)	az egyes adatkezelők nevében végzett adatkezelési tevékenységek kategóriái;

c)	adott esetben a személyes_adatok harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítása, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi_szervezet azonosítását, valamint a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti továbbítás esetében a megfelelő garanciák leírása;

d)	ha lehetséges, a 32. cikk (1) bekezdésében említett technikai és szervezési intézkedések általános leírása.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilvántartást írásban kell vezetni, ideértve az elektronikus formátumot is.

(4) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, valamint – ha van ilyen – az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselője megkeresés alapján a felügyeleti_hatóság részére rendelkezésére bocsátja a nyilvántartást.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozásra vagy szervezetre, kivéve, ha az általa végzett adatkezelés az érintettek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően kockázattal jár, ha az adatkezelés nem alkalmi jellegű, vagy ha az adatkezelés kiterjed a személyes_adatok 9. cikk (1) bekezdésében említett különleges kategóriáinak vagy a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes_adatoknak a kezelésére.

34. cikk

Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi_incidensről

(1) Ha az adatvédelmi_incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi_incidensről.

(2) Az (1) bekezdésben említett, az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi_incidens jellegét, és közölni kell legalább a 33. cikk (3) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett információkat és intézkedéseket.

(3) Az érintettet nem kell az (1) bekezdésben említettek szerint tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi_incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes_adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;

b)	az adatkezelő az adatvédelmi_incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, az (1) bekezdésben említett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;

c)	a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

(4) Ha az adatkezelő még nem értesítette az érintettet az adatvédelmi_incidensről, a felügyeleti_hatóság, miután mérlegelte, hogy az adatvédelmi_incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár-e, elrendelheti az érintett tájékoztatását, vagy megállapíthatja a (3) bekezdésben említett feltételek valamelyikének teljesülését.

3. szakasz

Adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció

35. cikk

Adatvédelmi hatásvizsgálat

(1) Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa –, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes_adatok védelmét hogyan érintik. Olyan egymáshoz hasonló típusú adatkezelési műveletek, amelyek egymáshoz hasonló magas kockázatokat jelentenek, egyetlen hatásvizsgálat keretei között is értékelhetőek.

(2) Ha van kijelölt adatvédelmi tisztviselő, az adatkezelő az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzésekor az adatvédelmi tisztviselő szakmai tanácsát köteles kikérni.

(3) Az (1) bekezdésben említett adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen az alábbi esetekben kell elvégezni:

természetes személyekre vonatkozó egyes személyes jellemzők olyan módszeres és kiterjedt értékelése, amely automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is –alapul, és amelyre a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések épülnek;

b)	a 9. cikk (1) bekezdésében említett személyes_adatok különleges kategóriái, vagy a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes_adatok nagy számban történő kezelése; vagy

c)	nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése.

(4) A felügyeleti_hatóságnak össze kell állítania és nyilvánosságra kell hoznia az olyan adatkezelési műveletek típusainak a jegyzékét, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdés értelmében adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni. A felügyeleti_hatóság továbbítja az említett jegyzékeket a Testület részére.

(5) A felügyeleti_hatóság összeállíthatja és nyilvánosságra hozhatja az olyan adatkezelési műveletek típusainak a jegyzékét is, amelyekre vonatkozóan nem kell adatvédelmi hatásvizsgálatot végezni. A felügyeleti_hatóság továbbítja ezeket a jegyzékeket a Testület részére.

(6) A (4) és (5) bekezdésben említett jegyzékek elfogadását megelőzően az illetékes felügyeleti_hatóság igénybe veszi a 63. cikkben említett egységességi mechanizmust, ha ezek a jegyzékek olyan adatkezelési tevékenységeket tartalmaznak, amelyek az érintettek számára történő, több tagállamra kiterjedő áru- vagy szolgáltatás nyújtásához vagy az érintettek viselkedésének több tagállamra kiterjedő megfigyeléséhez kapcsolódnak, vagy érdemben érinthetik a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlását.

(7) A hatásvizsgálat kiterjed legalább:

a)	a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket;

b)	az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára;

c)	az (1) bekezdésben említett, az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára; és

d)	a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes_adatok védelmét és az e rendelettel való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.

(8) Az adatkezelők, illetve adatfeldolgozók által végzett adatkezelési műveletek hatásainak értékelése – különösen az adatvédelmi hatásvizsgálatok – során megfelelően figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó adatkezelők, illetve adatfeldolgozók teljesítik-e a 40. cikkben említett jóváhagyott magatartási kódexek előírásait.

(9) Az adatkezelő adott esetben – a kereskedelmi érdekek vagy a közérdek védelmének vagy az adatkezelési műveletek biztonságának sérelme nélkül – kikéri az érintettek vagy képviselőik véleményét a tervezett adatkezelésről.

(10) Ha a 6. cikk (1) bekezdésének c) vagy e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós vagy az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jog írja elő, és e jog a szóban forgó konkrét adatkezelési műveletet vagy műveleteket is szabályozza, valamint e jogalap elfogadása során egy általános hatásvizsgálat részeként már végeztek adatvédelmi hatásvizsgálatot, akkor az (1)–(7) bekezdést nem kell alkalmazni, kivéve, ha a tagállamok az adatkezelési tevékenységet megelőzően ilyen hatásvizsgálat elvégzését szükségesnek tartják.

(11) Az adatkezelő szükség szerint, de legalább az adatkezelési műveletek által jelentett kockázat változása esetén ellenőrzést folytat le annak értékelése céljából, hogy a személyes_adatok kezelése az adatvédelmi hatásvizsgálatnak megfelelően történik-e.

36. cikk

Előzetes konzultáció

(1) Ha a 35. cikkben előírt adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes_adatok kezelését megelőzően az adatkezelő konzultál a felügyeleti_hatósággal.

(2) Ha a felügyeleti_hatóság véleménye szerint az (1) bekezdés szerint tervezett adatkezelés megsértené e rendeletet – különösen, ha az adatkezelő a kockázatot nem elégséges módon azonosította vagy csökkentette –, a felügyeleti_hatóság az adatkezelőnek és adott esetben az adatfeldolgozónak legkésőbb a konzultáció iránti megkeresés kézhezvételétől számított nyolc héten belül írásban tanácsot ad, továbbá gyakorolhatja az 58. cikkben említett hatásköreit. Ez a határidő – a tervezett adatkezelés összetettségétől függően – hat héttel meghosszabbítható. A felügyeleti_hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az adatkezelőt vagy adott esetben az adatfeldolgozót a meghosszabbításról és a késedelem okairól. Az említett időtartamok felfüggeszthetők arra az időtartamra, amíg a felügyeleti_hatóság nem jut hozzá azokhoz az információkhoz, amelyeket adott esetben a konzultáció céljából kért.

(3) Az adatkezelő a felügyeleti_hatósággal folytatott, (1) bekezdés szerinti konzultáció során a felügyeleti_hatóságot tájékoztatja:

a)	adott esetben az adatkezelésben részt vevő adatkezelő, közös adatkezelők és adatfeldolgozók feladatköreiről, különösen vállalkozáscsoporton belüli adatkezelés esetén;

b)	a tervezett adatkezelés céljairól és módjairól;

c)	az érintettek e rendelet értelmében fennálló jogainak és szabadságainak védelmében hozott intézkedésekről és garanciákról;

d)	adott esetben, az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről;

e)	a 35. cikk szerinti adatvédelmi hatásvizsgálatról; és

f)	a felügyeleti_hatóság által kért minden egyéb információról.

(4) A tagállamok konzultálnak a felügyeleti_hatósággal minden, a személyes_adatok kezeléséhez kapcsolódó, a nemzeti parlament által elfogadandó jogalkotási intézkedésre – vagy ilyen jogalkotási intézkedésen alapuló szabályozási intézkedésre – irányuló javaslat előkészítése során.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállami jog előírhatja, hogy az adatkezelők konzultáljanak a felügyeleti_hatósággal, és szerezzék be a felügyeleti_hatóság előzetes engedélyét akkor is, ha valamely közérdek alapján ellátandó feladat végrehajtásához kapcsolódóan kezelnek személyes_adatokat, ideértve a személyes_adatoknak a szociális védelemhez és a népegészségügyhöz kapcsolódó kezelését is.

4. szakasz

Adatvédelmi tisztviselő

37. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

(1) Az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki minden olyan esetben, amikor:

a)	az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;

b)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél és/vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé;

c)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes_adatok 9. cikk szerinti különleges kategóriáinak és a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelését foglalják magukban.

(2) A vállalkozáscsoport közös adatvédelmi tisztviselőt is kijelölhet, ha az adatvédelmi tisztviselő valamennyi tevékenységi helyről könnyen elérhető.

(3) Ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv, közös adatvédelmi tisztviselő jelölhető ki több ilyen szerv számára, az adott szervek szervezeti felépítésének és méretének figyelembevételével.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, illetve az adatkezelők vagy adatfeldolgozók kategóriáit képviselő egyesületek és egyéb szervezetek adatvédelmi tisztviselőt jelölhetnek ki, vagy ha ezt uniós vagy tagállami jog írja elő, kötelesek kijelölni. Az adatkezelőket vagy adatfeldolgozókat képviselő ilyen egyesületek és egyéb szervezetek nevében az adatvédelmi tisztviselő eljárhat.

(5) Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és gyakorlat szakértői szintű ismerete, valamint a 39. cikkben említett feladatok ellátására való alkalmasság alapján kell kijelölni.

(6) Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja lehet, vagy szolgáltatási szerződés keretében láthatja el a feladatait.

(7) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó közzéteszi az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségét, és azokat a felügyeleti_hatósággal közli.

40. cikk

Magatartási kódexek

(1) A tagállamok, a felügyeleti_hatóságok, a Testület és a Bizottság ösztönzik olyan magatartási kódexek kidolgozását, amelyek – a különböző adatkezelő ágazatok egyedi jellemzőinek, valamint a mikro-, kis- és közép vállalkozások sajátos igényeinek figyelembevételével – segítik e rendelet helyes alkalmazását.

(2) Az adatkezelők vagy az adatfeldolgozók kategóriáit képviselő egyesületek és egyéb szervezetek magatartási kódexeket dolgozhatnak ki, illetve a már meglévő magatartási kódexeket módosíthatják vagy bővíthetik abból a célból, hogy pontosítsák e rendelet alkalmazását, így például az alábbiakkal kapcsolatban:

a)	tisztességes és átlátható adatkezelés;

b)	az adatkezelők jogos érdekei meghatározott körülmények között;

c)	az adatgyűjtés;

d)	személyes_adatok álnevesítése;

e)	a nyilvánosság és az érintettek tájékoztatása;

f)	az érintettek jogainak gyakorlása;

g)	a gyermekek tájékoztatása és védelme, valamint a szülői felügyelet gyakorlójától származó hozzájárulás kikérésének módja;

h)	a 24. és a 25. cikkben említett intézkedések és eljárások, valamint a 32. cikkben említett, az adatkezelés biztonságát szolgáló intézkedések;

i)	a felügyeleti_hatóságok értesítése, valamint az érintettek tájékoztatása az adatvédelmi_incidensekről;

j)	a személyes_adatok harmadik országok vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása; vagy

k)	az adatkezelő és az érintettek között az adatkezeléssel kapcsolatban felmerülő vitás ügyek megoldására irányuló, nem bírósági útra tartozó eljárások és egyéb vitarendezési eljárások, az érintettek 77. és 79. cikk szerinti jogainak sérelme nélkül.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó adatkezelők vagy adatfeldolgozók általi betartása mellett a 3. cikk értelmében e rendelet hatálya alá nem tartozó adatkezelők vagy adatfeldolgozók is betarthatják az e cikk (5) bekezdése szerint jóváhagyott és e cikk (9) bekezdése alapján általános érvénnyel rendelkező magatartási kódexeket annak érdekében, hogy a 46. cikk (2) bekezdésének e) pontjában foglalt feltételekkel összhangban megfelelő garanciákat nyújtsanak a személyes_adatok harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása keretében. Az ilyen adatkezelők vagy adatfeldolgozók szerződéses vagy egyéb, jogilag kötelező erejű eszközök révén kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalást tesznek arra, hogy alkalmazzák a megfelelő garanciákat, ideértve az érintettek jogaira vonatkozókat is.

(4) Az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság feladat- és hatáskörének sérelme nélkül az e cikk (2) bekezdése szerinti magatartási kódexek olyan mechanizmusokat határoznak meg, amelyek lehetővé teszik a 41. cikk (1) bekezdésében említett szervezet számára, hogy elvégezze annak kötelező ellenőrzését, hogy a kódex alkalmazását vállaló adatkezelők vagy adatfeldolgozók megfelelnek-e a kódex rendelkezéseinek.

(5) Ha az e cikk (2) bekezdésében említett egyesületek és egyéb szervezetek magatartási kódexet kívánnak kidolgozni vagy meglévő kódexet kívánnak módosítani vagy kibővíteni, a kódextervezetet, a módosítást vagy a kiegészítést benyújtják az 55. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóságnak. A felügyeleti_hatóság véleményt bocsát ki arról, hogy a kódextervezet, a módosítás vagy a kiegészítés összhangban van-e ezzel a rendelettel, és jóváhagyja a kódextervezetet, a módosítást vagy a kiegészítést, amennyiben megállapítja, hogy az elegendő és megfelelő garanciát nyújt.

(6) Ha a kódextervezetet, a módosítást vagy a kiegészítést jóváhagyják az (5) bekezdésben foglaltak szerint és ha az érintett magatartási kódex nem vonatkozik több tagállamot érintő adatkezelési tevékenységekre, a felügyeleti_hatóság a kódexet nyilvántartásba veszi és közzéteszi.

(7) Ha a magatartási kódex tervezete több tagállamot is érintő adatkezelési tevékenységekre vonatkozik, az 55. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság a kódextervezet, a módosítás vagy a kiegészítés jóváhagyását megelőzően a 63. cikkben említett eljárás keretében benyújtja azt a Testületnek, amely véleményt bocsát ki arról, hogy a kódextervezet, a módosítás vagy a kiegészítés összhangban van-e ezen rendelettel, illetve az e cikk (3) bekezdésében említett esetben arról, hogy megfelelő garanciákat nyújt-e.

(8) Ha a (7) bekezdésben említett vélemény megerősíti, hogy a magatartási kódex tervezete, a módosítás vagy a kiegészítés összhangban van e rendelettel, illetve a (3) bekezdésben említett esetben azt, hogy megfelelő garanciákat nyújt, a Testület benyújtja véleményét a Bizottságnak.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy a hozzá az e cikk (8) bekezdése szerint benyújtott, jóváhagyott magatartási kódex, módosítás vagy kiegészítés az Unió területén általános érvénnyel rendelkezik. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(10) A Bizottság biztosítja azon jóváhagyott kódexek megfelelő nyilvánosságát, amelyek esetében a (9) bekezdéssel összhangban úgy határozott, hogy általánosan érvényesek.

(11) A Testület valamennyi jóváhagyott magatartási kódexet, módosítást és kiegészítést egy nyilvántartásban állítja össze, és megfelelő módon nyilvánosan elérhetővé teszi őket.

41. cikk

A jóváhagyott magatartási kódexeknek való megfelelés ellenőrzése

(1) Az 57. vagy az 58. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság feladat- és hatásköreinek sérelme nélkül a 40. cikk szerinti magatartási kódexnek való megfelelés ellenőrzését olyan szervezet végezheti, amely a kódex tárgya tekintetében megfelelő szakértelemmel rendelkezik, és amelyet az illetékes felügyeleti_hatóság erre akkreditál.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezetet a magatartási kódexnek való megfelelés ellenőrzésére abban az esetben lehet akkreditálni, ha a szervezet:

a)	az illetékes felügyeleti_hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy független, és a kódex tárgyában szakértelemmel bír;

létrehozott olyan eljárásokat, amelyek révén meg tudja állapítani, hogy az érintett adatkezelők és adatfeldolgozók alkalmasak-e a kódex alkalmazására, ellenőrizni tudja, hogy az érintett adatkezelők és adatfeldolgozók betartják-e a kódex rendelkezéseit, és rendszeres időközönként felül tudja vizsgálni a kódex működését;

c)	létrehozott olyan eljárásokat és struktúrákat, amelyek révén kezelni tudja a kódex megsértésével vagy a kódex adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi alkalmazásával kapcsolatos panaszokat, és ezeket az eljárásokat és struktúrákat az érintettek és a nyilvánosság számára átláthatóvá teszi; és

d)	az illetékes felügyeleti_hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy feladataival kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség.

(3) A 63. cikkben említett, egységességi mechanizmusnak megfelelően az illetékes felügyeleti_hatóság az e cikk (1) bekezdésében említett szervezet akkreditációjával kapcsolatos szempontok tervezetét a Testületnek benyújtja.

(4) Az illetékes felügyeleti_hatóság feladat- és hatásköreinek, valamint a VIII. fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett szervezet a kódex valamely adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi megsértése esetén – megfelelő garanciák mellett – megfelelő intézkedéseket tesz, beleértve az érintett adatkezelő vagy adatfeldolgozó felfüggesztését vagy kizárását a kódex alkalmazásából. Ezekről az intézkedésekről és azok indokairól az illetékes felügyeleti_hatóságot tájékoztatja.

(5) Az illetékes felügyeleti_hatóság visszavonja az (1) bekezdésben említett szervezet akkreditációját, ha az az akkreditációs feltételeknek nem vagy már nem felel meg, vagy ha a szerv intézkedései megsértik e rendeletet.

(6) Ez a cikk nem alkalmazandó a közhatalmi szervek és közfeladatot ellátó egyéb szervek által végzett adatkezelésre.

43. cikk

Tanúsító szervezetek

(1) Az illetékes felügyeleti_hatóság 57. és 58. cikk alapján fennálló feladat- és hatásköreinek sérelme nélkül a tanúsítvány kiállítását és megújítását – a felügyeleti_hatóság a célból való tájékoztatását követően, hogy az szükség esetén gyakorolhassa az 58. cikk (2) bekezdésének h) pontja szerinti hatáskörét – olyan tanúsító szervezet végzi, amely az adatvédelem terén megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A tagállamok biztosítják, hogy e tanúsító szervezetek akkreditációját az alábbiak közül egy vagy mindkettő elvégezte:

a)	az a felügyeleti_hatóság, amelyik az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes;

b)	az EN-ISO/IEC 17065/2012 szabványnak megfelelően, a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20), valamint az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes a felügyeleti_hatóság által megállapított kiegészítő követelményekkel összhangban megnevezett nemzeti akkreditáló testület.

(2) Az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezetet kizárólag abban az esetben lehet az említett bekezdéssel összhangban akkreditálni, ha:

a)	az illetékes felügyeleti_hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy független, és a tanúsítás tárgyában szakértelemmel bír;

b)	vállalja, hogy tiszteletben tartja a 42. cikk (5) bekezdésében említett, az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság, illetve a 63. cikknek megfelelően a Testület által jóváhagyott szempontokat;

c)	eljárásokat hozott létre az adatvédelmi tanúsítványok, bélyegzők, illetve jelölések kibocsátására, rendszeres időközönkénti felülvizsgálatára és visszavonására;

olyan eljárásokat és struktúrákat hozott létre, amelyek révén kezelni tudja a tanúsítvánnyal kapcsolatos jogsértésekkel vagy annak az adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi alkalmazásával kapcsolatos panaszokat, és ezeket az eljárásokat és struktúrákat az érintettek és a nyilvánosság számára átláthatóvá tudja tenni; és

e)	az illetékes felügyeleti_hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy feladataival kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett tanúsító szervezet akkreditálását az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság által, illetve az 57. cikknek megfelelően a Testület által jóváhagyott szempontok alapján kell elvégezni. Ha az akkreditálásra az e cikk (1) bekezdése b) pontja alapján kerül sor, ezek a követelmények kiegészítik a 765/2008/EK rendeletben előirányzott követelményeket és a tanúsító szervek módszereire és eljárásaira vonatkozó technikai szabályokat.

(4) Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó e rendelet betartására vonatkozó felelősségének sérelme nélkül a tanúsítás vagy annak visszavonása alapjául szolgáló megfelelő vizsgálat lefolytatásáért az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezet felelős. Az akkreditációt legfeljebb ötéves időtartamra lehet megadni, és az azonos feltételek mellett mindaddig megújítható, feltéve hogy az adott tanúsító szervezet teljesíti az e cikkben meghatározott követelményeket.

(5) Az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezet közli az illetékes felügyeleti_hatósággal a kért tanúsítvány megadásának vagy visszavonásának okait.

(6) Az e cikk (3) bekezdésében említett követelményeket és a 42. cikk (5) bekezdésében említett szempontokat a felügyeleti_hatóság könnyen hozzáférhető formában közzéteszi. A felügyeleti_hatóságok ezeket a követelményeket és szempontokat a Testület részére is továbbítják. A Testület valamennyi tanúsítási mechanizmust és adatvédelmi bélyegzőt egy nyilvántartásban állítja össze, és azokat megfelelő módon nyilvánosan elérhetővé teszi.

(7) A VIII. fejezet sérelme nélkül az illetékes felügyeleti_hatóság vagy a nemzeti akkreditáló testület visszavonja az e cikk (1) bekezdésében említett tanúsító szervezet akkreditációját, ha az az akkreditációs feltételeknek nem vagy már nem felel meg, vagy ha a tanúsító szervezet intézkedései megsértik e rendeletet.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikk (1) bekezdésében említett adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok tekintetében figyelembe veendő követelmények meghatározása érdekében a 92. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén a tanúsítási mechanizmusokra és az adatvédelmi bélyegzőkre, illetve jelölésekre vonatkozó technikai szabványokat, valamint a tanúsítási mechanizmusok és a bélyegzők, illetve jelölések népszerűsítésére és elismerésére szolgáló mechanizmusokat határozhat meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

V. FEJEZET

A személyes_adatok harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása

45. cikk

Adattovábbítás megfelelőségi határozat alapján

(1) Személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítására akkor kerülhet sor, ha a Bizottság megállapította, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe, vagy egy vagy több meghatározott ágazata, vagy a szóban forgó nemzetközi_szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít. Az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges külön engedély.

(2) A védelmi szint megfelelőségének mérlegelése során a Bizottság különösen a következő tényezőket veszi figyelembe:

a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a vonatkozó általános és ágazati jogszabályok, köztük a közbiztonságra, a védelemre, valamint a nemzetbiztonságra vonatkozó és a büntetőjogi rendelkezések, a közhatalmi szerveknek a személyes_adatokhoz való hozzáférését szabályozó rendelkezések, valamint e jogszabályok végrehajtása, adatvédelmi szabályok, szakmai szabályok és biztonsági intézkedések, ideértve a személyes_adatok másik harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet részére történő újbóli továbbítására vonatkozó azon szabályokat, amelyeknek az adott országban vagy nemzetközi_szervezeten belül meg kell felelni; ítélkezési gyakorlat, továbbá az, hogy az érintettek, akiknek a személyes_adatait továbbítják, rendelkeznek-e hatékonyan érvényesíthető – a hatékony közigazgatási és bírósági jogorvoslatot is magukban foglaló – jogokkal;

a szóban forgó harmadik országban létezik-e egy vagy több olyan független és hatékonyan működő felügyeleti_hatóság – a szóban forgó nemzetközi_szervezet pedig ilyen hatóság ellenőrzése alatt áll-e –, amely felelős az adatvédelmi szabályok betartásának biztosításáért és végrehajtásáért, rendelkezik többek között megfelelő kikényszerítési hatáskörrel, és felelős az érintettek részére történő, a jogaik gyakorlásával kapcsolatos segítségnyújtásért és tanácsadásért, valamint a tagállami felügyeleti_hatóságokkal való együttműködésért; továbbá

a szóban forgó harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet nemzetközi kötelezettségei vagy egyéb, jogilag kötelező erejű egyezményekből vagy jogi eszközökből, valamint többoldalú vagy regionális rendszerekben való részvételéből eredő – különösen a személyes_adatok védelmével kapcsolatos – kötelezettségei.

(3) A védelmi szint megfelelőségének értékelését követően a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe, illetve egy vagy több meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi_szervezet a (2) bekezdés értelmében biztosítja a megfelelő védelmi szintet. A végrehajtási jogi aktusban rendelkezni kell egy rendszeres, legalább négyévente elvégzendő felülvizsgálatra irányuló mechanizmusról, amely az adott harmadik országban vagy nemzetközi_szervezetnél végbement valamennyi releváns fejleményt figyelembe vesz. A végrehajtási jogi aktusban pontosan rögzíteni kell annak területi és ágazati alkalmazási körét, és – adott esetben – meg kell határozni a (2) bekezdés b) pontjában említett felügyeleti_hatóságot, illetve hatóságokat. A végrehajtási jogi aktust a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a harmadik országokban és a nemzetközi_szervezeteknél végbement azon fejleményeket, amelyek érinthetik az e cikk (3) bekezdése, valamint a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott határozatok végrehajtását.

(5) A Bizottság – a rendelkezésekre álló információk, különösen az e cikk (3) bekezdésében említett felülvizsgálat alapján – határoz arról, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy meghatározott ágazata, vagy valamely nemzetközi_szervezet már nem biztosítja az e cikk (2) bekezdése értelmében vett megfelelő védelmi szintet, és a szükséges mértékben, az e cikk (3) bekezdésében említett korábbi határozatot végrehajtási jogi aktus útján, visszaható hatály nélkül hatályon kívül helyezi, módosítja vagy felfüggeszti. A végrehajtási jogi aktust a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak, rendkívüli sürgősséget igénylő esetekben pedig a 93. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 93. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(6) A Bizottság konzultációt kezdeményez a harmadik országgal vagy nemzetközi_szervezettel az (5) bekezdés szerinti határozat meghozatalához vezető helyzet orvoslását illetően.

(7) Az (5) bekezdés szerinti határozat nem érinti a személyes_adatoknak a szóban forgó harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy vagy több meghatározott ágazata, illetve a szóban forgó nemzetközi_szervezet részére a 46–49. cikk alapján történő továbbítását.

(8) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak honlapján közzéteszi az olyan harmadik országok, harmadik országon belüli területek és meghatározott ágazatok, valamint nemzetközi_szervezetek jegyzékét, amelyek esetében úgy ítélte meg, hogy biztosítják, vagy többé nem biztosítják a megfelelő védelmi szintet.

(9) A Bizottság által a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott határozatok mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat az e cikk (3) vagy az (5) bekezdésével összhangban elfogadott bizottsági határozat nem módosítja, nem váltja fel vagy nem helyezi hatályon kívül.

49. cikk

Különös helyzetekben biztosított eltérések

(1) A 45. cikk (3) bekezdése szerinti megfelelőségi határozat, illetve a 46. cikk szerinti megfelelő garanciák hiányában – beleértve a kötelező_erejű_vállalati_szabályokat is –, a személyes_adatok harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítására vagy többszöri továbbítására csak az alábbi feltételek legalább egyikének teljesülése esetén kerülhet sor:

a)	az érintett kifejezetten hozzájárulását adta a tervezett továbbításhoz azt követően, hogy tájékoztatták az adattovábbításból eredő – a megfelelőségi határozat és a megfelelő garanciák hiányából fakadó – esetleges kockázatokról;

b)	az adattovábbítás az érintett és az adatkezelő közötti szerződés teljesítéséhez, vagy az érintett kérésére hozott, szerződést megelőző intézkedések végrehajtásához szükséges;

c)	az adattovábbítás az adatkezelő és valamely más természetes vagy jogi személy közötti, az érintett érdekét szolgáló szerződés megkötéséhez vagy teljesítéséhez szükséges;

d)	az adattovábbítás fontos közérdekből szükséges;

e)	az adattovábbítás jogi igények előterjesztése, érvényesítése és védelme miatt szükséges;

f)	az adattovábbítás az érintett vagy valamely más személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges, és az érintett fizikailag vagy jogilag képtelen a hozzájárulás megadására;

a továbbított adatok olyan nyilvántartásból származnak, amely az uniós vagy a tagállami jog értelmében a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja, és amely vagy általában a nyilvánosság, vagy az ezzel kapcsolatos jogos érdekét igazoló bármely személy számára betekintés céljából hozzáférhető, de csak ha az uniós vagy tagállami jog által a betekintésre megállapított feltételek az adott különleges esetben teljesülnek.

Ha az adattovábbítás nem alapulhat a 45. vagy a 46. cikk rendelkezésein, beleértve a kötelező_erejű_vállalati_szabályok rendelkezéseit is, és az első albekezdésben említett egyedi helyzetekre vonatkozó eltérések egyike sem alkalmazandó, harmadik országok és nemzetközi_szervezetek részére történő adattovábbítás csak akkor történhet, ha az adattovábbítás nem ismétlődő, csak korlátozott számú érintettre vonatkozik, az adatkezelő olyan kényszerítő erejű jogos érdekében szükséges, amely érdekhez képest nem élveznek elsőbbséget az érintett érdekei, jogai és szabadságai, és az adatkezelő az adattovábbítás minden körülményét megvizsgálta, és e vizsgálat alapján megfelelő garanciákat nyújtott a személyes_adatok védelme tekintetében. Az adatkezelőnek tájékoztatnia kell a felügyeleti_hatóságot az adattovábbításról. Az adatkezelő a 13. és a 14. cikkben említett információk nyújtásán kívül az érintettet tájékoztatja az adattovábbításról, valamint az adatkezelő kényszerítő erejű jogos érdekéről.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének g) pontja szerinti adattovábbítás nem érintheti a nyilvántartásban szereplő személyes_adatok vagy személyes_adatok kategóriáinak összességét. Ha a nyilvántartásba kizárólag olyan személyek tekinthetnek be, akiknek ehhez jogos érdeke fűződik, az adattovábbításra kizárólag e személyek kérelmére kerülhet sor, illetve abban az esetben, ha ők a címzettek.

(3) Az (1) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontja, valamint második albekezdése nem alkalmazandó a közhatalmi szervek által közhatalmi jogosítványaik gyakorlása során végzett tevékenységekre.

(4) Az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett közérdeket akkor kell figyelembe venni, ha azt az uniós jog vagy az adatkezelőre vonatkozó tagállami jog elismeri.

(5) Megfelelőségi határozat hiányában az uniós jog vagy a tagállami jog fontos közérdekből kifejezetten korlátozhatja bizonyos kategóriákba tartozó személyes_adatok valamely harmadik országba vagy nemzetközi_szervezethez történő továbbítását. A tagállamok az ilyen rendelkezéseket bejelentik a Bizottságnak.

(6) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett vizsgálatot és megfelelő garanciákat a 30. cikkben említett nyilvántartásban dokumentálja.

57. cikk

Feladatok

(1) Az e rendeletben meghatározott egyéb feladatok sérelme nélkül, a felügyeleti_hatóság a saját területén ellátja a következő feladatokat:

a)	nyomon követi és kikényszeríti e rendelet alkalmazását;

b)	elősegíti a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes_adatok kezelésével összefüggő kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Különös figyelmet fordít a kifejezetten gyermekekre irányuló tevékenységekre;

c)	a tagállami joggal összhangban tanácsot ad a nemzeti parlamentnek, a kormánynak és más intézményeknek és szerveknek a természetes személyek jogainak és szabadságainak a személyes_adataik kezelése tekintetében történő védelmével kapcsolatos jogalkotási és közigazgatási intézkedésekről;

d)	felhívja az adatkezelők és az adatfeldolgozók figyelmét az e rendelet szerinti kötelezettségeikre;

e)	kérésre tájékoztatást ad bármely érintettnek az e rendelet alapján őt megillető jogok gyakorlásával kapcsolatban, és e célból adott esetben együttműködik más tagállamok felügyeleti_hatóságaival;

kezeli az érintett vagy valamely szerv, szervezet vagy egyesület által a 80. cikkel összhangban benyújtott panaszokat, a panasz tárgyát a szükséges mértékben kivizsgálja, továbbá észszerű határidőn belül tájékoztatja a panaszost a vizsgálattal kapcsolatos fejleményekről és eredményekről, különösen, ha további vizsgálat vagy egy másik felügyeleti_hatósággal való együttműködés válik szükségessé;

g)	együttműködik más felügyeleti_hatóságokkal, ideértve az információcserét és a kölcsönös segítségnyújtást is, e rendelet egységes alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása érdekében;

h)	vizsgálatot folytat e rendelet alkalmazásával kapcsolatban, akár más felügyeleti_hatóságtól vagy más közhatalmi szervtől kapott információ alapján;

i)	figyelemmel kíséri a személyes_adatok védelmére kiható jelentősebb fejleményeket, különösen az információs és kommunikációs technológiák, valamint a kereskedelmi gyakorlatok fejlődését;

j)	megállapítja a 28. cikk (8) bekezdésében és a 46. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett általános szerződési feltételeket;

k)	a 35. cikk (4) bekezdésének megfelelően jegyzéket állít össze és az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban vezeti azt;

l)	tanácsot ad a 36. cikk (2) bekezdésében említett adatkezelési műveletekkel kapcsolatban;

m)	ösztönzi a 40. cikk (1) bekezdése szerinti magatartási kódex kidolgozását, valamint a 40. cikk (5) bekezdésével összhangban véleményezi, illetve jóváhagyja a megfelelő garanciákat kínáló ilyen magatartási kódexeket;

n)	ösztönzi a 42. cikk (1) bekezdése szerinti az adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok, valamint adatvédelmi bélyegzők, illetve jelölések létrehozását, és a 42. cikk (5) bekezdésének megfelelően jóváhagyja a tanúsítási szempontokat;

o)	adott esetben rendszeres időközönként felülvizsgálja a 42. cikk (7) bekezdésének megfelelően kiadott tanúsítványokat;

p)	meghatározza és közzéteszi a magatartási kódexnek való megfelelést ellenőrző 41. cikk szerinti szervezet és a 43. cikk szerinti tanúsító szervezet akkreditációjára vonatkozó szempontokat;

q)	elvégzi a magatartási kódexnek való megfelelést ellenőrző, a 41. cikk szerinti szervezet és a 43. cikk szerinti tanúsító szervezet akkreditációját;

r)	engedélyezi a 46. cikk (3) bekezdésében említett szerződéses feltételeket és rendelkezéseket;

s)	jóváhagyja a 47. cikk szerinti kötelező_erejű_vállalati_szabályokat;

t)	hozzájárul a Testület tevékenységeihez;

u)	belső nyilvántartást vezet e rendelet megsértéséről és az 58. cikk (2) bekezdése szerint meghozott intézkedésekről; és

v)	a személyes_adatok védelméhez kapcsolódó minden más feladatot ellát.

(2) A felügyeleti_hatóság megkönnyíti az (1) bekezdés f) pontjában említett panasz benyújtását például olyan intézkedésekkel, hogy elektronikus úton is kitölthető panasz benyújtására szolgáló formanyomtatványt hoz létre, nem zárva ki azonban más kommunikációs eszközök alkalmazását sem.

(3) A felügyeleti_hatóság úgy látja el feladatait, hogy az az érintett és adott esetben az adatvédelmi tisztviselő számára térítésmentes legyen.

(4) Ha a kérelmek egyértelműen megalapozatlanok vagy – különösen ismétlődő jellegük miatt – túlzók, a felügyeleti_hatóság észszerű, az adminisztratív költségeken alapuló díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja, hogy eljárjon a kérelemmel kapcsolatban. Annak bizonyítása, hogy a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó, a felügyeleti_hatóságot terheli.

70. cikk

Az Európai Adatvédelmi Testület feladatai

(1) A Testület biztosítja e rendelet egységes alkalmazását. Ennek érdekében a Testület saját kezdeményezésére vagy adott esetben a Bizottság kérésére ellátja különösen a következő feladatokat:

a)	ellenőrzi és biztosítja e rendelet helyes alkalmazását a 64. és 65. cikkben meghatározott esetekben, a nemzeti felügyeleti_hatóságok feladatainak sérelme nélkül;

b)	tanácsot ad a Bizottságnak a személyes_adatok Unión belüli védelmével kapcsolatos kérdésekben, ideértve az e rendelet módosítására irányuló javaslatokat is;

c)	tanácsot ad a Bizottságnak az adatkezelők, az adatfeldolgozók és a felügyeleti_hatóságok között a kötelező_erejű_vállalati_szabályokkal kapcsolatban folytatott információcsere formátumára és eljárásaira vonatkozóan;

iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki a személyes_adatokra mutató linkeknek, az ilyen adatok másolatainak vagy másodpéldányainak a nyilvánosság számára hozzáférhető kommunikációs szolgáltatásokból történő törlésére vonatkozóan, a 17. cikk (2) bekezdésben említettek szerint;

e)	saját kezdeményezésére, illetve valamely tagjának vagy a Bizottságnak a kérésére megvizsgálja az e rendelet alkalmazását érintő kérdéseket, valamint e rendelet egységes alkalmazásának elősegítése érdekében iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki;

f)	e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki a 22. cikk (2) bekezdése szerinti profilalkotáson alapuló döntéshozatalra vonatkozó szempontok és feltételek további pontosítása érdekében;

e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki a 33. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatvédelmi_incidens és indokolatlan késedelem tényének megállapítására, valamint azokra a konkrét körülményekre vonatkozóan, amelyek fennállása esetén az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak be kell jelentenie az adatvédelmi_incidenst;

e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki azokra a körülményekre vonatkozóan, amelyek fennállása esetén az adatvédelmi_incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, a 34. cikk (1) bekezdésében említettek szerint;

e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki az adatkezelők, illetve az adatfeldolgozók által követett, a kötelező_erejű_vállalati_szabályokon alapuló, személyes_adatok továbbítására vonatkozó, a 47. cikkben említett szempontok és követelmények, valamint az érintettek személyes_adatainak védelmét biztosítani hivatott ugyanazon cikkben említett egyéb szükséges követelmények további pontosítása céljából;

j)	e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki a személyes_adatoknak a 49. cikk (1) bekezdése alapján történő továbbítására vonatkozó szempontok és előírások további pontosítása céljából;

k)	iránymutatásokat dolgoz ki a felügyeleti_hatóságok számára az 58. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett intézkedések alkalmazására, valamint a 83. cikk szerinti közigazgatási bírságok megállapítására vonatkozóan;

l)	felülvizsgálja az e), illetve f) pontban említett iránymutatások, ajánlások és legjobb gyakorlatok gyakorlati alkalmazását;

m)	e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki az 54. cikk (2) bekezdésben említett, a természetes személyek által e rendelet megsértését illetően tett bejelentésekre vonatkozó közös eljárások megállapítása érdekében,;

n)	ösztönzi a magatartási kódexek kidolgozását, valamint az adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok és az adatvédelmi bélyegzők, illetve jelölések létrehozását a 40. és 42. cikkben említettek szerint;

a 43. cikknek megfelelően elvégzi a tanúsító szervezetek akkreditációját és annak rendszeres felülvizsgálatát, nyilvános nyilvántartást vezet egyrészt a 43. cikk (6) bekezdése szerint az akkreditált szervezetekről, másrészt a 42. cikk (7) bekezdése szerint a harmadik országban tevékenységi hellyel rendelkező akkreditált adatkezelőkről és adatfeldolgozókról;

p)	részletesen meghatározza a 43. cikk (3) bekezdésében említett követelményeket a tanúsító szervezetek 42. cikk szerinti akkreditációja céljából;

q)	véleményezi a Bizottság számára a 43. cikk (8) bekezdésében említett tanúsítási követelményeket;

r)	véleményezi a Bizottság számára a 12. cikk (7) bekezdésében említett ikonokat;

véleményt bocsát ki a Bizottság számára a valamely harmadik országban vagy nemzetközi_szervezetben biztosított védelmi szint megfelelőségének megítéléséhez, ideértve annak megállapítását is, ha a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy vagy több meghatározott ágazata, vagy a nemzetközi_szervezet már nem biztosít megfelelő védelmi szintet. A Bizottság e célból biztosítja a Testület számára az összes szükséges dokumentációt, köztük a harmadik ország kormányával, a harmadik ország, annak valamely területe vagy meghatározott ágazata tekintetében, illetve a nemzetközi_szervezettel folytatott levélváltást;

az egységességi mechanizmus keretében véleményt bocsát ki a felügyeleti_hatóságok 64 cikk (1) bekezdése szerinti döntéstervezeteiről, a 64. cikk (2) bekezdésének megfelelően elé terjesztett ügyekről,, valamint a 65. cikk értelmében – ideértve a 66. cikkben említett eseteket is – kötelező erejű döntéseket hoz;

u)	előmozdítja az együttműködést, valamint az információk és gyakorlatok hatékony két- vagy többoldalú cseréjét a felügyeleti_hatóságok között;

v)	támogatja a közös képzési programokat, továbbá megkönnyíti a csereprogramokat a felügyeleti_hatóságok között, valamint adott esetben harmadik országok felügyeleti_hatóságaival vagy nemzetközi_szervezetekkel;

w)	az adatvédelmi felügyeleti_hatóságok körében világszerte előmozdítja az adatvédelmi jogszabályokra és gyakorlatokra vonatkozó ismeretek és dokumentáció cseréjét;

x)	véleményt bocsát ki a 40. cikk (9) bekezdése szerinti, uniós szinten kidolgozott magatartási kódexekről; és

y)	nyilvánosan hozzáférhető elektronikus nyilvántartást vezet az egységességi mechanizmus keretében kezelt ügyekkel kapcsolatban a felügyeleti_hatóságok és a bíróságok által hozott határozatokról.

(2) A Bizottság, ha tanácsot kér a Testülettől, az ügy sürgősségét figyelembe véve határidőt jelölhet meg.

(3) A Testület továbbítja a véleményeit, iránymutatásait, ajánlásait és legjobb gyakorlatait a Bizottságnak és a 93. cikkben említett bizottságnak, és nyilvánosságra hozza azokat.

(4) A Testület adott esetben konzultál az érintett felekkel, és lehetőséget biztosít számukra, hogy észszerű határidőn belül közöljék észrevételeiket. A Testület, a 76. cikk sérelme nélkül,nyilvánosan elérhetővé teszi a konzultációs eljárás eredményeit.

72. cikk

Eljárás

(1) A Testület tagjainak egyszerű többségével hozza meg döntéseit, kivéve, ha ez a rendelet eltérően rendelkezik.

(2) A Testület tagjainak kétharmados többségével elfogadja saját eljárási szabályzatát, és megállapítja működési rendjét.

81. cikk

Az eljárás felfüggesztése

(1) Ha valamely tagállam illetékes bírósága információval rendelkezik arról, hogy ugyanazon adatkezelő vagy adatfeldolgozó adatkezelése tekintetében, ugyanabban a tárgyban egy másik tagállam bírósága előtt eljárás van folyamatban, köteles megkeresni e másik tagállam bíróságát, hogy megbizonyosodjon arról, valóban folyamatban van-e ilyen eljárás.

(2) Ha ugyanazon adatkezelő vagy adatfeldolgozó adatkezelése tekintetében, ugyanabban a tárgyban egy másik tagállam bírósága előtt eljárás van folyamatban, valamennyi olyan illetékes bíróság, amely előtt az eljárás később indult meg, felfüggesztheti az előtte folyó eljárást.

(3) Ha ezen eljárások első fokon vannak folyamatban, valamennyi olyan bíróság, amely előtt az eljárás később indult meg, valamely fél kérelmére joghatóságának hiányát is megállapíthatja, ha az említett eljárásokra az a bíróság, amely előtt elsőként indult meg az eljárás, joghatósággal rendelkezik, és a rá vonatkozó jog az eljárások egyesítését lehetővé teszi.

82. cikk

A kártérítéshez való jog és a felelősség

(1) Minden olyan személy, aki e rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól kártérítésre jogosult.

(2) Az adatkezelésben érintett valamennyi adatkezelő felelősséggel tartozik minden olyan kárért, amelyet az e rendeletet sértő adatkezelés okozott. Az adatfeldolgozó csak abban az esetben tartozik felelősséggel az adatkezelés által okozott károkért, ha nem tartotta be az e rendeletben meghatározott, kifejezetten az adatfeldolgozókat terhelő kötelezettségeket, vagy ha az adatkezelő jogszerű utasításait figyelmen kívül hagyta vagy azokkal ellentétesen járt el.

(3) Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó mentesül az e cikk (2) bekezdése szerinti felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.

(4) Ha több adatkezelő vagy több adatfeldolgozó vagy mind az adatkezelő mind az adatfeldolgozó érintett ugyanabban az adatkezelésben, és – a (2) és (3) bekezdés alapján – felelősséggel tartozik az adatkezelés által okozott károkért, minden egyes adatkezelő vagy adatfeldolgozó az érintett tényleges kártérítésének biztosítása érdekében egyetemleges felelősséggel tartozik a teljes kárért.

(5) Ha valamely adatkezelő vagy adatfeldolgozó a (4) bekezdéssel összhangban teljes kártérítést fizetett az elszenvedett kárért, jogosult arra, hogy az ugyanazon adatkezelésben érintett többi adatkezelőtől vagy adatfeldolgozótól visszaigényelje a kártérítésnek azt a részét, amely megfelel a (2) bekezdésben megállapított feltételek értelmében a károkozásért viselt felelősségük mértékének.

(6) A kártérítéshez való jog érvényesítését célzó bírósági eljárást az előtt a bíróság előtt kell megindítani, amely a 79. cikk (2) bekezdésében említett tagállam joga szerint illetékes.

83. cikk

A közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó általános feltételek

(1) Valamennyi felügyeleti_hatóság biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

(2) A közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:

a)	a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke;

b)	a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés;

d)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket;

e)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések;

f)	a felügyeleti_hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke;

g)	a jogsértés által érintett személyes_adatok kategóriái;

h)	az, ahogyan a felügyeleti_hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel;

i)	ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés;

j)	az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint

k)	az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség.

(3) Ha egy adatkezelő vagy adatfeldolgozó egyazon adatkezelési művelet vagy egymáshoz kapcsolódó adatkezelési műveletek tekintetében – szándékosan vagy gondatlanságból – e rendelet több rendelkezését is megsérti, a bírság teljes összege nem haladhatja meg a legsúlyosabb jogsértés esetén meghatározott összeget.

(4) Az alábbi rendelkezések megsértése – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 10 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a)	az adatkezelő és az adatfeldolgozó tekintetében a 8., a 11., a 25-39., a 42. és a 43. cikkben meghatározott kötelezettségek;

b)	a tanúsító szervezet tekintetében a 42. és 43. cikkben meghatározott kötelezettségek;

c)	az ellenőrző szervezet tekintetében a 41. cikk (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek;

(5) Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a)	az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően;

b)	az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően;

c)	személyes_adatoknak harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítása a 44–49. cikknek megfelelően;

d)	a IX. fejezet alapján elfogadott tagállami jog szerinti kötelezettségek;

e)	a felügyeleti_hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának, illetve az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozására vagy az adatáramlás felfüggesztésére vonatkozó felszólításának be nem tartása vagy az 58. cikk (1) bekezdését megsértve a hozzáférés biztosításának elmulasztása.

(6) A felügyeleti_hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának be nem tartása – az e cikk (2) bekezdésével összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni.

(7) A felügyeleti_hatóságok 58. cikk (2) bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül, minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű.

(8) A felügyeleti_hatóság e cikk szerinti hatásköreit megfelelő, az uniós és a tagállami joggal összhangban álló eljárási garanciák – ideértve a hatékony jogorvoslat lehetőségét és a tisztességes eljárást – biztosításával gyakorolja.

(9) Ha a tagállam jogrendszere nem rendelkezik közigazgatási bírságokról, e cikk oly módon alkalmazható, hogy a bírságot az illetékes felügyeleti_hatóság kezdeményezésére az illetékes nemzeti bíróság rója ki e jogorvoslatok hatékonyságának és a felügyeleti_hatóságok által kiszabott közigazgatási bírságokéval megegyező hatásának biztosítása mellett. A kiszabott bírságoknak minden esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E tagállamok az e bekezdésnek megfelelően elfogadott jogszabályokról 2018. május 25-ig, az ezt követően azokat módosító jogszabályokról, illetve az azokat érintő későbbi módosításokról pedig haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

84. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó további szankciókra vonatkozó szabályokat, különösen azon jogsértések tekintetében, amelyek nem tartoznak a 83. cikkben meghatározott, közigazgatási bírságokkal sújtható jogsértések közé, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott jogszabályokról 2018. május 25-ig, az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról pedig haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

IX. FEJEZET

Az adatkezelés különös eseteire vonatkozó rendelkezések

88. cikk

Adatkezelés a foglalkoztatással összefüggően

(1) A tagállamok jogszabályban vagy kollektív szerződésekben pontosabban meghatározott szabályokat állapíthatnak meg annak érdekében, hogy biztosítsák a jogok és szabadságok védelmét a munkavállalók személyes_adatainak a foglalkoztatással összefüggő kezelése tekintetében, különösen a munkaerő-felvétel, a munkaszerződés teljesítése céljából, ideértve a jogszabályban vagy kollektív szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítését, a munka irányítását, tervezését és szervezését, a munkahelyi egyenlőséget és sokféleséget, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, a munkáltató vagy a fogyasztó tulajdonának védelmét is, továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok és juttatások egyéni vagy kollektív gyakorlása és élvezete céljából, valamint a munkaviszony megszüntetése céljából.

(2) E szabályok olyan megfelelő és egyedi intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek alkalmasak az érintett emberi méltóságának, jogos érdekeinek és alapvető jogainak megóvására, különösen az adatkezelés átláthatósága, vállalkozáscsoporton vagy a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli adattovábbítás, valamint a munkahelyi ellenőrzési rendszerek tekintetében.

(3) Minden tagállam legkésőbb 2018. május 25-ig értesíti a Bizottságot azon jogi rendelkezésekről, amelyeket az (1) bekezdés alapján elfogad, továbbá haladéktalanul értesíti a Bizottságot az említett jogi rendelkezéseket érintő későbbi módosításokról.

89. cikk

A közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott adatkezelésre vonatkozó garanciák és eltérések

(1) A személyes_adatok közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott kezelését e rendelettel összhangban az érintett jogait és szabadságait védő megfelelő garanciák mellett kell végezni. E garanciáknak biztosítaniuk kell, hogy olyan technikai és szervezési intézkedések legyenek érvényben, melyek biztosítják különösen az adattakarékosság elvének betartását. Ezen intézkedések közé tartozhat az álnevesítés, amennyiben az említett célok ily módon megvalósíthatók. Amennyiben e célok megvalósíthatók az adatok oly módon történő további kezelése révén, amely nem vagy már nem teszi lehetővé az érintettek azonosítását, a célokat ilyen módon kell megvalósítani.

(2) A személyes_adatok közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott kezelése vonatkozásában az uniós vagy a tagállami jog – az e cikk (1) bekezdésében említett feltételekre és garanciákra is figyelemmel – eltérést állapíthat meg a 15., 16., 18. és 21. cikkben említett jogokat illetően, ha e jogok valószínűsíthetően lehetetlenné teszik vagy súlyosan hátráltatják az adott célok elérését, és azok megvalósításához szükség van ilyen eltérésre.

(3) A személyes_adatok közérdekű archiválás céljából való kezelése vonatkozásában az uniós vagy a tagállami jog – az e cikk (1) bekezdésében említett feltételekre és garanciákra is figyelemmel – eltérést állapíthat meg a 15., 16., 18., 19., 20. és 21. cikkben említett jogokat illetően, ha e jogok valószínűsíthetően lehetetlenné teszik vagy súlyosan hátráltatják az adott célok elérését, és azok megvalósításához szükség van ilyen eltérésre.

(4) Ha a (2), illetve (3) bekezdésben említett adatkezelés egyidejűleg más célokat is szolgál, az eltérést kizárólag az érintett bekezdésben említett adatkezelési célokra kell alkalmazni.

91. cikk

Egyházak és vallási szervezetek létező adatvédelmi szabályai

(1) Ha egy tagállamban egyház, illetve vallási szervezet vagy közösség e rendelet hatálybalépésének időpontjában átfogó szabályokat alkalmaz a természetes személyek személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelme vonatkozásában, e szabályok tovább alkalmazhatók, ha összhangba hozzák őket e rendelettel.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének megfelelően átfogó szabályokat alkalmazó egyház vagy vallási szervezet egy független felügyeleti_hatóság ellenőrzése alá tartozik, amely lehet egy külön, e céljra egyedileg kijelölt hatóság is, feltéve hogy megfelel az e rendelet VI. fejezetében megállapított feltételeknek.

X. FEJEZET

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

95. cikk

Kapcsolat a 2002/58/EK irányelvvel

E rendelet nem ró további kötelezettségeket a természetes vagy jogi személyekre az Unión belüli nyilvános hírközlési hálózatokon keresztül történő nyilvánosan elérhető hírközlési szolgáltatással összefüggésben kezelt adatok tekintetében azon kérdésekkel kapcsolatban, amelyek vonatkozásában ők a 2002/58/EK irányelvben megállapított, azonos célkitűzésekkel bíró különös kötelezettségek hatálya alá tartoznak.

97. cikk

A Bizottság jelentései

(1) A Bizottság 2020. május 25-ig és minden azt követő negyedik évben jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról.

(2) Az (1) bekezdésben említett értékelések és felülvizsgálat keretében a Bizottság különösen a következő rendelkezések alkalmazását és hatékonyságát vizsgálja:

a)	a személyes_adatok harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbításáról szóló V. fejezet, különös tekintettel az e rendelet 43. cikkének (3) bekezdése szerint, valamint a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott határozatokra;

b)	az együttműködésről és az egységességről szóló VII. fejezet.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett célokból információkat kérhet a tagállamoktól és a felügyeleti_hatóságoktól.

(4) A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett értékelések és felülvizsgálatok során figyelembe veszi az Európai Parlament, a Tanács és az egyéb érintett szervek vagy források álláspontját és megállapításait.

(5) A Bizottság szükség esetén megfelelő javaslatokat nyújt be e rendelet módosítására, figyelembe véve különösen az információs technológia fejlődését és az információs társadalom fejlődési szintjét.

99. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2018. május 25-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. április 27-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

J.A. HENNIS-PLASSCHAERT

(1) HL C 229., 2012.7.31., 90. o.

(2) HL C 391., 2012.12.18., 127. o.

(3) Az Európai Parlament 2014. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. április 8-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament 2016. április 14-i álláspontja.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes_adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(5) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és közép vállalkozások fogalma kapcsán a kis- és közepes méretű vállalkozások meghatározásáról (C(2003) 1422) (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes_adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) személyes_adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, üldözése vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IBtanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos lap 89. oldalát).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(10) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1338/2008/EK rendelete ( 2008. december 16.) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról (HL L 354., 2008.12.31., 70. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(17) HL C 192., 2012.6.30., 7. o.

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes_adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(19) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.)

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

whereas

(10) A természetes személyek következetes és magas szintű védelmének biztosítása és a személyes_adatok Unión belüli áramlása előtti akadályok elhárítása érdekében a természetes személyeknek az ilyen adatok kezelésével összefüggésben fennálló jogait és szabadságait minden tagállamban azonos szintű védelemben kell részesíteni.
A természetes személyeknek a személyes_adataik kezeléséhez kapcsolódó alapvető jogai és szabadságai védelmére vonatkozó szabályok következetes és egységes alkalmazását az Unió egész területén biztosítani kell.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását pontosító nemzeti rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, ha a személyes_adatok kezelésére jogi kötelezettség teljesítéséhez, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.
A 95/46/EK irányelvet végrehajtó általános és horizontális adatvédelmi jogszabályokhoz kapcsolódóan a tagállamok számos ágazatspecifikus jogszabályt hoztak azokon a területeken, ahol konkrétabb rendelkezésekre van szükség.
Ez a rendelet a tagállamok számára mozgásteret biztosít ahhoz, hogy pontosítsák a benne meghatározott szabályokat, ideértve a személyes_adatok különleges kategóriáira („különleges adatok”) vonatkozókat is.
Ennyiben tehát ez a rendelet nem zárja ki olyan tagállami jog elfogadását, amely meghatározza a különleges adatkezelési helyzetek körülményeit, ezen belül pontosabban megállapítja, hogy milyen feltételek mellett jogszerű a személyes_adatok kezelése.

- = -

(12) Az EUMSZ 16.
cikkének (2) bekezdése felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelmére és a személyes_adatok szabad áramlására vonatkozó szabályok megállapítására.

- = -

(23) Annak biztosítása érdekében, hogy a természetes személyeket e rendelet szerinti védelemtől ne lehessen megfosztani, helyénvaló, hogy ha az adatkezelési tevékenységek termékeknek vagy szolgáltatásoknak az említett érintettek részére történő nyújtásához kapcsolódnak, az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó az Unióban tartózkodó érintettek személyes_adatainak kezelését e rendelet betartásával végezze, függetlenül attól, hogy ahhoz társul-e kifizetés.
Annak megállapítása érdekében, hogy az ilyen adatkezelő vagy adatfeldolgozó kínál-e termékeket és szolgáltatásokat Unió területén lévő érintetteknek, meg kell bizonyosodni arról, hogy nyilvánvaló-e, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó az Unió egy vagy több tagállamában az érintettek számára szolgáltatásokat tervez nyújtani.
Nem tekintendő e szándék nyilvánvaló jelének az a puszta tény, hogy az adatkezelő, adatfeldolgozó vagy valamely közvetítő honlapja, e-mail címe vagy más elérhetősége hozzáférhető az Unió területén, sem pedig az adatkezelő tevékenységi helye szerinti harmadik országban általánosan használt nyelv használata, ha viszont például az adatkezelő olyan nyelvet vagy pénznemet használ, amely egy vagy több tagállamban is általánosan használatos, és így lehetőséget biztosít termékeknek és szolgáltatásoknak az említett másik nyelven történő megrendelésére, vagy az Unióban tartózkodó fogyasztókra vagy felhasználókra tesz utalást, az egyértelműen jelezheti, hogy az adatkezelő említett érintetteknek az Unió területén termékeket vagy szolgáltatásokat szándékozik kínálni.

- = -

(39) A személyes_adatok kezelésének jogszerűnek és tisztességesnek kell lennie.
A természetes személyek számára átláthatónak kell lennie, hogy a rájuk vonatkozó személyes_adataikat hogyan gyűjtik, használják fel, azokba hogy tekintenek bele vagy milyen egyéb módon kezelik, valamint azzal összefüggésben, hogy a személyes_adatokat milyen mértékben kezelik vagy fogják kezelni.
Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a személyes_adatok kezelésével összefüggő tájékoztatás, illetve kommunikáció könnyen hozzáférhető és közérthető legyen, valamint hogy azt világosan és egyszerű nyelvezettel fogalmazzák meg.
Ez az elv vonatkozik különösen az érintetteknek az adatkezelő kilétéről és az adatkezelés céljáról való tájékoztatására, valamint az azt célzó további tájékoztatásra, hogy biztosított legyen az érintett személyes_adatainak tisztességes és átlátható kezelése, továbbá arra a tájékoztatásra, hogy az érintetteknek jogukban áll megerősítést és tájékoztatást kapni a róluk kezelt adatokról.
A természetes személyt a személyes_adatok kezelésével összefüggő kockázatokról, szabályokról, garanciákról és jogokról tájékoztatni kell, valamint arról, hogy hogyan gyakorolhatja az adatkezelés kapcsán megillető jogokat.
A személyes_adatkezelés konkrét céljainak mindenekelőtt explicit módon megfogalmazottaknak és jogszerűeknek, továbbá már a személyes_adatok gyűjtésének időpontjában meghatározottaknak kell lenniük.
A személyes_adatoknak a kezelésük céljára alkalmasaknak és relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell korlátozni.
Ehhez pedig biztosítani kell különösen azt, hogy a személyes_adatok tárolása a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjon.
Személyes adatok csak abban az esetben kezelhetők, ha az adatkezelés célját egyéb eszközzel észszerű módon nem lehetséges elérni.
Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes_adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.
A pontatlan személyes_adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden észszerű lépést meg kell tenni.
A személyes_adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű biztonságát és bizalmas kezelését, többek között annak érdekében, hogy megakadályozza a személyes_adatokhoz és a személyes_adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan felhasználását.

- = -

(40) Annak érdekében, hogy a személyes_adatok kezelése jogszerű legyen, annak az érintett hozzájárulásán kell alapulnia, vagy valamely egyéb jogszerű, jogszabály által megállapított – akár e rendeletben, akár más, az e rendeletben említettek szerinti uniós vagy tagállami jogban foglalt – alappal kell rendelkeznie, ideértve az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés szükségességét, az érintett által kötött esetleges szerződés teljesítését, illetve az érintett által kért, a szerződéskötést megelőzően megteendő lépéseket.

- = -

(47) Az adatkezelő – ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes_adatokat közölhetik – vagy valamely harmadik_fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre, feltéve hogy az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapján az érintett észszerű elvárásait.
Az ilyen jogos érdekről lehet szó például olyankor, amikor releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn az érintett és az adatkezelő között, például olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő ügyfele vagy annak alkalmazásában áll.
A jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az érintett a személyes_adatok gyűjtésének időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e észszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor.
Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes_adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre.
Mivel a jogalkotó feladata, hogy jogszabályban határozza meg, hogy a közhatalmi szervek milyen jogalapon kezelhetek személyes_adatokat, az adatkezelő jogszerű érdekét alátámasztó jogalapot nem lehet alkalmazni, a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre.
Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése szintén az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül.
Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető.

- = -

(50) A személyes_adatoknak a gyűjtésük eredeti céljától eltérő egyéb célból történő kezelése csak akkor megengedett, ha az adatkezelés összeegyeztethető az adatkezelés eredeti céljaival, amelyekre a személyes_adatokat eredetileg gyűjtötték.
Ebben az esetben nincs szükség attól a jogalaptól eltérő, külön jogalapra, mint amely lehetővé tette a személyes_adatok gyűjtését.
Ha az adatkezelés közérdekből elvégzendő feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében szükséges, uniós vagy tagállami jog meghatározhatja és pontosan leírhatja azokat a feladatokat és célokat, amelyek tekintetében a további adatkezelés jogszerűnek és összeegyeztethetőnek tekintendő.
A közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott további adatkezelést összeegyeztethető, jogszerű adatkezelési műveleteknek kell tekinteni.
Az uniós vagy tagállami jogban foglalt, a személyes_adatok kezelésére vonatkozó jogalap a további adatkezeléshez is jogalapul szolgálhat.
Annak megállapításához, hogy a további adatkezelés célja összeegyeztethető-e a személyes_adatok gyűjtésének eredeti céljával, az adatkezelő – az eredeti adatkezelés jogszerűségére vonatkozó valamennyi előírás teljesítését követően – figyelembe veszi többek között minden, az említett eredeti célok és a tervezett további adatkezelési célok között fennálló összefüggést, az adatgyűjtés körülményeit, ideértve különösen az érintettnek a további adatfelhasználásra vonatkozó, az adatkezelővel fennálló kapcsolatán alapuló észszerű elvárásait is, továbbá a személyes_adatok jellegét, a tervezett további adatkezelés következményeit az érintettekre nézve, valamint a megfelelő garanciák meglétét mind az eredeti, mind a tervezett további személyesadat-kezelési műveletek során.

- = -

(51) Az alapvető jogok és szabadságok szempontjából a természetüknél fogva különösen érzékeny személyes_adatok egyedi védelmet igényelnek, mivel az alapvető jogokra és szabadságokra nézve a kezelésük körülményei jelentős kockázatot hordozhatnak.
Ilyen adatnak minősül a faji vagy etnikai származásra utaló személyes_adatok is; e tekintetben megjegyzendő, hogy a „faji származás” kifejezés e rendelet keretében történő alkalmazása nem értelmezhető úgy, hogy az Unió elfogadja a különböző emberi fajok létezésének megállapítására törekvő elméleteket.
A fényképek kezelését nem szükséges szisztematikusan különleges adatkezelésnek tekinteni, mivel azokra csak azokban az esetekben vonatkozik a biometrikus_adatok fogalommeghatározása, amikor a természetes személy egyedi azonosítását vagy hitelesítését lehetővé tevő speciális eszközzel kezelik őket.
Az ilyen adatok nem kezelhetők, kivéve, ha az adatkezelés az e rendeletben meghatározott egyedi esetekben megengedett, azt is figyelembe véve, hogy a tagállami jog különös rendelkezéseket állapíthat meg az adatok védelmére vonatkozóan annak érdekében, hogy kiigazítsák az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés vagy közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása tekintetében.
Az ilyen adatkezelésre vonatkozó konkrét előírásokon kívül e rendelet általános elveit és egyéb szabályait kell alkalmazni, különösen a jogszerű adatkezelés feltételei tekintetében.
A személyes_adatok ilyen különleges kategóriáinak kezelésére vonatkozó általános tilalomtól való eltérésről kifejezetten rendelkezni kell, ideértve, ha az érintett egyértelmű hozzájárulását adja, vagy bizonyos sajátos adatkezelési szükségletekre tekintettel, különösen, ha az adatkezelést jogszerű tevékenységük keretében olyan egyesületek, illetve alapítványok végzik –, amelyek célja az alapvető szabadságok gyakorlásának lehetővé tétele.

- = -

(53) A különleges kategóriába tartozó, magasabb szintű védelmet igénylő személyes_adatokat kizárólag abban az esetben lehet az egészséggel kapcsolatos célokból kezelni, ha az az említett céloknak a természetes személyek és a társadalom egészének érdekében történő eléréséhez szükséges, különösen az egészségügyi és szociális szolgáltatások és rendszerek irányításának összefüggésében, beleértve azt is, amikor az irányító és központi nemzeti egészségügyi hatóságok a következő célokból végzik az ilyen adatok kezelését: minőségellenőrzés, információkezelés, valamint az egészségügyi és szociális rendszer általános országos és helyi felügyelete, továbbá az egészségügyi és szociális ellátás, a határokon átnyúló egészségügyi ellátás, valamint a népegészség-védelem folytonosságának biztosítása, nyomonkövetési és riasztási célok, a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási vagy statisztikai célból közérdekű célt szolgáló uniós vagy tagállami jog alapján, illetve a népegészség területén közérdekből készített tanulmányok céljából.
Ebből kifolyólag a sajátos adatkezelési szükségletek tekintetében ebben a rendeletben harmonizált feltételeket kell meghatározni az egészségügyi személyes_adatok különleges kategóriáinak kezelésére vonatkozóan, különösen azt illetően, ha ezen adatok kezelését bizonyos egészséggel kapcsolatos célokból olyan személyek végzik, akikre jogszabályban megállapított szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik.
Az uniós vagy tagállami jogban rendelkezni kell olyan célzott és megfelelő intézkedésekről, amelyek a természetes személyek alapvető jogainak és személyes_adatainak védelmére irányulnak.
A tagállamok további feltételeket – például korlátozásokat – tarthatnak hatályban, illetve vezethetnek be a genetikai_adatok, a biometrikus_adatok és az egészségügyi_adatok kezelésére vonatkozóan.
Ez azonban nem akadályozhatja a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlását azokban az esetekben, amikor az említett feltételek az ilyen adatok határokon átnyúló kezelésére vonatkoznak.

- = -

(55) A személyes_adatok hatóságok általi, hivatalosan elismert vallási szervezetek alkotmányjogban vagy nemzetközi közjogban megállapított céljainak elérése érdekében történő kezelése közérdeken alapulónak minősül.

- = -

(57) Ha az adatkezelő által kezelt személyes_adatok nem teszik lehetővé az adatkezelő számára valamely természetes személy azonosítását, akkor az adatkezelőt az érintett személyazonosságának megállapítása érdekben nem lehet további információk beszerzésére kötelezni annak érdekében, hogy az adatkezelő megfeleljen e rendelet valamely rendelkezésének.
Az adatkezelő ugyanakkor nem utasíthatja vissza az érintett által a jogai gyakorlásának támogatása érdekében nyújtott további információkat.
Az azonosítás magában foglalja az érintettek például olyan hitelesítési mechanizmus révén történő digitális azonosítását, amelynek keretében az érintett ugyanazokat a belépési azonosító adatokat adja meg, amelyeket az adatkezelő által nyújtott online szolgáltatáshoz történő bejelentkezéshez használ.

- = -

(63) Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra, hogy egyszerűen és észszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát.
Ez magában foglalja az érintett jogát arra, hogy az egészségi állapotára vonatkozó személyes_adatokhoz – mint például a diagnózis, a vizsgálati leletek, a kezelőorvosok véleményei, valamint a kezeléseket és a beavatkozásokat tartalmazó egészségügyi dokumentációk – hozzáférjen.
Ezért minden érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy megismerje különösen a személyes_adatok kezelésének céljait, továbbá ha lehetséges, azt, hogy a személyes_adatok kezelése milyen időtartamra vonatkozik, a személyes_adatok címzettjeit, azt, hogy a személyes_adatok automatizált kezelése milyen logika alapján történt, valamint azt, hogy az adatkezelés – legalább abban az esetben, amikor az profilalkotásra épül – milyen következményekkel járhat, továbbá hogy minderről tájékoztatást kapjon.
Ha lehetséges, az adatkezelő távoli hozzáférést biztosíthat egy biztonságos rendszerhez, amelyen keresztül az érintett a saját személyes_adataihoz közvetlenül hozzáférhet.
Ez a jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait, beleértve az üzleti titkokat vagy a szellemi tulajdont, és különösen a szoftverek védelmét biztosító szerzői jogokat.
Ezek a megfontolások mindazonáltal nem eredményezhetik azt, hogy az érintettől minden információt megtagadnak.
Ha az adatkezelő nagy mennyiségű információt kezel az érintettre vonatkozóan, kérheti az érintettet, hogy az információk közlését megelőzően pontosítsa, hogy kérése mely információkra vagy mely adatkezelési tevékenységekre vonatkozik.

- = -

(64) Az adatkezelő minden észszerű intézkedést megtesz a hozzáférést kérő érintett személyazonosságának megállapítására, különösen az online szolgáltatásokkal és az online azonosítókkal összefüggésben.
Az adatkezelő nem őrizheti meg a személyes_adatokat kizárólag abból a célból, hogy a lehetséges kérelmeket meg tudja válaszolni.

- = -

(68) Ha a személyes_adatok kezelése automatizált módon történik, az érintettek számára – a saját adataik feletti rendelkezés további erősítése érdekében – lehetővé kell tenni azt is, hogy az általuk az adatkezelő rendelkezésére bocsátott, rájuk vonatkozó személyes_adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható és interoperábilis formátumban megkapják, és azokat egy másik adatkezelő részére továbbítsák.
Az adatkezelőket ösztönözni kell, hogy az adathordozhatóságot lehetővé tevő interoperábilis formátumokat fejlesszenek ki.
Ez a jog abban az esetben gyakorolható, ha az érintett a személyes_adatokat a hozzájárulása alapján bocsátotta rendelkezésre, illetve ha az adatkezelés szerződés teljesítéséhez szükséges.
E jog nem gyakorolható akkor, ha az adatkezelés jogalapja a hozzájárulástól vagy szerződéstől eltérő egyéb jogalap.
Ez a jog természeténél fogva nem állhat fenn olyan adatkezelőkkel szemben, akik a személyes_adatok kezelését közhatalmi feladataik gyakorlása keretében végzik.
Ennélfogva nem gyakorolható különösen akkor, ha a személyes_adatok kezelésére valamely, az adatkezelőre alkalmazandó jogi kötelezettség teljesítéséhez, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.
Az érintett azon joga, hogy továbbítsa, illetve megkapja a rá vonatkozóan kezelt személyes_adatokat, nem teremthet olyan kötelezettséget az adatkezelők számára, hogy egymással műszakilag kompatibilis adatkezelő rendszereket vezessenek be vagy tartsanak fenn.
Ha egy adott személyes_adatállomány egynél több érintettre vonatkozik, a személyes_adatok megszerzéséhez való jog nem sértheti az egyéb érintettek e rendelet szerinti jogait.
Ez a jog nem érinti továbbá az érintettnek jogát arra, hogy a személyes_adatainak törlését elérje, sem pedig az e jogra vonatkozóan e rendeletben megállapított korlátozásokat, továbbá nem járhat különösen az érintettre vonatkozó olyan személyes_adatok törlésével, amelyeket az érintett valamely szerződés teljesítése céljából bocsátott rendelkezésre, ha és ameddig a szóban forgó személyes_adatokra szükség van az adott szerződés teljesítéséhez.
Az érintett jogosult arra, hogy az adatokat az adatkezelők egymás között közvetlenül továbbítsák, ha ez technikailag megvalósítható.

- = -

(75) A természetes személyek jogait és szabadságait érintő – változó valószínűségű és súlyosságú – kockázatok származhatnak a személyes_adatok kezeléséből, amelyek fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkhoz vezethetnek, különösen, ha az adatkezelésből hátrányos megkülönböztetés, személyazonosság-lopás vagy személyazonossággal való visszaélés, pénzügyi veszteség, a jó hírnév sérelme, a szakmai titoktartási kötelezettség által védett személyes_adatok bizalmas jellegének sérülése, az álnevesítés engedély nélkül történő feloldása, vagy bármilyen egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrány fakadhat; vagy ha az érintettek nem gyakorolhatják jogaikat és szabadságaikat, vagy nem rendelkezhetnek saját személyes_adataik felett; vagy ha olyan személyes_adatok kezelése történik, amelyek faji vagy etnikai származásra, vagy politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utalnak, valamint ha a kezelt adatok genetikai_adatok, egészségügyi_adatok vagy a szexuális életre, büntetőjogi felelősség megállapítására, illetve bűncselekményekre, vagy ezekhez kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkoznak; vagy ha személyes jellemzők értékelésére, így különösen munkahelyi teljesítménnyel kapcsolatos jellemzők, gazdasági helyzet, egészségi állapot, személyes preferenciák vagy érdeklődési körök, megbízhatóság vagy viselkedés, tartózkodási hely vagy mozgás elemzésére vagy előrejelzésére kerül sor személyes profil létrehozása vagy felhasználása céljából; vagy ha kiszolgáltatott személyek – különösen, ha gyermekek – személyes_adatainak a kezelésére kerül sor; vagy ha az adatkezelés nagy mennyiségű személyes_adat alapján zajlik, és nagyszámú érintettre terjed ki.

- = -

(76) Az érintett jogait és szabadságait érintő kockázat valószínűségét és súlyosságát az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak függvényében kell meghatározni.
A kockázatot olyan objektív értékelés alapján kell felmérni, amelynek során szükséges megállapítani, hogy az adatkezelési műveletek kockázattal, illetve nagy kockázattal járnak-e.

- = -

(80) Ha az Unióban tartózkodó érintettek személyes_adatait az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező olyan adatkezelő vagy adatfeldolgozó kezeli, amelynek az adatkezelési tevékenysége termékeknek vagy szolgáltatásoknak az ilyen érintettek számára történő Unión belüli kínálásához – függetlenül attól, hogy az érintetteknek fizetniük kell-e azokért – vagy az ilyen érintettek Unión belüli magatartásának a megfigyeléséhez kapcsolódik, az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselőt jelöl ki, kivéve, ha az általa végzett adatkezelés alkalmi jellegű, nem terjed ki a személyes_adatok különleges kategóriáinak, illetve a büntetőjogi felelősség megállapításával és bűncselekményekkel kapcsolatos személyes_adatoknak nagy számban történő kezelésére, továbbá a jellegét, hatókörét, körülményeit és céljait tekintve valószínűsíthetően nem jelent kockázatot az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, illetve ha az adatkezelő közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv.
A képviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó nevében jár el, és e minőségében bármelyik felügyeleti_hatóság megkeresheti.
Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó írásbeli megbízás útján kifejezetten kijelöli a képviselőt arra, hogy nevében az e rendelet értelmében fennálló kötelezettségei tekintetében eljárjon.
A képviselő kijelölése nem érinti az adatkezelőre, illetve adatfeldolgozóra e rendelet értelmében háruló hatásköröket és felelősséget.
A képviselő feladatait az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól kapott – és ideértve az illetékes felügyeleti_hatóságokkal az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében tett bármely lépés tekintetében való együttműködést is előíró – megbízással összhangban látja el.
Meg nem felelés esetén, a kijelölt képviselővel szemben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó kikényszerítési eljárásokat indíthat.

- = -

(84) Az e rendeletnek való megfelelés olyan esetek érdekében történő előmozdítása érdekében, amikor valószínűsíthető, hogy az adatkezelési műveletek magas kockázattal járnának a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az e kockázat forrását, jellegét, egyediségét és súlyosságát felmérő adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzéséért az adatkezelő felel.
A hatásvizsgálat megállapításait figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy mely intézkedések a megfelelőek annak bizonyítására, hogy a személyes_adatok kezelése megfelel e rendeletnek.
Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat szerint az adatkezelési műveletek olyan magas kockázattal járnak, amelyet az adatkezelő nem képes a rendelkezésre álló technológia és a végrehajtási költségek szempontjából is megfelelő intézkedésekkel mérsékelni, az adatkezelést megelőzően a felügyeleti_hatósággal konzultálni kell.

- = -

(87) Meg kell bizonyosodni arról, hogy az összes megfelelő technológiai védelmi és szervezési intézkedés végrehajtásra került-e, egyrészt az adatvédelmi_incidens haladéktalan megállapítása, másrészt a felügyeleti_hatóságnak történő bejelentés és az érintett sürgős értesítése érdekében.
Azt, hogy az értesítésre indokolatlan késedelem nélkül került-e sor, különösen az adatvédelmi_incidens jellegére és súlyosságára, valamint annak az érintettre gyakorolt következményeire, illetve hátrányos hatásaira figyelemmel kell megállapítani.
A felügyeleti_hatóságnak történt bejelentést az e rendeletben meghatározott feladataival és hatásköreivel összhangban történő beavatkozását eredményezheti.

- = -

(88) Az adatvédelmi_incidensről szóló értesítés formájára és az arra alkalmazandó eljárásokra vonatkozó részletes szabályok megállapításakor az adatvédelmi_incidens körülményeire megfelelő figyelmet kell fordítani, beleértve azt is, hogy a személyes_adatokat olyan megfelelő technikai védelmi intézkedésekkel védték-e, amelyek hatékonyan korlátozzák a személyazonossággal való visszaélés vagy a visszaélés más formái előfordulásának a valószínűségét.
E szabályoknak és eljárásoknak figyelembe kell venniük továbbá a bűnüldöző hatóságok jogos érdekeit olyan esetekben, amikor az idő előtti közlés szükségtelenül veszélyeztethetné az adatvédelmi_incidens körülményeinek kivizsgálását.

- = -

(91) Ez különösen vonatkozik egyrészt azokra a nagymértékű adatkezelési műveletekre, amelyek jelentős mennyiségű személyes_adat regionális, nemzeti vagy szupranacionális szintű kezelését célozzák, és amelyek az érintettek jelentős számára hatással lehet, és amelyek például az adatok érzékenysége folytán valószínűsíthetően magas kockázattal járnak, másrészt azokra az adatkezelési műveletekre, amelyeknél nagy arányban a technológia elismert állásának megfelelő új technológiát alkalmaznak, valamint olyan más adatkezelési műveletekre is, amelyek magas kockázattal járnak az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, különösen, ha az említett műveletek megnehezítik az érintettek számára, hogy a jogaikat gyakorolják.
Adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni továbbá, amikor az a személyes_adatkezelés célja, hogy konkrét természetes személyekkel kapcsolatban döntést lehessen hozni azt követően, hogy elvégzik a természetes személyek személyes jellemzőinek szisztematikus és kiterjedt értékelését az említett adatokon alapuló profilalkotás alapján, illetve a személyes_adatok különleges kategóriáira, a biometrikus_adatokra vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására és a bűncselekményekre vagy a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatok kezelését követően.
Az adatvédelmi hatásvizsgálatok elvégzése a nyilvános helyek nagymértékű megfigyelése esetében szintén követelmény, különösen, ha ezt elektronikus optikai eszközök alkalmazásával hajtják végre, valamint az olyan egyéb műveletek esetében is, amelyeknél az illetékes felügyeleti_hatóság úgy ítéli meg, hogy az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, különösen mivel megakadályozza, hogy az érintettek a jogaikat gyakorolják vagy szolgáltatásokat vegyenek igénybe vagy szerződést érvényesítsenek, vagy mivel az említett műveletekre szisztematikusan és nagy számban kerül sor.
A személyes_adatok kezelése nem tekinthető nagymértékűnek, ha az adatkezelés egy adott szakorvos, egészségügyi szakember betegei vagy egy adott ügyvéd ügyfelei személyes_adataira vonatkozik.
Ilyen esetekben az adatvédelmi hatásvizsgálatot nem kell kötelezővé tenni.

- = -

(94) Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat azt jelzi, hogy a kockázat mérséklését célzó garanciák, biztonsági intézkedések és mechanizmusok hiányában az adatkezelés magas kockázattal járna a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, és az adatkezelő véleménye alapján a kockázat nem mérsékelhető a rendelkezésre álló technológiák és a végrehajtási költségek szempontjából észszerű módon, akkor az adatkezelési tevékenység megkezdése előtt a felügyeleti_hatósággal konzultálni kell.
Valószínűsíthetően ilyen magas kockázattal járnak a személyes_adatok kezelésének bizonyos típusai és az adatkezelés bizonyos mértéke és gyakorisága, amelyek emellett kárt is okozhatnak, illetve hátrányosan érinthetik a természetes személy jogait és szabadságait.
A felügyeleti_hatóság a konzultáció iránti megkeresésre meghatározott határidőn belül választ ad.
Ha azonban, a felügyeleti_hatóság az említett határidőn belül nem reagál, nem érinti a felügyeleti_hatóságnak az e rendeletben megállapított feladataival és hatásköreivel összhangban álló beavatkozási jogkörét, az adatkezelési műveletek megtiltására vonatkozó hatáskörét is beleértve.
E konzultációs eljárás során a szóban forgó adatkezelés tekintetében végzett adatvédelmi hatásvizsgálat eredményét, és különösen a természetes személyek jogait és szabadságait veszélyeztető kockázat mérséklésére szolgáló intézkedések tervezetét be lehet nyújtani a felügyeleti_hatóságnak.

- = -

(97) Ha az adatkezelést közhatalmi szerv végzi – kivéve a bíróságokat és az egyéb, független igazságügyi hatóságokat, amikor azok igazságszolgáltatási feladataik körében járnak el –, illetve ha az adatkezelést a magánszektorban működő olyan adatkezelő végzi, amelynek fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek az érintettek nagymértékű, rendszeres és szisztematikus nyomon követését teszik szükségessé, vagy ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alaptevékenysége során a személyes_adatok különleges kategóriáit és a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokhoz és bűncselekményekhez kapcsolódó adatokat nagy számban kezel, az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót az e rendeletnek való belső megfelelés ellenőrzésében egy, az adatvédelmi jogot és gyakorlatot szakértői szinten ismerő személy segíti.
A magánszektorban működő adatkezelők fő tevékenységei körébe az adatkezelők elsődleges tevékenységei tartoznak, a járulékos tevékenységként végzett személyes_adatok kezelése nem.
A szakértői ismeretek szükséges szintjét különösen az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által végzett adatkezelés, valamint az általuk kezelt személyes_adatok tekintetében megkövetelt védelem alapján kell meghatározni.
Az adatvédelmi tisztviselők – függetlenül attól, hogy az adatkezelő alkalmazásában állnak-e – módjában kell, hogy álljon kötelezettségeik és feladataik független ellátása.

- = -

(106) A Bizottság ellenőrzi a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi_szervezet által biztosított védelem szintjével kapcsolatos határozatok működésének ellenőrzését, ideértve a 95/46/EK irányelv 25.
cikk (6) vagy a 26.
cikk (4) bekezdése alapján elfogadott határozatokat is.
A megfelelőségi határozatokban a Bizottság rendelkezik a határozatok működésének időszakos felülvizsgálatát célzó mechanizmusról.
Az időszakos felülvizsgálatot az említett harmadik országgal vagy nemzetközi_szervezettel konzultálva kell elvégezni, és annak során a harmadik országgal vagy nemzetközi_szervezettel kapcsolatos minden releváns fejleményt figyelembe kell venni.
A nyomon követés és az időszakos felülvizsgálatok elvégzése céljából a Bizottság figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács, valamint az egyéb érintett szervek és források véleményét és megállapításait.
A Bizottság – észszerű határidőn belül – értékeli az utóbbi határozatok végrehajtását, és jelzi az e kérdést érintő megállapításait az e rendelet szerint létrehozott, a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) értelmében vett bizottság, valamint az Európai Parlament és a Tanács felé.

- = -

(107) A Bizottság azt is megállapíthatja, hogy az adott harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi_szervezet már nem biztosít megfelelő szintű adatvédelmet.
Következésképpen a személyes_adatok ilyen harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítását meg kell tiltani, kivéve, ha e rendeletbe foglalt, a személyes_adatok továbbításra megfelelő garanciák alapján történik, ideértve a kötelező_erejű_vállalati_szabályokat, és a meghatározott helyzetekben biztosított eltérésekre vonatkozó követelményeket.
Erre az esetre a Bizottság és az ilyen harmadik országok vagy nemzetközi_szervezetek közötti konzultációkra vonatkozó eljárásokról rendelkezni kell.
A Bizottság megfelelő időben tájékoztatja az érintett harmadik országot vagy nemzetközi_szervezetet az indokokról, és vele a helyzet orvoslása érdekében konzultációkat folytat.

- = -

(111) Ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta, az adatok továbbítását bizonyos körülmények esetén lehetővé kell tenni, ha az adattovábbítás alkalomszerű, és valamely szerződéssel vagy jogi igénnyel kapcsolatban válik szükségessé, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítésére vagy a jogi igény érvényesítésére bírósági eljárás, illetve közigazgatási vagy egyéb nem bírósági útra tartozó eljárás keretében kerül-e sor, ideértve a szabályozói szervek előtt zajló eljárásokat is.
Szintén lehetővé kell tenni az adatok továbbítását, ha azt az uniós vagy tagállami jogban megállapított fontos közérdek védelme megkívánja, vagy ha a továbbításra jogszabály alapján létrehozott nyilvántartásból kerül sor, és célja a nyilvánosság vagy az e tekintetben jogos érdekkel rendelkezők általi betekintés biztosítása.
Ez utóbbi esetben az ilyen továbbítás nem vonatkozhat a nyilvántartásban szereplő személye adatok vagy adatkategóriák összességére, és ha a nyilvántartás célja a jogos érdekkel rendelkező személyek általi betekintés biztosítása, a nekik való továbbításra kizárólag e személyek kérelmére kerülhet sor, vagy akkor, ha ők a címzettek, teljes mértékben figyelembe véve az érintettek érdekeit és alapvető jogait.

- = -

(129) E rendelet Unió-szerte következetes végrehajtásának és e végrehajtás következetes nyomon követésének biztosítása érdekében a felügyeleti_hatóságokat minden tagállamban ugyanazokkal a feladatokkal és tényleges hatáskörökkel kell felruházni, ideértve a vizsgálati hatáskört, a korrekciós és szankciós hatáskört és a szankciókat, valamint az engedélyezési és a tanácsadási hatáskört, különösen a természetes személyek panaszaival kapcsolatos ügyekben, továbbá – az ügyészi hatóságok tagállami jog szerinti hatásköreinek sérelme nélkül – az arra vonatkozó hatáskört, hogy e rendelet megsértése esetén az igazságügyi hatóságokhoz forduljanak, és bírósági eljárást kezdeményezzenek.
E hatáskörök magukban foglalják az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozását, ideértve az adatkezelés tilalmának elrendelésére vonatkozó jogosultságot.
A személyes_adatok e rendelet szerinti védelmével kapcsolatos egyéb feladatokat a tagállamok is meghatározhatnak.
A felügyeleti_hatóságok hatásköreiket az uniós és a tagállami jogban foglalt megfelelő eljárási garanciáknak megfelelően, pártatlanul, tisztességesen és észszerű határidőn belül gyakorolják.
Különösen, az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében minden egyes intézkedésnek megfelelőnek, szükségesnek és arányosnak kell lennie, és azok kapcsán figyelembe kell venni az adott eset körülményeit, tiszteletben kell tartani azt, hogy minden személynek joga van ahhoz, hogy az őt esetleg hátrányosan érintő egyedi intézkedés meghozatala előtt meghallgassák, továbbá kerülni kell, hogy az intézkedés az érintett személynek felesleges költségeket és túlzott kényelmetlenséget okozzon.
A helyiségekbe való belépést illetően a vizsgálati hatáskört a vonatkozó tagállami eljárásjogban foglalt különös követelményekkel összhangban kell gyakorolni, ilyen például az előzetes bírósági engedély beszerzésének követelménye.
A felügyeleti_hatóság minden jogilag kötelező erejű intézkedést írásban hozza meg, az intézkedésnek világosnak és egyértelműnek kell lennie, fel kell tüntetni rajta az intézkedést hozó felügyeleti_hatóságot, az intézkedés meghozatalának dátumát, a felügyeleti_hatóság vezetőjének vagy a hatóság általa felhatalmazott tagjának azt az aláírásával kell ellátnia, az intézkedést indokolni kell és hivatkozni kell benne a hatékony jogorvoslathoz való jogra.
Ez nem zárja ki további tagállami eljárásjogi követelmények megállapítását.
Az említett jogilag kötelező erejű döntés elfogadása azzal jár, hogy az az adott döntést elfogadó felügyeleti_hatóság szerinti tagállamban bírósági felülvizsgálat alá vethető.

- = -

(130) Ha a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, nem a fő felügyeleti_hatóság, a fő felügyeleti_hatóság e rendeletben az együttműködésre és az összhang biztosítására megállapított rendelkezéseknek megfelelően szorosan együttműködik azzal a felügyeleti_hatósággal, amelyhez a panaszt benyújtották.
Minden ilyen esetben a fő felügyeleti_hatóság minden olyan intézkedés meghozatalakor, amelynek célja valamely joghatás elérése – ideértve a közigazgatási bírságok kiszabását is – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi annak a felügyeleti_hatóságnak a véleményét, amelyhez a panaszt benyújtották, és amely hatóság a saját tagállama területén lefolytatandó vizsgálat tekinttében illetékes marad, együttműködésben a fő felügyeleti_hatósággal.

- = -

(144) Ha egy olyan bíróság, amely előtt eljárást indítottak valamely felügyeleti_hatóság által hozott döntéssel szemben, okkal feltételezheti, hogy ugyanazon adatkezelésre vonatkozóan – például ha ugyanazon adatkezelő vagy adatfeldolgozó adatkezelése esetében megegyezik a tárgy, illetve ha megegyezik a jogalap – már eljárás indult valamely más tagállam illetékes bírósága előtt, annak érdekében, hogy meggyőződjön ezeknek az összefüggő eljárásoknak a létezéséről, ez utóbbi bírósággal felveszi a kapcsolatot.
Ha valamely más tagállam bírósága előtt összefüggő eljárások vannak folyamatban, valamennyi olyan bíróságnak, amely előtt az eljárás később indult meg, felfüggesztheti az eljárását, vagy valamelyik fél megkeresésére a joghatóságának hiányát állapíthatja meg annak a bíróságnak javára, amely előtt elsőként indult meg az eljárás, ha ez utóbbi bíróságnak van joghatósága a szóban forgó eljárások tekintetében és az adott tagállam joga lehetővé teszi az összefüggő eljárások összevonását.
Az eljárások akkor tekintendők összefüggőnek, ha közöttük olyan szoros kapcsolatáll fenn, hogy a külön eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó ítéletek elkerülése érdekében célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozatot hozni.

- = -

(147) Ha e rendelet egyedi szabályokat állapít meg a joghatósággal kapcsolatban, különösen a valamely adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szembeni bírósági jogorvoslat – például kártérítés – céljából indított eljárások tekintetében, az általános joghatósági szabályok – például az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13) foglalt szabályoknak – ezen egyedi szabályok alkalmazását nem befolyásolhatják.

- = -

(149) A tagállamok megállapíthatják az e rendelet megsértése – így ideértve az e rendelet alapján és általa szabott korlátokon belül elfogadott nemzeti szabályok megsértése – esetén alkalmazandó büntetőjogi szankciókra vonatkozó szabályokat.
E büntetőjogi szankciók lehetővé tehetik például az e rendelet megsértése révén szerzett vagyoni előny elvonását.
Az ilyen tagállami szabályok megsértésére vonatkozó büntetőjogi szankciók, illetve közigazgatási szankciók kiszabása azonban nem eredményezheti a Bíróság értelmezése szerinti ne bis in idem elv megsértését.

- = -

(150) Az e rendelet megsértése esetén alkalmazott közigazgatási szankciók szigorítása és harmonizálása érdekében minden felügyeleti_hatóság hatáskörrel rendelkezik a közigazgatási bírság kiszabására.
E rendeletben kell meghatározni a jogsértéseket, valamint a kapcsolódó közigazgatási bírságok összegének felső határát és azok megállapításának szempontjait; a közigazgatási bírságot az egyes esetekben az illetékes felügyeleti_hatóság állapítja meg a konkrét helyzet valamennyi releváns körülményét figyelembe véve, és kellő figyelmet fordítva különösen a jogsértés természetére, súlyosságára és időtartamára, továbbá a jogsértés következményeire, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének biztosítása és a jogsértés következményeinek megelőzése vagy enyhítése érdekében tett intézkedésekre.
Ha a közigazgatási bírságokat vállalkozásokra szabják ki, akkor a vállalkozás fogalmát e célból az EUMSZ 101. és 102.
cikkében meghatározott vállalkozásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell értelmezni.
Ha a közigazgatási bírságokat vállalkozásoktól eltérő személyekre szabják ki, a felügyeleti_hatóság a bírság megfelelő összegének meghatározása során figyelembe veszi a jövedelmek általános szintjét az adott tagállamban, valamint az adott személy gazdasági helyzetét.
Az egységességi mechanizmus a közigazgatási bírságok összehangolt alkalmazásának előmozdítására is felhasználható.
A tagállamokra kell bízni annak eldöntését, hogy a közhatalmi szervekkel szemben alkalmazható legyen-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékben.
A közigazgatási bírság kiszabása vagy a megrovás nem érinti a felügyeleti_hatóságok egyéb hatásköreinek vagy az e rendelet szerinti egyéb szankcióknak az alkalmazását.

- = -

dal 2004 diritto e informatica