interactive GDPR 2016/0679 HU

(1) E rendeletet kell alkalmazni a személyes_adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes_adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási_rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási_rendszer részévé kívánnak tenni.

(2) E rendelet nem alkalmazandó a személyes_adatok kezelésére, ha azt:

a)	az uniós jog hatályán kívül eső tevékenységek során végzik;

b)	a tagállamok az EUSZ V. címe 2. fejezetének hatálya alá tartozó tevékenységek során végzik;

c)	természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik;

d)	az illetékes hatóságok bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzik, ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését.

(3) A személyes_adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelésére a 45/2001/EK rendeletet kell alkalmazni. A 45/2001/EK rendeletet, valamint a személyes_adatok ilyen kezelésére vonatkozó egyéb uniós jogi aktusokat a 98. cikkel összhangban hozzá kell igazítani az e rendeletben foglalt elvekhez és szabályokhoz.

(4) E rendelet nem érinti a 2000/31/EK irányelv alkalmazását, különösen az irányelv 12–15. cikkében foglalt, a közvetítő szolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályokat.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„ személyes_adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

„ adatkezelés”: a személyes_adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

3.	„az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes_adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

„ profilalkotás”: személyes_adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes_adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

„ álnevesítés”: a személyes_adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes_adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes_adatot nem lehet kapcsolni;

6.	„ nyilvántartási_rendszer”: a személyes_adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

„ adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes_adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

8.	„ adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes_adatokat kezel;

„ címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes_adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik_fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes_adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

10.

„ harmadik_fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes_adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

11.

„ az_érintett_hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes_adatok kezeléséhez;

12.	„ adatvédelmi_incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes_adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

13.

„ genetikai_adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes_adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;

14.

„ biometrikus_adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes_adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;

15.	„ egészségügyi_adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes_adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;

16.

„ tevékenységi_központ”:

az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, ha azonban a személyes_adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket az adatkezelő egy Unión belüli másik tevékenységi helyén hozzák, és az utóbbi tevékenységi hely rendelkezik hatáskörrel az említett döntések végrehajtatására, az említett döntéseket meghozó tevékenységi helyet kell tevékenységi_központnak tekinteni;

az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatfeldolgozó esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, vagy ha az adatfeldolgozó az Unióban nem rendelkezik központi ügyviteli hellyel, akkor az adatfeldolgozónak az az Unión belüli tevékenységi helye, ahol az adatfeldolgozó tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben végzett fő adatkezelési tevékenységek zajlanak, amennyiben az adatfeldolgozóra e rendelet szerint meghatározott kötelezettségek vonatkoznak;

17.

„ képviselő”: az az Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által a 27. cikk alapján írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában;

18.	„ vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is;

19.	„ vállalkozáscsoport”: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások;

20.

„ kötelező_erejű_vállalati_szabályok”: a személyes_adatok védelmére vonatkozó szabályzat, amelyet az Unió valamely tagállamának területén tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó egy vagy több harmadik országban a személyes_adatoknak az ugyanazon vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli adatkezelő vagy adatfeldolgozó részéről történő továbbítása vagy ilyen továbbítások sorozata tekintetében követ;

21.	„ felügyeleti_hatóság”: egy tagállam által az 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;

22.

„érintett felügyeleti_hatóság”: az a felügyeleti_hatóság, amelyet a személyes_adatok kezelése a következő okok valamelyike alapján érint:

a)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az említett felügyeleti_hatóság tagállamának területén rendelkezik tevékenységi hellyel;

b)	az adatkezelés jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti a felügyeleti_hatóság tagállamában lakóhellyel rendelkező érintetteket; vagy

c)	panaszt nyújtottak be az említett felügyeleti_hatósághoz;

23.

„ személyes_adatok határokon átnyúló adatkezelése”:

a)	személyes_adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy

személyes_adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket;

24.

„ releváns_és_megalapozott_kifogás”: a döntéstervezettel szemben benyújtott, azzal kapcsolatos kifogás, hogy ezt a rendeletet megsértették-e, illetve hogy az adatkezelőre vagy az adatfeldolgozóra vonatkozó tervezett intézkedés összhangban van-e a rendelettel; a kifogásban egyértelműen be kell mutatni a döntéstervezet által az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlására jelentett kockázatok jelentőségét;

25.	„ az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás;

26.	„ nemzetközi_szervezet”: a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre.

II. FEJEZET

Elvek

6. cikk

Az adatkezelés jogszerűsége

(1) A személyes_adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

a)	az érintett hozzájárulását adta személyes_adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b)	az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

c)	az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

d)	az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;

e)	az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik_fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes_adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre.

(2) Az e rendeletben foglalt, adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kiigazítása érdekében, a tagállamok az (1) bekezdés c) és e) pontjának való megfelelés céljából fenntarthatnak vagy bevezethetnek konkrétabb rendelkezéseket, amelyekben pontosabban meghatározzák az adatkezelésre vonatkozó konkrét követelményeket, és amelyekben további intézkedéseket tesznek az adatkezelés jogszerűségének és tisztességességének biztosítására, ideértve a IX. fejezetben meghatározott egyéb konkrét adatkezelési helyzeteket is.

(3) Az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját a következőknek kell megállapítania:

a)	az uniós jog, vagy

b)	azon tagállami jog, amelynek hatálya alá az adatkezelő tartozik.

Az adatkezelés célját e jogalapra hivatkozással kell meghatározni, illetve az (1) bekezdés e) pontjában említett adatkezelés tekintetében annak szükségesnek kell lennie valamely közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához. Ez a jogalap tartalmazhat az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását kiigazító rendelkezéseket, ideértve az adatkezelő általi adatkezelés jogszerűségére irányadó általános feltételeket, az adatkezelés tárgyát képező adatok típusát, az érintetteket, azokat a jogalanyokat, amelyekkel a személyes_adatok közölhetők, illetve az ilyen adatközlés céljait, az adatkezelés céljára vonatkozó korlátozásokat, az adattárolás időtartamát és az adatkezelési műveleteket, valamint egyéb adatkezelési eljárásokat, így a törvényes és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket is, ideértve a IX. fejezetben meghatározott egyéb konkrét adatkezelési helyzetekre vonatkozóan. Az uniós vagy tagállami jognak közérdekű célt kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogszerű céllal.

(4) Ha az adatgyűjtés céljától eltérő célból történő adatkezelés nem az érintett hozzájárulásán vagy valamely olyan uniós vagy tagállami jogon alapul, amely szükséges és arányos intézkedésnek minősül egy demokratikus társadalomban a 23. cikk (1) bekezdésében rögzített célok eléréséhez, annak megállapításához, hogy az eltérő célú adatkezelés összeegyeztethető-e azzal a céllal, amelyből a személyes_adatokat eredetileg gyűjtötték, az adatkezelő többek között figyelembe veszi:

a)	a személyes_adatok gyűjtésének céljait és a tervezett további adatkezelés céljai közötti esetleges kapcsolatokat;

b)	a személyes_adatok gyűjtésének körülményeit, különös tekintettel az érintettek és az adatkezelő közötti kapcsolatokra;

c)	a személyes_adatok jellegét, különösen pedig azt, hogy a 9. cikk szerinti személyes_adatok különleges kategóriáinak kezeléséről van-e szó, illetve, hogy büntetőjogi felelősség megállapítására és bűncselekményekre vonatkozó adatoknak a 10. cikk szerinti kezeléséről van-e szó;

d)	azt, hogy az érintettekre nézve milyen esetleges következményekkel járna az adatok tervezett további kezelése;

e)	megfelelő garanciák meglétét, ami jelenthet titkosítást vagy álnevesítést is.

23. cikk

Korlátozások

(1) Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja a 12–22. cikkben és a 34. cikkben foglalt, valamint a 12–22. cikkben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összhangban lévő rendelkezései tekintetében az 5. cikkben foglalt jogok és kötelezettségek hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, valamint az alábbiak védelméhez szükséges és arányos intézkedés egy demokratikus társadalomban:

a)	nemzetbiztonság;

b)	honvédelem;

c)	közbiztonság;

d)	bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;

e)	az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései, különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket, a népegészségügyet és a szociális biztonságot;

f)	a bírói függetlenség és a bírósági eljárások védelme;

g)	a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése, kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;

h)	az a)–e) és a g) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;

i)	az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;

j)	polgári jogi követelések érvényesítése.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogalkotási intézkedések adott esetben részletes rendelkezéseket tartalmaznak legalább:

a)	az adatkezelés céljaira vagy az adatkezelés kategóriáira,

b)	a személyes_adatok kategóriáira,

c)	a bevezetett korlátozások hatályára,

d)	a visszaélésre, illetve a jogosulatlan hozzáférésre vagy továbbítás megakadályozását célzó garanciákra,

e)	az adatkezelő meghatározására vagy az adatkezelők kategóriáinak meghatározására,

f)	az adattárolás időtartamára, valamint az alkalmazandó garanciákra, figyelembe véve az adatkezelés vagy az adatkezelési kategóriák jellegét, hatályát és céljait,

g)	az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokra, és

h)	az érintettek arra vonatkozó jogára, hogy tájékoztatást kapjanak a korlátozásról, kivéve, ha ez hátrányosan befolyásolhatja a korlátozás célját.

IV. FEJEZET

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó

1. szakasz

Általános kötelezettségek

27. cikk

Az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelők vagy adatfeldolgozók képviselői

(1) A 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó írásban uniós képviselőt jelöl ki.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget nem kell alkalmazni:

az alkalmi jellegű adatkezelésre, amely nem terjed ki sem a személyes_adatoknak a 9. cikk (1) bekezdésében említett különleges kategóriáira, sem a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes_adatok nagy számban történő kezelésére, és amely – figyelembe véve az adatkezelés jellegét, körülményeit, hatókörét és céljait – valószínűsíthetően nem jelent kockázatot a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve; vagy

b)	közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervekre.

(3) A képviselőnek tevékenységi hellyel kell rendelkeznie az egyik olyan tagállamban, ahol azon érintettek tartózkodnak, akiknek személyes_adatait áruknak vagy szolgáltatásoknak a részükre történő nyújtása során kezelik vagy akiknek a magatartását megfigyelik.

(4) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által a képviselő számára adott megbízásnak ki kell terjednie arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő minden ügyben, az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében – különösen a felügyeleti_hatóságok és az érintettek megkeresésére – az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó helyett vagy mellett a képviselő járjon el.

(5) Az a tény, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselőt jelöl ki, nem érinti az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni keresetindításhoz való jogot.

28. cikk

Az adatfeldolgozó

(1) Ha az adatkezelést az adatkezelő nevében más végzi, az adatkezelő kizárólag olyan adatfeldolgozókat vehet igénybe, akik vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak az adatkezelés e rendelet követelményeinek való megfelelését és az érintettek jogainak védelmét biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.

(2) Az adatfeldolgozó az adatkezelő előzetesen írásban tett eseti vagy általános felhatalmazása nélkül további adatfeldolgozót nem vehet igénybe. Az általános írásbeli felhatalmazás esetén az adatfeldolgozó tájékoztatja az adatkezelőt minden olyan tervezett változásról, amely további adatfeldolgozók igénybevételét vagy azok cseréjét érinti, ezzel biztosítva lehetőséget az adatkezelőnek arra, hogy ezekkel a változtatásokkal szemben kifogást emeljen.

(3) Az adatfeldolgozó által végzett adatkezelést az uniós jog vagy tagállami jog alapján létrejött olyan – az adatkezelés tárgyát, időtartamát, jellegét és célját, a személyes_adatok típusát, az érintettek kategóriáit, valamint az adatkezelő kötelezettségeit és jogait meghatározó –szerződésnek vagy más jogi aktusnak kell szabályoznia, amely köti az adatfeldolgozót az adatkezelővel szemben. A szerződés vagy más jogi aktus különösen előírja, hogy az adatfeldolgozó:

a személyes_adatokat kizárólag az adatkezelő írásbeli utasításai alapján kezeli – beleértve a személyes_adatoknak valamely harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet számára való továbbítását is –, kivéve akkor, ha az adatkezelést az adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog írja elő; ebben az esetben erről a jogi előírásról az adatfeldolgozó az adatkezelőt az adatkezelést megelőzően értesíti, kivéve, ha az adatkezelő értesítését az adott jogszabály fontos közérdekből tiltja;

b)	biztosítja azt, hogy a személyes_adatok kezelésére feljogosított személyek titoktartási kötelezettséget vállalnak vagy jogszabályon alapuló megfelelő titoktartási kötelezettség alatt állnak;

c)	meghozza a 32. cikkben előírt intézkedéseket;

d)	tiszteletben tartja a további adatfeldolgozó igénybevételére vonatkozóan a (2) és (4) bekezdésben említett feltételeket;

e)	az adatkezelés jellegének figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel a lehetséges mértékben segíti az adatkezelőt abban, hogy teljesíteni tudja kötelezettségét az érintett III. fejezetben foglalt jogainak gyakorlásához kapcsolódó kérelmek megválaszolása tekintetében;

f)	segíti az adatkezelőt a 32–36. cikk szerinti kötelezettségek teljesítésében, figyelembe véve az adatkezelés jellegét és az adatfeldolgozó rendelkezésére álló információkat;

g)	az adatkezelési szolgáltatás nyújtásának befejezését követően az adatkezelő döntése alapján minden személyes_adatot töröl vagy visszajuttat az adatkezelőnek, és törli a meglévő másolatokat, kivéve, ha az uniós vagy a tagállami jog az személyes_adatok tárolását írja elő;

az adatkezelő rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az e cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítésének igazolásához szükséges, továbbá amely lehetővé teszi és elősegíti az adatkezelő által vagy az általa megbízott más ellenőr által végzett auditokat, beleértve a helyszíni vizsgálatokat is.

Az első albekezdés h) pontjával kapcsolatban az adatfeldolgozó haladéktalanul tájékoztatja az adatkezelőt, ha úgy véli, hogy annak valamely utasítása sérti ezt a rendeletet vagy a tagállami vagy uniós adatvédelmi rendelkezéseket.

(4) Ha az adatfeldolgozó bizonyos, az adatkezelő nevében végzett konkrét adatkezelési tevékenységekhez további adatfeldolgozó szolgáltatásait is igénybe veszi, uniós vagy tagállami jog alapján létrejött szerződés vagy más jogi aktus útján erre a további adatfeldolgozóra is ugyanazok az adatvédelmi kötelezettségeket kell telepíteni, mint amelyek az adatkezelő és az adatfeldolgozó között létrejött, a (3) bekezdésben említett szerződésben vagy egyéb jogi aktusban szerepelnek, különösen úgy, hogy a további adatfeldolgozónak megfelelő garanciákat kell nyújtania a megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására, és ezáltal biztosítania kell, hogy az adatkezelés megfeleljen e rendelet követelményeinek. Ha a további adatfeldolgozó nem teljesíti adatvédelmi kötelezettségeit, az őt megbízó adatfeldolgozó teljes felelősséggel tartozik az adatkezelő felé a további adatfeldolgozó kötelezettségeinek a teljesítéséért.

(5) A 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmushoz való csatlakozás felhasználható annak bizonyítása részeként, hogy az adatfeldolgozó biztosítja az (1) és (4) bekezdésben említett megfelelő garanciákat.

(6) Az adatkezelő és az adatfeldolgozó közötti egyedi szerződés sérelme nélkül az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett szerződés vagy más jogi aktus teljes egészében vagy részben az e cikk (7) és (8) bekezdésében említett általános szerződési feltételeken alapulhat, beleértve azt is, amikor ezek a 42. és a 43. cikk alapján az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak megadott tanúsítvány részét képezik.

(7) A Bizottság – a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően – általános szerződési feltételeket határozhat meg az e cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan.

(8) A felügyeleti_hatóságok a 63. cikkben említett egységességi mechanizmusnak megfelelően általános szerződési feltételeket fogadhatnak el az e cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan.

(9) A (3) és (4) bekezdésben említett szerződést vagy más jogi aktust írásba kell foglalni, ideértve az elektronikus formátumot is.

(10) A 82., 83. és 84. cikk sérelme nélkül, ha egy adatfeldolgozó e rendeletet sértve maga határozza meg az adatkezelés céljait és eszközeit, akkor őt az adott adatkezelés tekintetében adatkezelőnek kell tekinteni.

33. cikk

Az adatvédelmi_incidens bejelentése a felügyeleti_hatóságnak

(1) Az adatvédelmi_incidenst az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi_incidens a tudomására jutott, bejelenti az 55. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi_incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.

(2) Az adatfeldolgozó az adatvédelmi_incidenst, az arról való tudomásszerzését követően indokolatlan késedelem nélkül bejelenti az adatkezelőnek.

(3) Az (1) bekezdésben említett bejelentésben legalább:

a)	ismertetni kell az adatvédelmi_incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;

b)	közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;

c)	ismertetni kell az adatvédelmi_incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;

d)	ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi_incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi_incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

(4) Ha és amennyiben nem lehetséges az információkat egyidejűleg közölni, azok további indokolatlan késedelem nélkül később részletekben is közölhetők.

(5) Az adatkezelő nyilvántartja az adatvédelmi_incidenseket, feltüntetve az adatvédelmi_incidenshez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket. E nyilvántartás lehetővé teszi, hogy a felügyeleti_hatóság ellenőrizze az e cikk követelményeinek való megfelelést.

36. cikk

Előzetes konzultáció

(1) Ha a 35. cikkben előírt adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes_adatok kezelését megelőzően az adatkezelő konzultál a felügyeleti_hatósággal.

(2) Ha a felügyeleti_hatóság véleménye szerint az (1) bekezdés szerint tervezett adatkezelés megsértené e rendeletet – különösen, ha az adatkezelő a kockázatot nem elégséges módon azonosította vagy csökkentette –, a felügyeleti_hatóság az adatkezelőnek és adott esetben az adatfeldolgozónak legkésőbb a konzultáció iránti megkeresés kézhezvételétől számított nyolc héten belül írásban tanácsot ad, továbbá gyakorolhatja az 58. cikkben említett hatásköreit. Ez a határidő – a tervezett adatkezelés összetettségétől függően – hat héttel meghosszabbítható. A felügyeleti_hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az adatkezelőt vagy adott esetben az adatfeldolgozót a meghosszabbításról és a késedelem okairól. Az említett időtartamok felfüggeszthetők arra az időtartamra, amíg a felügyeleti_hatóság nem jut hozzá azokhoz az információkhoz, amelyeket adott esetben a konzultáció céljából kért.

(3) Az adatkezelő a felügyeleti_hatósággal folytatott, (1) bekezdés szerinti konzultáció során a felügyeleti_hatóságot tájékoztatja:

a)	adott esetben az adatkezelésben részt vevő adatkezelő, közös adatkezelők és adatfeldolgozók feladatköreiről, különösen vállalkozáscsoporton belüli adatkezelés esetén;

b)	a tervezett adatkezelés céljairól és módjairól;

c)	az érintettek e rendelet értelmében fennálló jogainak és szabadságainak védelmében hozott intézkedésekről és garanciákról;

d)	adott esetben, az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről;

e)	a 35. cikk szerinti adatvédelmi hatásvizsgálatról; és

f)	a felügyeleti_hatóság által kért minden egyéb információról.

(4) A tagállamok konzultálnak a felügyeleti_hatósággal minden, a személyes_adatok kezeléséhez kapcsolódó, a nemzeti parlament által elfogadandó jogalkotási intézkedésre – vagy ilyen jogalkotási intézkedésen alapuló szabályozási intézkedésre – irányuló javaslat előkészítése során.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállami jog előírhatja, hogy az adatkezelők konzultáljanak a felügyeleti_hatósággal, és szerezzék be a felügyeleti_hatóság előzetes engedélyét akkor is, ha valamely közérdek alapján ellátandó feladat végrehajtásához kapcsolódóan kezelnek személyes_adatokat, ideértve a személyes_adatoknak a szociális védelemhez és a népegészségügyhöz kapcsolódó kezelését is.

4. szakasz

Adatvédelmi tisztviselő

37. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

(1) Az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki minden olyan esetben, amikor:

a)	az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;

b)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél és/vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé;

c)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes_adatok 9. cikk szerinti különleges kategóriáinak és a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelését foglalják magukban.

(2) A vállalkozáscsoport közös adatvédelmi tisztviselőt is kijelölhet, ha az adatvédelmi tisztviselő valamennyi tevékenységi helyről könnyen elérhető.

(3) Ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv, közös adatvédelmi tisztviselő jelölhető ki több ilyen szerv számára, az adott szervek szervezeti felépítésének és méretének figyelembevételével.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, illetve az adatkezelők vagy adatfeldolgozók kategóriáit képviselő egyesületek és egyéb szervezetek adatvédelmi tisztviselőt jelölhetnek ki, vagy ha ezt uniós vagy tagállami jog írja elő, kötelesek kijelölni. Az adatkezelőket vagy adatfeldolgozókat képviselő ilyen egyesületek és egyéb szervezetek nevében az adatvédelmi tisztviselő eljárhat.

(5) Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és gyakorlat szakértői szintű ismerete, valamint a 39. cikkben említett feladatok ellátására való alkalmasság alapján kell kijelölni.

(6) Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja lehet, vagy szolgáltatási szerződés keretében láthatja el a feladatait.

(7) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó közzéteszi az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségét, és azokat a felügyeleti_hatósággal közli.

39. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai

(1) Az adatvédelmi tisztviselő legalább a következő feladatokat ellátja:

a)	tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére az e rendelet, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban;

ellenőrzi az e rendeletnek, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes_adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben vevő személyzet tudatosság-növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditokat is;

c)	kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat 35. cikk szerinti elvégzését;

d)	együttműködik a felügyeleti_hatósággal; és

e)	az adatkezeléssel összefüggő ügyekben – ideértve a 36. cikkben említett előzetes konzultációt is – kapcsolattartó pontként szolgál a felügyeleti_hatóság felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben konzultációt folytat vele.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő feladatait az adatkezelési műveletekhez fűződő kockázat megfelelő figyelembevételével, az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel végzi.

5. szakasz

Magatartási kódexek és tanúsítás

40. cikk

Magatartási kódexek

(1) A tagállamok, a felügyeleti_hatóságok, a Testület és a Bizottság ösztönzik olyan magatartási kódexek kidolgozását, amelyek – a különböző adatkezelő ágazatok egyedi jellemzőinek, valamint a mikro-, kis- és közép vállalkozások sajátos igényeinek figyelembevételével – segítik e rendelet helyes alkalmazását.

(2) Az adatkezelők vagy az adatfeldolgozók kategóriáit képviselő egyesületek és egyéb szervezetek magatartási kódexeket dolgozhatnak ki, illetve a már meglévő magatartási kódexeket módosíthatják vagy bővíthetik abból a célból, hogy pontosítsák e rendelet alkalmazását, így például az alábbiakkal kapcsolatban:

a)	tisztességes és átlátható adatkezelés;

b)	az adatkezelők jogos érdekei meghatározott körülmények között;

c)	az adatgyűjtés;

d)	személyes_adatok álnevesítése;

e)	a nyilvánosság és az érintettek tájékoztatása;

f)	az érintettek jogainak gyakorlása;

g)	a gyermekek tájékoztatása és védelme, valamint a szülői felügyelet gyakorlójától származó hozzájárulás kikérésének módja;

h)	a 24. és a 25. cikkben említett intézkedések és eljárások, valamint a 32. cikkben említett, az adatkezelés biztonságát szolgáló intézkedések;

i)	a felügyeleti_hatóságok értesítése, valamint az érintettek tájékoztatása az adatvédelmi_incidensekről;

j)	a személyes_adatok harmadik országok vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása; vagy

k)	az adatkezelő és az érintettek között az adatkezeléssel kapcsolatban felmerülő vitás ügyek megoldására irányuló, nem bírósági útra tartozó eljárások és egyéb vitarendezési eljárások, az érintettek 77. és 79. cikk szerinti jogainak sérelme nélkül.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó adatkezelők vagy adatfeldolgozók általi betartása mellett a 3. cikk értelmében e rendelet hatálya alá nem tartozó adatkezelők vagy adatfeldolgozók is betarthatják az e cikk (5) bekezdése szerint jóváhagyott és e cikk (9) bekezdése alapján általános érvénnyel rendelkező magatartási kódexeket annak érdekében, hogy a 46. cikk (2) bekezdésének e) pontjában foglalt feltételekkel összhangban megfelelő garanciákat nyújtsanak a személyes_adatok harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása keretében. Az ilyen adatkezelők vagy adatfeldolgozók szerződéses vagy egyéb, jogilag kötelező erejű eszközök révén kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalást tesznek arra, hogy alkalmazzák a megfelelő garanciákat, ideértve az érintettek jogaira vonatkozókat is.

(4) Az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság feladat- és hatáskörének sérelme nélkül az e cikk (2) bekezdése szerinti magatartási kódexek olyan mechanizmusokat határoznak meg, amelyek lehetővé teszik a 41. cikk (1) bekezdésében említett szervezet számára, hogy elvégezze annak kötelező ellenőrzését, hogy a kódex alkalmazását vállaló adatkezelők vagy adatfeldolgozók megfelelnek-e a kódex rendelkezéseinek.

(5) Ha az e cikk (2) bekezdésében említett egyesületek és egyéb szervezetek magatartási kódexet kívánnak kidolgozni vagy meglévő kódexet kívánnak módosítani vagy kibővíteni, a kódextervezetet, a módosítást vagy a kiegészítést benyújtják az 55. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóságnak. A felügyeleti_hatóság véleményt bocsát ki arról, hogy a kódextervezet, a módosítás vagy a kiegészítés összhangban van-e ezzel a rendelettel, és jóváhagyja a kódextervezetet, a módosítást vagy a kiegészítést, amennyiben megállapítja, hogy az elegendő és megfelelő garanciát nyújt.

(6) Ha a kódextervezetet, a módosítást vagy a kiegészítést jóváhagyják az (5) bekezdésben foglaltak szerint és ha az érintett magatartási kódex nem vonatkozik több tagállamot érintő adatkezelési tevékenységekre, a felügyeleti_hatóság a kódexet nyilvántartásba veszi és közzéteszi.

(7) Ha a magatartási kódex tervezete több tagállamot is érintő adatkezelési tevékenységekre vonatkozik, az 55. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság a kódextervezet, a módosítás vagy a kiegészítés jóváhagyását megelőzően a 63. cikkben említett eljárás keretében benyújtja azt a Testületnek, amely véleményt bocsát ki arról, hogy a kódextervezet, a módosítás vagy a kiegészítés összhangban van-e ezen rendelettel, illetve az e cikk (3) bekezdésében említett esetben arról, hogy megfelelő garanciákat nyújt-e.

(8) Ha a (7) bekezdésben említett vélemény megerősíti, hogy a magatartási kódex tervezete, a módosítás vagy a kiegészítés összhangban van e rendelettel, illetve a (3) bekezdésben említett esetben azt, hogy megfelelő garanciákat nyújt, a Testület benyújtja véleményét a Bizottságnak.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy a hozzá az e cikk (8) bekezdése szerint benyújtott, jóváhagyott magatartási kódex, módosítás vagy kiegészítés az Unió területén általános érvénnyel rendelkezik. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(10) A Bizottság biztosítja azon jóváhagyott kódexek megfelelő nyilvánosságát, amelyek esetében a (9) bekezdéssel összhangban úgy határozott, hogy általánosan érvényesek.

(11) A Testület valamennyi jóváhagyott magatartási kódexet, módosítást és kiegészítést egy nyilvántartásban állítja össze, és megfelelő módon nyilvánosan elérhetővé teszi őket.

41. cikk

A jóváhagyott magatartási kódexeknek való megfelelés ellenőrzése

(1) Az 57. vagy az 58. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság feladat- és hatásköreinek sérelme nélkül a 40. cikk szerinti magatartási kódexnek való megfelelés ellenőrzését olyan szervezet végezheti, amely a kódex tárgya tekintetében megfelelő szakértelemmel rendelkezik, és amelyet az illetékes felügyeleti_hatóság erre akkreditál.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezetet a magatartási kódexnek való megfelelés ellenőrzésére abban az esetben lehet akkreditálni, ha a szervezet:

a)	az illetékes felügyeleti_hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy független, és a kódex tárgyában szakértelemmel bír;

létrehozott olyan eljárásokat, amelyek révén meg tudja állapítani, hogy az érintett adatkezelők és adatfeldolgozók alkalmasak-e a kódex alkalmazására, ellenőrizni tudja, hogy az érintett adatkezelők és adatfeldolgozók betartják-e a kódex rendelkezéseit, és rendszeres időközönként felül tudja vizsgálni a kódex működését;

c)	létrehozott olyan eljárásokat és struktúrákat, amelyek révén kezelni tudja a kódex megsértésével vagy a kódex adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi alkalmazásával kapcsolatos panaszokat, és ezeket az eljárásokat és struktúrákat az érintettek és a nyilvánosság számára átláthatóvá teszi; és

d)	az illetékes felügyeleti_hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy feladataival kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség.

(3) A 63. cikkben említett, egységességi mechanizmusnak megfelelően az illetékes felügyeleti_hatóság az e cikk (1) bekezdésében említett szervezet akkreditációjával kapcsolatos szempontok tervezetét a Testületnek benyújtja.

(4) Az illetékes felügyeleti_hatóság feladat- és hatásköreinek, valamint a VIII. fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett szervezet a kódex valamely adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi megsértése esetén – megfelelő garanciák mellett – megfelelő intézkedéseket tesz, beleértve az érintett adatkezelő vagy adatfeldolgozó felfüggesztését vagy kizárását a kódex alkalmazásából. Ezekről az intézkedésekről és azok indokairól az illetékes felügyeleti_hatóságot tájékoztatja.

(5) Az illetékes felügyeleti_hatóság visszavonja az (1) bekezdésben említett szervezet akkreditációját, ha az az akkreditációs feltételeknek nem vagy már nem felel meg, vagy ha a szerv intézkedései megsértik e rendeletet.

(6) Ez a cikk nem alkalmazandó a közhatalmi szervek és közfeladatot ellátó egyéb szervek által végzett adatkezelésre.

42. cikk

Tanúsítás

(1) A tagállamok, a felügyeleti_hatóságok, a Testület, valamint a Bizottság – különösen uniós szinten – ösztönzik olyan adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok, valamint adatvédelmi bélyegzők, illetve jelölések létrehozását, amelyek bizonyítják, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által végrehajtott adatkezelési műveletek megfelelnek e rendelet előírásainak. Figyelembe kell venni a mikro-, kis- és közép vállalkozások sajátos igényeit.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó adatkezelők vagy adatfeldolgozók általi betartása mellett az (5) bekezdésnek megfelelően jóváhagyott adatvédelmi tanúsítási mechanizmusokat, bélyegzőket vagy jelöléseket annak bizonyítására is létre lehet hozni, hogy a 3. cikk értelmében e rendelet hatálya alá nem tartozó adatkezelők vagy adatfeldolgozók a 46. cikk (2) bekezdésének f) pontjában foglalt feltételekkel összhangban megfelelő garanciákat nyújtsanak a személyes_adatok harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása keretében. Az ilyen adatkezelők vagy adatfeldolgozók szerződéses vagy egyéb, jogilag kötelező erejű eszközök révén kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalást tesznek arra, hogy alkalmazzák a megfelelő garanciákat, ideértve az érintettek jogaira vonatkozókat is.

(3) A tanúsításnak önkéntesnek kell lennie, és átlátható eljáráson keresztül kell elérhetővé tenni.

(4) Az e cikk szerinti tanúsítás nem csökkenti az adatkezelő vagy adatfeldolgozó e rendelet betartásáért való felelősségét, és nem sérti az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóságok feladat- és hatáskörét.

(5) Az e cikk szerinti tanúsítványt a 43. cikkben említett tanúsító szervezetek vagy az illetékes felügyeleti_hatóságok állítják ki, az illetékes felügyeleti_hatóság által az 58. cikk (3) bekezdésének, vagy a Testület által a 63. cikknek megfelelően jóváhagyott szempontok alapján. Ha a szempontokat a Testület hagyja jóvá, ennek eredményeként közös tanúsítvány, az európai adatvédelmi bélyegző állítható ki.

(6) Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó, amely az adatkezelési tevékenységét aláveti a tanúsítási mechanizmusnak, a 43. cikkben említett tanúsító szervezet vagy adott esetben az illetékes felügyeleti_hatóság részére minden olyan információt megad és minden olyan adatkezelési tevékenységéhez hozzáférést biztosít, amely a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges.

(7) Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére a tanúsítványt legfeljebb hároméves időtartamra lehet kiállítani, amely azonos feltételek mellett a tanúsítvány megújítható, feltéve, hogy a vonatkozó követelmények továbbra is teljesülnek. Adott esetben, ha a tanúsításra vonatkozó követelmények nem vagy már nem teljesülnek, a 43. cikkben említett tanúsító szervezet vagy az illetékes felügyeleti_hatóság a tanúsítványt visszavonja.

(8) A Testület valamennyi tanúsítási mechanizmust és adatvédelmi bélyegzőt, illetve jelölést egy nyilvántartásban állítja össze, és megfelelő módon nyilvánosan elérhetővé teszi őket.

44. cikk

Az adattovábbításra vonatkozó általános elv

Olyan személyes_adatok továbbítására – ideértve a személyes_adatok harmadik országból vagy nemzetközi_szervezettől egy további harmadik országba vagy további nemzetközi_szervezet részére történő újbóli továbbítását is –, amelyeket harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbításukat követően adatkezelésnek vetnek alá vagy szándékoznak alávetni, csak abban az esetben kerülhet sor, e rendelet egyéb rendelkezéseinek betartása mellett, ha az adatkezelő és az adatfeldolgozó teljesíti az e fejezetben rögzített feltételeket. E fejezet valamennyi rendelkezését alkalmazni kell annak biztosítása érdekében, hogy a természetes személyek számára e rendeletben garantált védelem szintje ne sérüljön.

45. cikk

Adattovábbítás megfelelőségi határozat alapján

(1) Személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítására akkor kerülhet sor, ha a Bizottság megállapította, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe, vagy egy vagy több meghatározott ágazata, vagy a szóban forgó nemzetközi_szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít. Az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges külön engedély.

(2) A védelmi szint megfelelőségének mérlegelése során a Bizottság különösen a következő tényezőket veszi figyelembe:

a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a vonatkozó általános és ágazati jogszabályok, köztük a közbiztonságra, a védelemre, valamint a nemzetbiztonságra vonatkozó és a büntetőjogi rendelkezések, a közhatalmi szerveknek a személyes_adatokhoz való hozzáférését szabályozó rendelkezések, valamint e jogszabályok végrehajtása, adatvédelmi szabályok, szakmai szabályok és biztonsági intézkedések, ideértve a személyes_adatok másik harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet részére történő újbóli továbbítására vonatkozó azon szabályokat, amelyeknek az adott országban vagy nemzetközi_szervezeten belül meg kell felelni; ítélkezési gyakorlat, továbbá az, hogy az érintettek, akiknek a személyes_adatait továbbítják, rendelkeznek-e hatékonyan érvényesíthető – a hatékony közigazgatási és bírósági jogorvoslatot is magukban foglaló – jogokkal;

a szóban forgó harmadik országban létezik-e egy vagy több olyan független és hatékonyan működő felügyeleti_hatóság – a szóban forgó nemzetközi_szervezet pedig ilyen hatóság ellenőrzése alatt áll-e –, amely felelős az adatvédelmi szabályok betartásának biztosításáért és végrehajtásáért, rendelkezik többek között megfelelő kikényszerítési hatáskörrel, és felelős az érintettek részére történő, a jogaik gyakorlásával kapcsolatos segítségnyújtásért és tanácsadásért, valamint a tagállami felügyeleti_hatóságokkal való együttműködésért; továbbá

a szóban forgó harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet nemzetközi kötelezettségei vagy egyéb, jogilag kötelező erejű egyezményekből vagy jogi eszközökből, valamint többoldalú vagy regionális rendszerekben való részvételéből eredő – különösen a személyes_adatok védelmével kapcsolatos – kötelezettségei.

(3) A védelmi szint megfelelőségének értékelését követően a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe, illetve egy vagy több meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi_szervezet a (2) bekezdés értelmében biztosítja a megfelelő védelmi szintet. A végrehajtási jogi aktusban rendelkezni kell egy rendszeres, legalább négyévente elvégzendő felülvizsgálatra irányuló mechanizmusról, amely az adott harmadik országban vagy nemzetközi_szervezetnél végbement valamennyi releváns fejleményt figyelembe vesz. A végrehajtási jogi aktusban pontosan rögzíteni kell annak területi és ágazati alkalmazási körét, és – adott esetben – meg kell határozni a (2) bekezdés b) pontjában említett felügyeleti_hatóságot, illetve hatóságokat. A végrehajtási jogi aktust a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a harmadik országokban és a nemzetközi_szervezeteknél végbement azon fejleményeket, amelyek érinthetik az e cikk (3) bekezdése, valamint a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott határozatok végrehajtását.

(5) A Bizottság – a rendelkezésekre álló információk, különösen az e cikk (3) bekezdésében említett felülvizsgálat alapján – határoz arról, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy meghatározott ágazata, vagy valamely nemzetközi_szervezet már nem biztosítja az e cikk (2) bekezdése értelmében vett megfelelő védelmi szintet, és a szükséges mértékben, az e cikk (3) bekezdésében említett korábbi határozatot végrehajtási jogi aktus útján, visszaható hatály nélkül hatályon kívül helyezi, módosítja vagy felfüggeszti. A végrehajtási jogi aktust a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak, rendkívüli sürgősséget igénylő esetekben pedig a 93. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 93. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(6) A Bizottság konzultációt kezdeményez a harmadik országgal vagy nemzetközi_szervezettel az (5) bekezdés szerinti határozat meghozatalához vezető helyzet orvoslását illetően.

(7) Az (5) bekezdés szerinti határozat nem érinti a személyes_adatoknak a szóban forgó harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy vagy több meghatározott ágazata, illetve a szóban forgó nemzetközi_szervezet részére a 46–49. cikk alapján történő továbbítását.

(8) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak honlapján közzéteszi az olyan harmadik országok, harmadik országon belüli területek és meghatározott ágazatok, valamint nemzetközi_szervezetek jegyzékét, amelyek esetében úgy ítélte meg, hogy biztosítják, vagy többé nem biztosítják a megfelelő védelmi szintet.

(9) A Bizottság által a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott határozatok mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat az e cikk (3) vagy az (5) bekezdésével összhangban elfogadott bizottsági határozat nem módosítja, nem váltja fel vagy nem helyezi hatályon kívül.

46. cikk

Megfelelő garanciák alapján történő adattovábbítások

(1) A 45. cikk (3) bekezdése szerinti határozat hiányában az adatkezelő vagy adatfeldolgozó csak abban az esetben továbbíthat személyes_adatokat harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére, ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó megfelelő garanciákat nyújtott, és csak azzal a feltétellel, hogy az érintettek számára érvényesíthető jogok és hatékony jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre.

(2) A felügyeleti_hatóság külön engedélye nélkül az (1) bekezdés szerinti megfelelő garanciákat az alábbiak jelenthetik:

a)	közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek közötti, jogilag kötelező erejű, kikényszeríthető jogi eszköz;

b)	a 47. cikk szerinti kötelező_erejű_vállalati_szabályok;

c)	a Bizottság által a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott általános adatvédelmi kikötések;

d)	a felügyeleti_hatóság által elfogadott és a Bizottság által a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően jóváhagyott általános adatvédelmi kikötések;

e)	a 40. cikk szerinti, jóváhagyott magatartási kódex a harmadik országbeli adatkezelő vagy adatfeldolgozó arra vonatkozó, kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalásával együtt, hogy alkalmazza a megfelelő – ideértve az érintettek jogaira vonatkozó – garanciákat; vagy

f)	a 42. cikk szerinti, jóváhagyott tanúsítási mechanizmus a harmadik országbeli adatkezelő vagy adatfeldolgozó arra vonatkozó, kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalásával együtt, hogy alkalmazza a megfelelő garanciákat, ideértve az érintettek jogait illetően is.

(3) Az illetékes felügyeleti_hatóság engedélyével az (1) bekezdésben említett megfelelő garanciákként különösen az alábbiak is szolgálhatnak:

a)	az adatkezelő vagy adatfeldolgozó és a harmadik országbeli vagy a nemzetközi_szervezeten belüli adatkezelő, adatfeldolgozó vagy a személyes_adatok címzettje között létrejött szerződéses rendelkezések; vagy

b)	közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek között létrejött, közigazgatási megállapodásba beillesztendő rendelkezések, köztük az érintettek érvényesíthető és tényleges jogaira vonatkozó rendelkezések.

(4) A felügyeleti_hatóság az e cikk (3) bekezdésében említett esetekben a 63. cikkben említett egységességi mechanizmust alkalmazza.

(5) A valamely tagállam vagy felügyeleti_hatóság által a 95/46/EK irányelv 26. cikkének (2) bekezdése alapján kiadott engedélyek hatályban maradnak mindaddig, amíg azokat szükség esetén a felügyeleti_hatóság nem módosítja, nem váltja fel vagy nem helyezi hatályon kívül. A Bizottság által a 95/46/EK irányelv 26. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott határozatok mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat szükség esetén az e cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott bizottsági határozat nem módosítja, nem váltja fel vagy nem helyezi hatályon kívül.

48. cikk

Az uniós jog által nem engedélyezett továbbítás és közlés

Valamely harmadik ország bíróságának bármely olyan ítélete, illetve közigazgatási hatóságának bármely olyan döntése, amely valamely adatkezelő vagy adatfeldolgozó számára személyes_adatok továbbítását vagy közlését írja elő, kizárólag akkor ismerhető el vagy hajtható bármely módon végre, ha az az adatok megismerését igénylő harmadik ország és az Unió vagy egy tagállama között létrejött, hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyszerződésen alapul, az adattovábbítás e fejezet szerinti egyéb módozatainak sérelme nélkül.

57. cikk

Feladatok

(1) Az e rendeletben meghatározott egyéb feladatok sérelme nélkül, a felügyeleti_hatóság a saját területén ellátja a következő feladatokat:

a)	nyomon követi és kikényszeríti e rendelet alkalmazását;

b)	elősegíti a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes_adatok kezelésével összefüggő kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Különös figyelmet fordít a kifejezetten gyermekekre irányuló tevékenységekre;

c)	a tagállami joggal összhangban tanácsot ad a nemzeti parlamentnek, a kormánynak és más intézményeknek és szerveknek a természetes személyek jogainak és szabadságainak a személyes_adataik kezelése tekintetében történő védelmével kapcsolatos jogalkotási és közigazgatási intézkedésekről;

d)	felhívja az adatkezelők és az adatfeldolgozók figyelmét az e rendelet szerinti kötelezettségeikre;

e)	kérésre tájékoztatást ad bármely érintettnek az e rendelet alapján őt megillető jogok gyakorlásával kapcsolatban, és e célból adott esetben együttműködik más tagállamok felügyeleti_hatóságaival;

kezeli az érintett vagy valamely szerv, szervezet vagy egyesület által a 80. cikkel összhangban benyújtott panaszokat, a panasz tárgyát a szükséges mértékben kivizsgálja, továbbá észszerű határidőn belül tájékoztatja a panaszost a vizsgálattal kapcsolatos fejleményekről és eredményekről, különösen, ha további vizsgálat vagy egy másik felügyeleti_hatósággal való együttműködés válik szükségessé;

g)	együttműködik más felügyeleti_hatóságokkal, ideértve az információcserét és a kölcsönös segítségnyújtást is, e rendelet egységes alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása érdekében;

h)	vizsgálatot folytat e rendelet alkalmazásával kapcsolatban, akár más felügyeleti_hatóságtól vagy más közhatalmi szervtől kapott információ alapján;

i)	figyelemmel kíséri a személyes_adatok védelmére kiható jelentősebb fejleményeket, különösen az információs és kommunikációs technológiák, valamint a kereskedelmi gyakorlatok fejlődését;

j)	megállapítja a 28. cikk (8) bekezdésében és a 46. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett általános szerződési feltételeket;

k)	a 35. cikk (4) bekezdésének megfelelően jegyzéket állít össze és az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban vezeti azt;

l)	tanácsot ad a 36. cikk (2) bekezdésében említett adatkezelési műveletekkel kapcsolatban;

m)	ösztönzi a 40. cikk (1) bekezdése szerinti magatartási kódex kidolgozását, valamint a 40. cikk (5) bekezdésével összhangban véleményezi, illetve jóváhagyja a megfelelő garanciákat kínáló ilyen magatartási kódexeket;

n)	ösztönzi a 42. cikk (1) bekezdése szerinti az adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok, valamint adatvédelmi bélyegzők, illetve jelölések létrehozását, és a 42. cikk (5) bekezdésének megfelelően jóváhagyja a tanúsítási szempontokat;

o)	adott esetben rendszeres időközönként felülvizsgálja a 42. cikk (7) bekezdésének megfelelően kiadott tanúsítványokat;

p)	meghatározza és közzéteszi a magatartási kódexnek való megfelelést ellenőrző 41. cikk szerinti szervezet és a 43. cikk szerinti tanúsító szervezet akkreditációjára vonatkozó szempontokat;

q)	elvégzi a magatartási kódexnek való megfelelést ellenőrző, a 41. cikk szerinti szervezet és a 43. cikk szerinti tanúsító szervezet akkreditációját;

r)	engedélyezi a 46. cikk (3) bekezdésében említett szerződéses feltételeket és rendelkezéseket;

s)	jóváhagyja a 47. cikk szerinti kötelező_erejű_vállalati_szabályokat;

t)	hozzájárul a Testület tevékenységeihez;

u)	belső nyilvántartást vezet e rendelet megsértéséről és az 58. cikk (2) bekezdése szerint meghozott intézkedésekről; és

v)	a személyes_adatok védelméhez kapcsolódó minden más feladatot ellát.

(2) A felügyeleti_hatóság megkönnyíti az (1) bekezdés f) pontjában említett panasz benyújtását például olyan intézkedésekkel, hogy elektronikus úton is kitölthető panasz benyújtására szolgáló formanyomtatványt hoz létre, nem zárva ki azonban más kommunikációs eszközök alkalmazását sem.

(3) A felügyeleti_hatóság úgy látja el feladatait, hogy az az érintett és adott esetben az adatvédelmi tisztviselő számára térítésmentes legyen.

(4) Ha a kérelmek egyértelműen megalapozatlanok vagy – különösen ismétlődő jellegük miatt – túlzók, a felügyeleti_hatóság észszerű, az adminisztratív költségeken alapuló díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja, hogy eljárjon a kérelemmel kapcsolatban. Annak bizonyítása, hogy a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó, a felügyeleti_hatóságot terheli.

70. cikk

Az Európai Adatvédelmi Testület feladatai

(1) A Testület biztosítja e rendelet egységes alkalmazását. Ennek érdekében a Testület saját kezdeményezésére vagy adott esetben a Bizottság kérésére ellátja különösen a következő feladatokat:

a)	ellenőrzi és biztosítja e rendelet helyes alkalmazását a 64. és 65. cikkben meghatározott esetekben, a nemzeti felügyeleti_hatóságok feladatainak sérelme nélkül;

b)	tanácsot ad a Bizottságnak a személyes_adatok Unión belüli védelmével kapcsolatos kérdésekben, ideértve az e rendelet módosítására irányuló javaslatokat is;

c)	tanácsot ad a Bizottságnak az adatkezelők, az adatfeldolgozók és a felügyeleti_hatóságok között a kötelező_erejű_vállalati_szabályokkal kapcsolatban folytatott információcsere formátumára és eljárásaira vonatkozóan;

iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki a személyes_adatokra mutató linkeknek, az ilyen adatok másolatainak vagy másodpéldányainak a nyilvánosság számára hozzáférhető kommunikációs szolgáltatásokból történő törlésére vonatkozóan, a 17. cikk (2) bekezdésben említettek szerint;

e)	saját kezdeményezésére, illetve valamely tagjának vagy a Bizottságnak a kérésére megvizsgálja az e rendelet alkalmazását érintő kérdéseket, valamint e rendelet egységes alkalmazásának elősegítése érdekében iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki;

f)	e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki a 22. cikk (2) bekezdése szerinti profilalkotáson alapuló döntéshozatalra vonatkozó szempontok és feltételek további pontosítása érdekében;

e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki a 33. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatvédelmi_incidens és indokolatlan késedelem tényének megállapítására, valamint azokra a konkrét körülményekre vonatkozóan, amelyek fennállása esetén az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak be kell jelentenie az adatvédelmi_incidenst;

e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki azokra a körülményekre vonatkozóan, amelyek fennállása esetén az adatvédelmi_incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, a 34. cikk (1) bekezdésében említettek szerint;

e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki az adatkezelők, illetve az adatfeldolgozók által követett, a kötelező_erejű_vállalati_szabályokon alapuló, személyes_adatok továbbítására vonatkozó, a 47. cikkben említett szempontok és követelmények, valamint az érintettek személyes_adatainak védelmét biztosítani hivatott ugyanazon cikkben említett egyéb szükséges követelmények további pontosítása céljából;

j)	e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki a személyes_adatoknak a 49. cikk (1) bekezdése alapján történő továbbítására vonatkozó szempontok és előírások további pontosítása céljából;

k)	iránymutatásokat dolgoz ki a felügyeleti_hatóságok számára az 58. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett intézkedések alkalmazására, valamint a 83. cikk szerinti közigazgatási bírságok megállapítására vonatkozóan;

l)	felülvizsgálja az e), illetve f) pontban említett iránymutatások, ajánlások és legjobb gyakorlatok gyakorlati alkalmazását;

m)	e bekezdés e) pontjával összhangban iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat bocsát ki az 54. cikk (2) bekezdésben említett, a természetes személyek által e rendelet megsértését illetően tett bejelentésekre vonatkozó közös eljárások megállapítása érdekében,;

n)	ösztönzi a magatartási kódexek kidolgozását, valamint az adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok és az adatvédelmi bélyegzők, illetve jelölések létrehozását a 40. és 42. cikkben említettek szerint;

a 43. cikknek megfelelően elvégzi a tanúsító szervezetek akkreditációját és annak rendszeres felülvizsgálatát, nyilvános nyilvántartást vezet egyrészt a 43. cikk (6) bekezdése szerint az akkreditált szervezetekről, másrészt a 42. cikk (7) bekezdése szerint a harmadik országban tevékenységi hellyel rendelkező akkreditált adatkezelőkről és adatfeldolgozókról;

p)	részletesen meghatározza a 43. cikk (3) bekezdésében említett követelményeket a tanúsító szervezetek 42. cikk szerinti akkreditációja céljából;

q)	véleményezi a Bizottság számára a 43. cikk (8) bekezdésében említett tanúsítási követelményeket;

r)	véleményezi a Bizottság számára a 12. cikk (7) bekezdésében említett ikonokat;

véleményt bocsát ki a Bizottság számára a valamely harmadik országban vagy nemzetközi_szervezetben biztosított védelmi szint megfelelőségének megítéléséhez, ideértve annak megállapítását is, ha a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy vagy több meghatározott ágazata, vagy a nemzetközi_szervezet már nem biztosít megfelelő védelmi szintet. A Bizottság e célból biztosítja a Testület számára az összes szükséges dokumentációt, köztük a harmadik ország kormányával, a harmadik ország, annak valamely területe vagy meghatározott ágazata tekintetében, illetve a nemzetközi_szervezettel folytatott levélváltást;

az egységességi mechanizmus keretében véleményt bocsát ki a felügyeleti_hatóságok 64 cikk (1) bekezdése szerinti döntéstervezeteiről, a 64. cikk (2) bekezdésének megfelelően elé terjesztett ügyekről,, valamint a 65. cikk értelmében – ideértve a 66. cikkben említett eseteket is – kötelező erejű döntéseket hoz;

u)	előmozdítja az együttműködést, valamint az információk és gyakorlatok hatékony két- vagy többoldalú cseréjét a felügyeleti_hatóságok között;

v)	támogatja a közös képzési programokat, továbbá megkönnyíti a csereprogramokat a felügyeleti_hatóságok között, valamint adott esetben harmadik országok felügyeleti_hatóságaival vagy nemzetközi_szervezetekkel;

w)	az adatvédelmi felügyeleti_hatóságok körében világszerte előmozdítja az adatvédelmi jogszabályokra és gyakorlatokra vonatkozó ismeretek és dokumentáció cseréjét;

x)	véleményt bocsát ki a 40. cikk (9) bekezdése szerinti, uniós szinten kidolgozott magatartási kódexekről; és

y)	nyilvánosan hozzáférhető elektronikus nyilvántartást vezet az egységességi mechanizmus keretében kezelt ügyekkel kapcsolatban a felügyeleti_hatóságok és a bíróságok által hozott határozatokról.

(2) A Bizottság, ha tanácsot kér a Testülettől, az ügy sürgősségét figyelembe véve határidőt jelölhet meg.

(3) A Testület továbbítja a véleményeit, iránymutatásait, ajánlásait és legjobb gyakorlatait a Bizottságnak és a 93. cikkben említett bizottságnak, és nyilvánosságra hozza azokat.

(4) A Testület adott esetben konzultál az érintett felekkel, és lehetőséget biztosít számukra, hogy észszerű határidőn belül közöljék észrevételeiket. A Testület, a 76. cikk sérelme nélkül,nyilvánosan elérhetővé teszi a konzultációs eljárás eredményeit.

75. cikk

Titkárság

(1) A Testület titkársággal rendelkezik, amelyet az európai adatvédelmi biztos biztosít.

(2) A titkárság kizárólag a Testület elnökének utasításai alapján végzi a feladatait.

(3) Az európai adatvédelmi biztos azon alkalmazottait, akik az e rendelettel a Testületre ruházott feladatok ellátásában részt vesznek, az európai adatvédelmi biztosra ruházott feladatok ellátásában részt vevő alkalmazottaktól eltérő függelmi rendszerben kell alkalmazni.

(4) A Testület és az európai adatvédelmi biztos adott esetben e cikk végrehajtásáról egyetértési megállapodást kötnek, amelyet közzétesznek, és ebben rendelkeznek együttműködésük feltételeiről; e megállapodást kell alkalmazni az európai adatvédelmi biztos hivatalának azon alkalmazottaira, akik részt vesznek az e rendelettel a Testületre ruházott feladatok ellátásában.

(5) A titkárság elemzési, igazgatási és logisztikai támogatást nyújt a Testületnek.

(6) A titkárság különösen a következőkért felel:

a)	a Testület napi működése;

b)	a Testület tagjai, elnöke és a Bizottság közötti kommunikáció,

c)	a más intézményekkel és a nyilvánossággal folytatott kommunikáció;

d)	az elektronikus eszközök használata a belső és külső kommunikáció céljára;

e)	a releváns információk fordítása;

f)	a Testület üléseinek előkészítése és az azokat követő intézkedések;

g)	a Testület által elfogadott vélemények, a felügyeleti_hatóságok közötti viták rendezéséről szóló döntések és egyéb szövegek előkészítése, szövegezése és közzététele.

77. cikk

A felügyeleti_hatóságnál történő panasztételhez való jog

(1) Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti_hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes_adatok kezelése megsérti e rendeletet.

(2) Az a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a 78. cikk alapján az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni.

78. cikk

A felügyeleti_hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

(1) Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti_hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben.

(2) Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az 55. vagy 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a 77. cikk alapján benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

(3) A felügyeleti_hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti_hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

(4) Ha a felügyeleti_hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti_hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni.

83. cikk

A közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó általános feltételek

(1) Valamennyi felügyeleti_hatóság biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

(2) A közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:

a)	a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke;

b)	a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés;

d)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket;

e)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések;

f)	a felügyeleti_hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke;

g)	a jogsértés által érintett személyes_adatok kategóriái;

h)	az, ahogyan a felügyeleti_hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel;

i)	ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés;

j)	az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint

k)	az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség.

(3) Ha egy adatkezelő vagy adatfeldolgozó egyazon adatkezelési művelet vagy egymáshoz kapcsolódó adatkezelési műveletek tekintetében – szándékosan vagy gondatlanságból – e rendelet több rendelkezését is megsérti, a bírság teljes összege nem haladhatja meg a legsúlyosabb jogsértés esetén meghatározott összeget.

(4) Az alábbi rendelkezések megsértése – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 10 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a)	az adatkezelő és az adatfeldolgozó tekintetében a 8., a 11., a 25-39., a 42. és a 43. cikkben meghatározott kötelezettségek;

b)	a tanúsító szervezet tekintetében a 42. és 43. cikkben meghatározott kötelezettségek;

c)	az ellenőrző szervezet tekintetében a 41. cikk (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek;

(5) Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a)	az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően;

b)	az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően;

c)	személyes_adatoknak harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítása a 44–49. cikknek megfelelően;

d)	a IX. fejezet alapján elfogadott tagállami jog szerinti kötelezettségek;

e)	a felügyeleti_hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának, illetve az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozására vagy az adatáramlás felfüggesztésére vonatkozó felszólításának be nem tartása vagy az 58. cikk (1) bekezdését megsértve a hozzáférés biztosításának elmulasztása.

(6) A felügyeleti_hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának be nem tartása – az e cikk (2) bekezdésével összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni.

(7) A felügyeleti_hatóságok 58. cikk (2) bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül, minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű.

(8) A felügyeleti_hatóság e cikk szerinti hatásköreit megfelelő, az uniós és a tagállami joggal összhangban álló eljárási garanciák – ideértve a hatékony jogorvoslat lehetőségét és a tisztességes eljárást – biztosításával gyakorolja.

(9) Ha a tagállam jogrendszere nem rendelkezik közigazgatási bírságokról, e cikk oly módon alkalmazható, hogy a bírságot az illetékes felügyeleti_hatóság kezdeményezésére az illetékes nemzeti bíróság rója ki e jogorvoslatok hatékonyságának és a felügyeleti_hatóságok által kiszabott közigazgatási bírságokéval megegyező hatásának biztosítása mellett. A kiszabott bírságoknak minden esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E tagállamok az e bekezdésnek megfelelően elfogadott jogszabályokról 2018. május 25-ig, az ezt követően azokat módosító jogszabályokról, illetve az azokat érintő későbbi módosításokról pedig haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

86. cikk

A személyes_adatok kezelése és a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés

A közérdekű feladat teljesítése céljából közhatalmi szervek, vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek, illetve magánfél szervezetek birtokában lévő hivatalos dokumentumokban szereplő személyes_adatokat az adott szerv vagy szervezet az uniós joggal vagy a szervre vagy szervezetre alkalmazandó tagállami joggal összhangban nyilvánosságra hozhatja annak érdekében, hogy a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést összeegyeztesse a személyes_adatok e rendelet szerinti védelméhez való joggal.

87. cikk

A nemzeti azonosító számok kezelése

A tagállamok részletesebben meghatározhatják a nemzeti azonosító számok vagy egyéb általános jellegű azonosító jelek kezelésének konkrét feltételeit. Ebben az esetben a nemzeti azonosító számok, illetve az egyéb általános jellegű azonosító jelek felhasználására kizárólag az érintett jogainak és szabadságainak e rendelet szerinti megfelelő garanciái mellett kerülhet sor.

90. cikk

Titoktartási kötelezettségek

(1) A tagállamok egyedi szabályokat fogadhatnak el annak érdekében, hogy meghatározzák a felügyeleti_hatóságoknak az 58. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában foglalt hatáskörét olyan adatkezelőkre vagy adatfeldolgozókra vonatkozóan, amelyek az uniós vagy a tagállami jog alapján, vagy az illetékes nemzeti szervek által alkotott szabályok alapján szakmai titoktartási kötelezettség vagy azzal egyenértékű egyéb titoktartási kötelezettség hatálya alá tartoznak, ha ez szükséges és arányos a személyes_adatok védelméhez való jog és a titoktartási kötelezettség összeegyeztetése érdekében. E szabályokat csak azokra a személyes_adatokra kell alkalmazni, amelyeket az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó e titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenység során kapott vagy szerzett.

(2) Minden tagállam legkésőbb 2018. május 25-ig értesíti a Bizottságot az (1) bekezdés alapján elfogadott szabályokról, továbbá haladéktalanul értesíti a Bizottságot az említett szabályokat érintő későbbi módosításokról.

97. cikk

A Bizottság jelentései

(1) A Bizottság 2020. május 25-ig és minden azt követő negyedik évben jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról.

(2) Az (1) bekezdésben említett értékelések és felülvizsgálat keretében a Bizottság különösen a következő rendelkezések alkalmazását és hatékonyságát vizsgálja:

a)	a személyes_adatok harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbításáról szóló V. fejezet, különös tekintettel az e rendelet 43. cikkének (3) bekezdése szerint, valamint a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott határozatokra;

b)	az együttműködésről és az egységességről szóló VII. fejezet.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett célokból információkat kérhet a tagállamoktól és a felügyeleti_hatóságoktól.

(4) A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett értékelések és felülvizsgálatok során figyelembe veszi az Európai Parlament, a Tanács és az egyéb érintett szervek vagy források álláspontját és megállapításait.

(5) A Bizottság szükség esetén megfelelő javaslatokat nyújt be e rendelet módosítására, figyelembe véve különösen az információs technológia fejlődését és az információs társadalom fejlődési szintjét.

98. cikk

Az egyéb uniós adatvédelmi aktusok felülvizsgálata

A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatokat nyújt be a személyes_adatok védelméről szóló egyéb uniós jogi aktusok módosítására, a természetes személyek személyes_adataik kezelése tekintetében való védelmének egységessége és következetessége érdekében. Ez különösen a természetes személyeknek a személyes_adataik uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelmére és a személyes_adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat érinti.

whereas

(17) A személyes_adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelésére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) vonatkozik.
A 45/2001/EK rendeletet, valamint a személyes_adatok ilyen kezelésére vonatkozó egyéb uniós jogi aktusokat az e rendeletben foglalt elvekhez és szabályokhoz hozzá kell igazítani, és e rendelet fényében kell alkalmazni.
Annak érdekében, hogy az Unióban szigorú és koherens adatvédelmi keret jöjjön létre és annak érdekében, hogy e két jogszabály alkalmazása egy időben kezdődhessen meg, e rendelet elfogadását a 45/2001/EK rendelet szükséges kiigazítása követi.

- = -

(19) A személyes_adatoknak az illetékes hatóságok által bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából, ezeken belül ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése céljából végzett kezelése vonatkozásában a természetes személyek védelme, valamint az ilyen adatok szabad áramlása külön uniós jogi aktus tárgyát képezi.
E rendelet ezért az e célok érdekében végzett adatkezelési tevékenységekre nem alkalmazandó.
Ugyanakkor a közhatalmi szervek e rendelet alapján végzett személyes_adatkezelését, ha az adatokat a fenti célok érdekében használják fel, a kifejezetten erre vonatkozó külön uniós jogi aktusnak, az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7) kell szabályoznia.
A tagállamok az (EU) 2016/680 irányelv szerinti illetékes hatóságokat megbízhatják olyan egyéb feladatokkal is, amelyeknek ellátása nem feltétlenül a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása, illetve nem a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése céljából történik, ebben az esetben a személyes_adatoknak az említett egyéb célokból történő, egyébiránt az uniós jog hatálya alá tartozó kezelése e rendelet hatálya alá tartozik.

- = -

(30) A természetes személyek összefüggésbe hozhatók az általuk használt készülékek, alkalmazások, eszközök és protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal, például IP-címekkel és cookie-azonosítókkal, valamint egyéb azonosítókkal, például rádiófrekvenciás azonosító címkékkel.
Ezáltal olyan nyomok keletkezhetnek, amelyek egyedi azonosítókkal és a szerverek által fogadott egyéb információkkal összekapcsolva felhasználhatók a természetes személyes profiljának létrehozására és az adott személy azonosítására.

- = -

(32) Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett egyértelmű megerősítő cselekedettel, például írásbeli – ideértve az elektronikus úton tett –, vagy szóbeli nyilatkozattal önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja a természetes személyt érintő személyes_adatok kezeléséhez.
Ilyen hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett valamely internetes honlap megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet, az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, valamint bármely egyéb olyan nyilatkozat vagy cselekedet is, amely az adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes_adatainak tervezett kezeléséhez egyértelműen jelzi.
A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés ezért nem minősül hozzájárulásnak.
A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed.
Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni.
Ha az érintett hozzájárulását elektronikus felkérést követően adja meg, a felkérésnek egyértelműnek és tömörnek kell lennie, és az nem gátolhatja szükségtelenül azon szolgáltatás igénybevételét, amely vonatkozásában a hozzájárulást kérik.

- = -

(35) Az egészségügyi személyes_adatok közé tartoznak az érintett egészségi állapotára vonatkozó olyan adatok, amelyek információt hordoznak az érintett múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy pszichikai egészségi állapotáról.
Ide tartoznak az alábbiak: a természetes személyre vonatkozó olyan személyes_adatok, amelyeket az egyénnek a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) említett egészségügyi szolgáltatások céljából történő nyilvántartásba vétel, vagy ilyen szolgáltatások nyújtása során gyűjtöttek, a természetes személy egészségügyi célokból történő egyéni azonosítása érdekében hozzá rendelt szám, jel vagy adat, valamely testrész vagy a testet alkotó anyag – beleértve a genetikai_adatokat és a biológiai mintákat is – teszteléséből vagy vizsgálatából származó információk, és bármilyen, például az érintett betegségével, fogyatékosságával, betegségkockázatával, kórtörténetével, klinikai kezelésével vagy fiziológiai vagy orvosbiológiai állapotával kapcsolatos információ, függetlenül annak forrásától, amely lehet például orvos vagy egyéb egészségügyi dolgozó, kórház, orvostechnikai eszköz vagy in vitro diagnosztikai teszt.

- = -

(39) A személyes_adatok kezelésének jogszerűnek és tisztességesnek kell lennie.
A természetes személyek számára átláthatónak kell lennie, hogy a rájuk vonatkozó személyes_adataikat hogyan gyűjtik, használják fel, azokba hogy tekintenek bele vagy milyen egyéb módon kezelik, valamint azzal összefüggésben, hogy a személyes_adatokat milyen mértékben kezelik vagy fogják kezelni.
Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a személyes_adatok kezelésével összefüggő tájékoztatás, illetve kommunikáció könnyen hozzáférhető és közérthető legyen, valamint hogy azt világosan és egyszerű nyelvezettel fogalmazzák meg.
Ez az elv vonatkozik különösen az érintetteknek az adatkezelő kilétéről és az adatkezelés céljáról való tájékoztatására, valamint az azt célzó további tájékoztatásra, hogy biztosított legyen az érintett személyes_adatainak tisztességes és átlátható kezelése, továbbá arra a tájékoztatásra, hogy az érintetteknek jogukban áll megerősítést és tájékoztatást kapni a róluk kezelt adatokról.
A természetes személyt a személyes_adatok kezelésével összefüggő kockázatokról, szabályokról, garanciákról és jogokról tájékoztatni kell, valamint arról, hogy hogyan gyakorolhatja az adatkezelés kapcsán megillető jogokat.
A személyes_adatkezelés konkrét céljainak mindenekelőtt explicit módon megfogalmazottaknak és jogszerűeknek, továbbá már a személyes_adatok gyűjtésének időpontjában meghatározottaknak kell lenniük.
A személyes_adatoknak a kezelésük céljára alkalmasaknak és relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell korlátozni.
Ehhez pedig biztosítani kell különösen azt, hogy a személyes_adatok tárolása a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjon.
Személyes adatok csak abban az esetben kezelhetők, ha az adatkezelés célját egyéb eszközzel észszerű módon nem lehetséges elérni.
Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes_adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.
A pontatlan személyes_adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden észszerű lépést meg kell tenni.
A személyes_adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű biztonságát és bizalmas kezelését, többek között annak érdekében, hogy megakadályozza a személyes_adatokhoz és a személyes_adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan felhasználását.

- = -

(40) Annak érdekében, hogy a személyes_adatok kezelése jogszerű legyen, annak az érintett hozzájárulásán kell alapulnia, vagy valamely egyéb jogszerű, jogszabály által megállapított – akár e rendeletben, akár más, az e rendeletben említettek szerinti uniós vagy tagállami jogban foglalt – alappal kell rendelkeznie, ideértve az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés szükségességét, az érintett által kötött esetleges szerződés teljesítését, illetve az érintett által kért, a szerződéskötést megelőzően megteendő lépéseket.

- = -

(45) Ha az adatkezelésre az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése keretében kerül sor, vagy ha az közérdekű feladat végrehajtásához, illetve közhatalmi jogosítvány gyakorlásához szükséges, az adatkezelésnek az uniós jogban vagy valamely tagállam jogában foglalt jogalappal kell rendelkeznie.
Ez a rendelet nem követeli meg, hogy az egyes konkrét adatkezelési műveletekre külön-külön jogszabály vonatkozzon.
Elegendő lehet az is, ha egyetlen jogszabály szolgál jogalapul több olyan adatkezelési művelethez is, amely az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségen alapul, illetve amelyre közérdekből végzett feladat ellátásához vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásához van szükség.
Az adatkezelés célját is uniós vagy tagállami jogban kell meghatározni.
E rendeletnek a személyes_adatok kezelésének jogszerűségére vonatkozó általános feltételeit ezen túlmenően ezek pontosíthatják, az adatkezelő megjelölésére vonatkozó pontos szabályokat, az adatkezelés tárgyát képező személyes_adatok típusát, az érintetteket, azokat a szervezeteket, amelyekkel a személyes_adatok közölhetők, az adatkezelés céljára vonatkozó korlátozásokat, az adattárolás időtartamát, valamint egyéb, a jogszerű és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket is meghatározhatják.
Uniós vagy tagállami jog határozza meg továbbá, hogy a közérdekű vagy közhatalmi feladatot teljesítő adatkezelőnek közhatalmi szervnek vagy egyéb, a közjog hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személynek, vagy ha ezt a közérdek egészségügyi célok, mint például a népegészségügyi, illetve szociális védelmi és az egészségügyi szolgálatok irányítása miatt indokolttá teszi, a magánjog hatálya alá tartozó szervnek – például szakmai egyesületnek – kell-e lennie.

- = -

(46) Az adatkezelést szintén jogszerűnek kell tekinteni akkor, amikor az az érintett életének vagy más fent említett természetes személy érdekeinek védelmében történik.
Más természetes személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes_adatkezelésre elvben csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető.
A személyes_adatkezelés néhány típusa szolgálhat egyszerre fontos közérdeket és az érintett létfontosságú érdekeit is, például olyan esetben, amikor az adatkezelésre humanitárius okokból, ideértve, ha arra a járványok és terjedéseik nyomon követéséhez, vagy humanitárius vészhelyzetben, különösen természeti vagy ember által okozott katasztrófák esetében van szükség.

- = -

(50) A személyes_adatoknak a gyűjtésük eredeti céljától eltérő egyéb célból történő kezelése csak akkor megengedett, ha az adatkezelés összeegyeztethető az adatkezelés eredeti céljaival, amelyekre a személyes_adatokat eredetileg gyűjtötték.
Ebben az esetben nincs szükség attól a jogalaptól eltérő, külön jogalapra, mint amely lehetővé tette a személyes_adatok gyűjtését.
Ha az adatkezelés közérdekből elvégzendő feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében szükséges, uniós vagy tagállami jog meghatározhatja és pontosan leírhatja azokat a feladatokat és célokat, amelyek tekintetében a további adatkezelés jogszerűnek és összeegyeztethetőnek tekintendő.
A közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott további adatkezelést összeegyeztethető, jogszerű adatkezelési műveleteknek kell tekinteni.
Az uniós vagy tagállami jogban foglalt, a személyes_adatok kezelésére vonatkozó jogalap a további adatkezeléshez is jogalapul szolgálhat.
Annak megállapításához, hogy a további adatkezelés célja összeegyeztethető-e a személyes_adatok gyűjtésének eredeti céljával, az adatkezelő – az eredeti adatkezelés jogszerűségére vonatkozó valamennyi előírás teljesítését követően – figyelembe veszi többek között minden, az említett eredeti célok és a tervezett további adatkezelési célok között fennálló összefüggést, az adatgyűjtés körülményeit, ideértve különösen az érintettnek a további adatfelhasználásra vonatkozó, az adatkezelővel fennálló kapcsolatán alapuló észszerű elvárásait is, továbbá a személyes_adatok jellegét, a tervezett további adatkezelés következményeit az érintettekre nézve, valamint a megfelelő garanciák meglétét mind az eredeti, mind a tervezett további személyesadat-kezelési műveletek során.

- = -

(51) Az alapvető jogok és szabadságok szempontjából a természetüknél fogva különösen érzékeny személyes_adatok egyedi védelmet igényelnek, mivel az alapvető jogokra és szabadságokra nézve a kezelésük körülményei jelentős kockázatot hordozhatnak.
Ilyen adatnak minősül a faji vagy etnikai származásra utaló személyes_adatok is; e tekintetben megjegyzendő, hogy a „faji származás” kifejezés e rendelet keretében történő alkalmazása nem értelmezhető úgy, hogy az Unió elfogadja a különböző emberi fajok létezésének megállapítására törekvő elméleteket.
A fényképek kezelését nem szükséges szisztematikusan különleges adatkezelésnek tekinteni, mivel azokra csak azokban az esetekben vonatkozik a biometrikus_adatok fogalommeghatározása, amikor a természetes személy egyedi azonosítását vagy hitelesítését lehetővé tevő speciális eszközzel kezelik őket.
Az ilyen adatok nem kezelhetők, kivéve, ha az adatkezelés az e rendeletben meghatározott egyedi esetekben megengedett, azt is figyelembe véve, hogy a tagállami jog különös rendelkezéseket állapíthat meg az adatok védelmére vonatkozóan annak érdekében, hogy kiigazítsák az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés vagy közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása tekintetében.
Az ilyen adatkezelésre vonatkozó konkrét előírásokon kívül e rendelet általános elveit és egyéb szabályait kell alkalmazni, különösen a jogszerű adatkezelés feltételei tekintetében.
A személyes_adatok ilyen különleges kategóriáinak kezelésére vonatkozó általános tilalomtól való eltérésről kifejezetten rendelkezni kell, ideértve, ha az érintett egyértelmű hozzájárulását adja, vagy bizonyos sajátos adatkezelési szükségletekre tekintettel, különösen, ha az adatkezelést jogszerű tevékenységük keretében olyan egyesületek, illetve alapítványok végzik –, amelyek célja az alapvető szabadságok gyakorlásának lehetővé tétele.

- = -

(52) A személyes_adatok különleges kategóriáira vonatkozó adatkezelési tilalomtól való eltérés szintén megengedhető, ha erről az uniós vagy tagállami jog rendelkezik, és ha arra megfelelő garanciák mellett kerül sor a személyes_adatok és más alapvető jogok védelme érdekében, ha ez valamely közérdeken alapul, így különösen a foglalkoztatási jog és a szociális védelmi jog területén, a nyugdíjakat is beleértve, valamint a népegészség-védelem, a nyomonkövetési és riasztási célok, a fertőző betegségek és más súlyos egészségügyi veszélyek megelőzése, valamint az ellenük való védekezés érdekében végzett személyesadat-kezelés esetében.
Ezekre az eltérésekre egészségügyi célokból – köztük a népegészségüggyel és az egészségügyi szolgáltatások irányításával kapcsolatos célokból – kerülhet sor, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az egészségbiztosítási rendszer szolgáltatásaival és juttatásaival kapcsolatos igények rendezésére szolgáló eljárások magas szintűek és költséghatékonyak legyenek, továbbá a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból.
Eltérés alapján az ilyen személyes_adatok kezelése olyan esetekben lehetséges, amikor az jogi igények előterjesztése, érvényesítése, illetve védelme céljából szükséges, függetlenül attól, hogy erre bírósági eljárás, közigazgatási, vagy egyéb, nem bírósági útra tatozó eljárás keretében kerül-e sor.

- = -

(61) Az érintettre vonatkozó személyes_adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az adatgyűjtés időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve ha az adatokat nem az érintettől, hanem más forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe véve, észszerű határidőn belül kell rendelkezésre bocsátani.
Ha a személyes_adatok jogszerűen közölhetőek más címzettel, a címzettel történő első közléskor arról az érintettet tájékoztatni kell.
Ha az adatkezelő a személyes_adatokat a gyűjtésük eredeti céljától eltérő célból kívánja kezelni, a további adatkezelést megelőzően az érintettet erről az eltérő célról és minden egyéb szükséges tudnivalóról tájékoztatnia kell.
Ha az adatkezelő nem tud tájékoztatást nyújtani az érintett részére a személyes_adatok eredetéről, mivel azok különböző forrásokból származnak, általános tájékoztatást kell adni.

- = -

(65) Az érintett jogosult arra, hogy kérhesse a rá vonatkozó személyes_adatok helyesbítését és megilleti őt az „elfeledtetéshez való jog”, ha a szóban forgó adatok megőrzése sérti e rendeletet vagy az olyan uniós vagy tagállami jogot, amelynek hatálya az adatkezelőre kiterjed.
Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes_adatait töröljék és a továbbiakban ne kezeljék, ha a személyes_adatok gyűjtése vagy más módon való kezelése az adatkezelés eredeti céljaival összefüggésben már nincs szükség, vagy ha az érintettek visszavonták az adatok kezeléshez adott hozzájárulásukat, vagy ha személyes_adataik kezelése egyéb szempontból nem felel meg e rendeletnek.
Ez a jog különösen akkor lényeges, ha az érintett gyermekként adta meg hozzájárulását, amikor még nem volt teljes mértékben tisztában az adatkezelés kockázataival, később pedig el akarja távolítani a szóban forgó személyes_adatokat, különösen az internetről.
Az érintett e jogát gyakorolhatja akkor is, ha már nem gyermek.
Ugyanakkor a személyes_adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy a népegészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.

- = -

(68) Ha a személyes_adatok kezelése automatizált módon történik, az érintettek számára – a saját adataik feletti rendelkezés további erősítése érdekében – lehetővé kell tenni azt is, hogy az általuk az adatkezelő rendelkezésére bocsátott, rájuk vonatkozó személyes_adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható és interoperábilis formátumban megkapják, és azokat egy másik adatkezelő részére továbbítsák.
Az adatkezelőket ösztönözni kell, hogy az adathordozhatóságot lehetővé tevő interoperábilis formátumokat fejlesszenek ki.
Ez a jog abban az esetben gyakorolható, ha az érintett a személyes_adatokat a hozzájárulása alapján bocsátotta rendelkezésre, illetve ha az adatkezelés szerződés teljesítéséhez szükséges.
E jog nem gyakorolható akkor, ha az adatkezelés jogalapja a hozzájárulástól vagy szerződéstől eltérő egyéb jogalap.
Ez a jog természeténél fogva nem állhat fenn olyan adatkezelőkkel szemben, akik a személyes_adatok kezelését közhatalmi feladataik gyakorlása keretében végzik.
Ennélfogva nem gyakorolható különösen akkor, ha a személyes_adatok kezelésére valamely, az adatkezelőre alkalmazandó jogi kötelezettség teljesítéséhez, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.
Az érintett azon joga, hogy továbbítsa, illetve megkapja a rá vonatkozóan kezelt személyes_adatokat, nem teremthet olyan kötelezettséget az adatkezelők számára, hogy egymással műszakilag kompatibilis adatkezelő rendszereket vezessenek be vagy tartsanak fenn.
Ha egy adott személyes_adatállomány egynél több érintettre vonatkozik, a személyes_adatok megszerzéséhez való jog nem sértheti az egyéb érintettek e rendelet szerinti jogait.
Ez a jog nem érinti továbbá az érintettnek jogát arra, hogy a személyes_adatainak törlését elérje, sem pedig az e jogra vonatkozóan e rendeletben megállapított korlátozásokat, továbbá nem járhat különösen az érintettre vonatkozó olyan személyes_adatok törlésével, amelyeket az érintett valamely szerződés teljesítése céljából bocsátott rendelkezésre, ha és ameddig a szóban forgó személyes_adatokra szükség van az adott szerződés teljesítéséhez.
Az érintett jogosult arra, hogy az adatokat az adatkezelők egymás között közvetlenül továbbítsák, ha ez technikailag megvalósítható.

- = -

(73) Az uniós és a tagállami jog olyan mértékig korlátozhat bizonyos elveket, a tájékoztatáshoz való jogot, a hozzáférési, helyesbítési és törlési jogot, az adathordozhatósághoz való jogot, a tiltakozáshoz való jogot, a profilalkotáson alapuló döntéseket és az adatvédelmi_incidens érintettel történő közlését, valamint az adatkezelők bizonyos kapcsolódó kötelezettségeit, amilyen mértékig ez egy demokratikus társadalomban szükségesnek és arányosnak tekinthető a közbiztonság védelme érdekében – beleértve az emberi élet védelmét különösen a természeti vagy ember okozta katasztrófákkal szemben, valamint a bűncselekményeknek vagy a szabályozott szakmák etikai szabályai megsértésének a megelőzését, kivizsgálását és a megfelelő büntető- vagy fegyelmi eljárás lefolytatását, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtását és ezen belül többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését is –, továbbá valamely egyéb uniós vagy tagállami közérdek jelentős céljai, így különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdekének védelme, általános közérdeket szolgáló nyilvántartások vezetése, archivált személyes_adatoknak a volt totalitárius államrendszerek alatt tanúsított politikai magatartáshoz kapcsolódó konkrét információk szolgáltatása érdekében történő további kezelése, illetve az érintett vagy mások jogainak és szabadságainak a védelme érdekében, ideértve a szociális védelmet, a népegészségügyet és a humanitárius okokat is.
E korlátozásoknak tiszteletben kell tartaniuk a Charta, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény rendelkezéseit.

- = -

(75) A természetes személyek jogait és szabadságait érintő – változó valószínűségű és súlyosságú – kockázatok származhatnak a személyes_adatok kezeléséből, amelyek fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkhoz vezethetnek, különösen, ha az adatkezelésből hátrányos megkülönböztetés, személyazonosság-lopás vagy személyazonossággal való visszaélés, pénzügyi veszteség, a jó hírnév sérelme, a szakmai titoktartási kötelezettség által védett személyes_adatok bizalmas jellegének sérülése, az álnevesítés engedély nélkül történő feloldása, vagy bármilyen egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrány fakadhat; vagy ha az érintettek nem gyakorolhatják jogaikat és szabadságaikat, vagy nem rendelkezhetnek saját személyes_adataik felett; vagy ha olyan személyes_adatok kezelése történik, amelyek faji vagy etnikai származásra, vagy politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utalnak, valamint ha a kezelt adatok genetikai_adatok, egészségügyi_adatok vagy a szexuális életre, büntetőjogi felelősség megállapítására, illetve bűncselekményekre, vagy ezekhez kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkoznak; vagy ha személyes jellemzők értékelésére, így különösen munkahelyi teljesítménnyel kapcsolatos jellemzők, gazdasági helyzet, egészségi állapot, személyes preferenciák vagy érdeklődési körök, megbízhatóság vagy viselkedés, tartózkodási hely vagy mozgás elemzésére vagy előrejelzésére kerül sor személyes profil létrehozása vagy felhasználása céljából; vagy ha kiszolgáltatott személyek – különösen, ha gyermekek – személyes_adatainak a kezelésére kerül sor; vagy ha az adatkezelés nagy mennyiségű személyes_adat alapján zajlik, és nagyszámú érintettre terjed ki.

- = -

(80) Ha az Unióban tartózkodó érintettek személyes_adatait az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező olyan adatkezelő vagy adatfeldolgozó kezeli, amelynek az adatkezelési tevékenysége termékeknek vagy szolgáltatásoknak az ilyen érintettek számára történő Unión belüli kínálásához – függetlenül attól, hogy az érintetteknek fizetniük kell-e azokért – vagy az ilyen érintettek Unión belüli magatartásának a megfigyeléséhez kapcsolódik, az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselőt jelöl ki, kivéve, ha az általa végzett adatkezelés alkalmi jellegű, nem terjed ki a személyes_adatok különleges kategóriáinak, illetve a büntetőjogi felelősség megállapításával és bűncselekményekkel kapcsolatos személyes_adatoknak nagy számban történő kezelésére, továbbá a jellegét, hatókörét, körülményeit és céljait tekintve valószínűsíthetően nem jelent kockázatot az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, illetve ha az adatkezelő közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv.
A képviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó nevében jár el, és e minőségében bármelyik felügyeleti_hatóság megkeresheti.
Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó írásbeli megbízás útján kifejezetten kijelöli a képviselőt arra, hogy nevében az e rendelet értelmében fennálló kötelezettségei tekintetében eljárjon.
A képviselő kijelölése nem érinti az adatkezelőre, illetve adatfeldolgozóra e rendelet értelmében háruló hatásköröket és felelősséget.
A képviselő feladatait az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól kapott – és ideértve az illetékes felügyeleti_hatóságokkal az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében tett bármely lépés tekintetében való együttműködést is előíró – megbízással összhangban látja el.
Meg nem felelés esetén, a kijelölt képviselővel szemben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó kikényszerítési eljárásokat indíthat.

- = -

(81) Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendeletben az adatfeldolgozó által az adatkezelő nevében elvégzendő adatkezelésre vonatkozóan előírt követelmények teljesüljenek, ha az adatkezelő adatfeldolgozót bíz meg az adatkezelési tevékenységek elvégzésével, csakis olyan adatfeldolgozókat vehet igénybe, amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak – különösen a szakértelem, a megbízhatóság és az erőforrások tekintetében – arra vonatkozóan, hogy az e rendelet követelményeinek teljesülését biztosító technikai és szervezési intézkedéseket végrehajtják, ideértve az adatkezelés biztonságát is.
Az adatkezelő kötelezettségei teljesítésének bizonyítására felhasználható, ha az adatfeldolgozó csatlakozik valamelyik jóváhagyott magatartási kódexhez vagy jóváhagyott tanúsítási mechanizmushoz.
Az adatkezelés adatfeldolgozó általi elvégzését uniós vagy tagállami jog alapján létrejött szerződés vagy egyéb jogi aktus szabályozza, amely köti adatfeldolgozót az adatkezelővel szemben, meghatározza az adatkezelés tárgyát és időtartamát, az adatkezelés jellegét és céljait, a személyes_adatok típusát és az érintettek kategóriáit, figyelembe véve az adatfeldolgozóra az elvégzendő adatkezelés kapcsán háruló konkrét feladatokat és felelősségeket, valamint az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatot is.
Az adatkezelő és az adatfeldolgozó dönthet egyedi szerződés vagy általános szerződési feltételek alkalmazása mellett, mely utóbbiakat vagy közvetlenül a Bizottság, vagy az egységességi mechanizmus alapján valamely felügyeleti_hatóság, majd pedig a Bizottság fogad el.
Az adatkezelésnek az adatkezelő nevében való elvégzését követően az adatfeldolgozó az adatkezelő választása szerint visszaszolgáltatja vagy törli a személyes_adatokat, kivéve, ha az adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog előírja azok tárolását.

- = -

(85) Az adatvédelmi_incidens megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek között a személyes_adataik feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását, a hátrányos megkülönböztetést, a személyazonosság-lopást vagy a személyazonossággal való visszaélést, a pénzügyi veszteséget, az álnevesítés engedély nélküli feloldását, a jó hírnév sérelmét, a szakmai titoktartási kötelezettség által védett személyes_adatok bizalmas jellegének sérülését, illetve a szóban forgó természetes személyeket sújtó egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrányt.
Következésképpen, amint az adatkezelő tudomására jut az adatvédelmi_incidens, azt indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi_incidens a tudomására jutott, bejelenteni köteles az illetékes felügyeleti_hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével összhangban bizonyítani tudja, hogy az adatvédelmi_incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.
Ha a bejelentés 72 órán belül nem tehető meg, abban meg kell jelölni a késedelem okát, az előírt információkat pedig – további indokolatlan késedelem nélkül – részletekben is közölni lehet.

- = -

(91) Ez különösen vonatkozik egyrészt azokra a nagymértékű adatkezelési műveletekre, amelyek jelentős mennyiségű személyes_adat regionális, nemzeti vagy szupranacionális szintű kezelését célozzák, és amelyek az érintettek jelentős számára hatással lehet, és amelyek például az adatok érzékenysége folytán valószínűsíthetően magas kockázattal járnak, másrészt azokra az adatkezelési műveletekre, amelyeknél nagy arányban a technológia elismert állásának megfelelő új technológiát alkalmaznak, valamint olyan más adatkezelési műveletekre is, amelyek magas kockázattal járnak az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, különösen, ha az említett műveletek megnehezítik az érintettek számára, hogy a jogaikat gyakorolják.
Adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni továbbá, amikor az a személyes_adatkezelés célja, hogy konkrét természetes személyekkel kapcsolatban döntést lehessen hozni azt követően, hogy elvégzik a természetes személyek személyes jellemzőinek szisztematikus és kiterjedt értékelését az említett adatokon alapuló profilalkotás alapján, illetve a személyes_adatok különleges kategóriáira, a biometrikus_adatokra vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására és a bűncselekményekre vagy a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatok kezelését követően.
Az adatvédelmi hatásvizsgálatok elvégzése a nyilvános helyek nagymértékű megfigyelése esetében szintén követelmény, különösen, ha ezt elektronikus optikai eszközök alkalmazásával hajtják végre, valamint az olyan egyéb műveletek esetében is, amelyeknél az illetékes felügyeleti_hatóság úgy ítéli meg, hogy az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, különösen mivel megakadályozza, hogy az érintettek a jogaikat gyakorolják vagy szolgáltatásokat vegyenek igénybe vagy szerződést érvényesítsenek, vagy mivel az említett műveletekre szisztematikusan és nagy számban kerül sor.
A személyes_adatok kezelése nem tekinthető nagymértékűnek, ha az adatkezelés egy adott szakorvos, egészségügyi szakember betegei vagy egy adott ügyvéd ügyfelei személyes_adataira vonatkozik.
Ilyen esetekben az adatvédelmi hatásvizsgálatot nem kell kötelezővé tenni.

- = -

(92) Bizonyos körülmények között észszerűnek és gazdaságosnak bizonyulhat az adatvédelmi hatásvizsgálat nem egyetlen projekt tekintetében történő lefolytatása, például ha közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek közös alkalmazást vagy adatkezelési felületet kívánnak létrehozni, vagy ha több adatkezelő közös alkalmazást vagy adatkezelési környezetet kíván bevezetni valamely ágazat vagy szegmens, vagy valamely széles körben végzett horizontális tevékenység tekintetében.

- = -

(93) Az olyan tagállami jog elfogadásával összefüggésben, amelyen a közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv feladatainak teljesítésén alapul, és amely a szóban forgó specifikus adatkezelési műveletet vagy műveleteket szabályozza, a tagállamok szükségesnek ítélhetik azt, hogy az adott adatkezelési tevékenységek megkezdése előtt ilyen hatásvizsgálatot folytassanak le.

- = -

(97) Ha az adatkezelést közhatalmi szerv végzi – kivéve a bíróságokat és az egyéb, független igazságügyi hatóságokat, amikor azok igazságszolgáltatási feladataik körében járnak el –, illetve ha az adatkezelést a magánszektorban működő olyan adatkezelő végzi, amelynek fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek az érintettek nagymértékű, rendszeres és szisztematikus nyomon követését teszik szükségessé, vagy ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alaptevékenysége során a személyes_adatok különleges kategóriáit és a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokhoz és bűncselekményekhez kapcsolódó adatokat nagy számban kezel, az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót az e rendeletnek való belső megfelelés ellenőrzésében egy, az adatvédelmi jogot és gyakorlatot szakértői szinten ismerő személy segíti.
A magánszektorban működő adatkezelők fő tevékenységei körébe az adatkezelők elsődleges tevékenységei tartoznak, a járulékos tevékenységként végzett személyes_adatok kezelése nem.
A szakértői ismeretek szükséges szintjét különösen az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által végzett adatkezelés, valamint az általuk kezelt személyes_adatok tekintetében megkövetelt védelem alapján kell meghatározni.
Az adatvédelmi tisztviselők – függetlenül attól, hogy az adatkezelő alkalmazásában állnak-e – módjában kell, hogy álljon kötelezettségeik és feladataik független ellátása.

- = -

(98) Az adatkezelők, illetve adatfeldolgozók kategóriáit képviselő egyesületeket vagy egyéb szerveket az e rendelet által szabott határokon belül, az e rendelet hatékony alkalmazásának az elősegítése érdekében magatartási kódexek létrehozására kell ösztönözni, adatkezelés sajátosságaira, valamint a mikro-, kis- és közép vállalkozások sajátos szükségleteire figyelemmel.
E magatartási kódexek keretében meg lehetne határozni az adatkezelők és az adatfeldolgozók kötelezettségeit, figyelembe véve azt a kockázatot, amellyel az adatkezelés a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően jár.

- = -

(99) Az adatkezelőket, illetve adatfeldolgozókat képviselő egyesületek vagy egyéb szervek a magatartási kódex létrehozásakor vagy egy már meglévő kódex módosításakor vagy kibővítésekor konzultálnak az érdekelt felekkel – ha ez megoldható köztük az érintettekkel is –, és az e konzultációk során kapott beadványokat, illetve véleményeket figyelembe veszik.

- = -

(101) A nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi együttműködés bővítéséhez szükség van a személyes_adatoknak az Unión kívüli országok és a nemzetközi_szervezetek viszonylatában megvalósuló forgalmára.
Az ilyen forgalom növekedése új kihívásokat és problémákat támaszt a személyes_adatok védelme tekintetében.
Mindazonáltal a személyes_adatoknak az Unióból harmadik országbeli adatkezelőknek, adatfeldolgozóknak, egyéb címzetteknek vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása esetén nem sérülhet a természetes személyeknek az Unióban e rendelettel biztosított védelem szintje, és annak fenn kell maradnia az ilyen személyes_adatoknak az adott harmadik országból vagy nemzetközi_szervezettől ezt követően ugyanazon vagy másik harmadik országbeli adatkezelőnek, adatfeldolgozónak vagy nemzetközi_szervezetnek történő újbóli továbbítása esetén is.
A harmadik országokba és a nemzetközi_szervezetekhez való továbbítás csak e rendelet teljes betartása mellett hajtható végre.
A továbbításra akkor kerülhet csak sor, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó – e rendelet egyéb rendelkezéseire is figyelemmel – teljesíti az harmadik országok vagy nemzetközi_szervezeteknek történő adattovábbításra vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket.

- = -

(102) Ez a rendelet nem érinti az Unió és harmadik országok között létrejött, a személyes_adatok továbbításáról – és ennek keretében az érintetteknek szolgáltatandó megfelelő garanciákról – szóló nemzetközi megállapodásokat.
A tagállamok köthetnek olyan nemzetközi megállapodásokat, amelyek kiterjednek a személyes_adatoknak a harmadik országok vagy a nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítására, ha e megállapodások nem érintik e rendeletet vagy az uniós jog egyéb rendelkezéseit, továbbá biztosítják az érintettek alapvető jogainak megfelelő szintű védelmét.

- = -

(105) A harmadik ország vagy a nemzetközi_szervezet által vállalt nemzetközi kötelezettségeken túl a Bizottság figyelembe veszi a harmadik ország vagy a nemzetközi_szervezet egyéb, többoldalú vagy regionális rendszerekben való részvételéből eredő – különösen a személyes_adatok védelmével kapcsolatos – kötelezettségeit is, továbbá az említett kötelezettségek végrehajtását.
Különösen figyelembe kell venni azt, ha a harmadik ország csatlakozott a személyes_adatok gépi feldolgozása során a természetes személyek védelméről szóló, 1981.
január 28-i Európa tanácsi egyezményhez, valamint annak kiegészítő jegyzőkönyvéhez.
A Bizottság a harmadik országok vagy a nemzetközi_szervezetek által biztosított védelem szintjének értékelésekor konzultál a Testülettel.

- = -

(106) A Bizottság ellenőrzi a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi_szervezet által biztosított védelem szintjével kapcsolatos határozatok működésének ellenőrzését, ideértve a 95/46/EK irányelv 25.
cikk (6) vagy a 26.
cikk (4) bekezdése alapján elfogadott határozatokat is.
A megfelelőségi határozatokban a Bizottság rendelkezik a határozatok működésének időszakos felülvizsgálatát célzó mechanizmusról.
Az időszakos felülvizsgálatot az említett harmadik országgal vagy nemzetközi_szervezettel konzultálva kell elvégezni, és annak során a harmadik országgal vagy nemzetközi_szervezettel kapcsolatos minden releváns fejleményt figyelembe kell venni.
A nyomon követés és az időszakos felülvizsgálatok elvégzése céljából a Bizottság figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács, valamint az egyéb érintett szervek és források véleményét és megállapításait.
A Bizottság – észszerű határidőn belül – értékeli az utóbbi határozatok végrehajtását, és jelzi az e kérdést érintő megállapításait az e rendelet szerint létrehozott, a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) értelmében vett bizottság, valamint az Európai Parlament és a Tanács felé.

- = -

(108) Megfelelőségi határozat hiányában az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó a megfelelő garanciák érintett számára való biztosítása útján gondoskodik az adatvédelem harmadik országbeli hiányosságainak ellensúlyozásáról.
Ezek a megfelelő garanciák magukban foglalhatják a kötelező_erejű_vállalati_szabályok, a Bizottság által elfogadott általános adatvédelmi kikötések, a felügyeleti_hatóság által elfogadott általános adatvédelmi kikötések vagy a felügyeleti_hatóság által engedélyezett általános szerződési feltételek alkalmazását.
A garanciák biztosítják az adatvédelmi követelményeknek való megfelelést, és az Unión belüli adatkezelés esetén biztosított jogokkal azonos szintű jogokat biztosítanak az érintettek számára, beleértve az érintettek jogainak érvényesíthetőségét és a hatékony jogorvoslat lehetőségét, ezen belül ideértve azt, hogy az érintettek hatékony közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatot vehessenek igénybe és kártérítést igényelhessenek az Unióban vagy egy harmadik országban.
A garanciák különösen a személyes_adatok kezelésre vonatkozó általános elveknek, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelem elveinek való megfelelésre vonatkoznak.
Adattovábbítást közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek is végezhetnek, harmadik országbeli közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek vagy hasonló feladatot vagy funkciókat ellátó nemzetközi_szervezetek felé, ideértve a közigazgatási megállapodásokba – például egyetértési megállapodás formájában – beillesztendő, az érintetteknek tényleges és érvényesíthető jogokat biztosító rendelkezések alapján.
Az illetékes felügyeleti_hatóság engedélyét be kell szerezni abban az esetben, ha a garanciákat olyan közigazgatási megállapodások tartalmazzák, amelyek jogilag nem kötelező erejűek.

- = -

(109) Az a lehetőség, mely szerint az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazhatja a Bizottság vagy a felügyeleti_hatóság által elfogadott általános adatvédelmi kikötéseket, egyik sem zárja ki, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó szélesebb körű szerződésben – ideértve az adatfeldolgozó és valamely egyéb adatfeldolgozó közötti szerződéseket is – alkalmazza ezen általános adatvédelmi kikötéseket, sem azt, hogy további rendelkezéseket vagy garanciákat adjon hozzá, feltéve hogy azok sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellentétesek a Bizottság vagy a felügyeleti_hatóság által elfogadott általános szerződési feltételekkel, és nem sértik az érintettek alapvető jogait és szabadságait.
Az adatkezelőket és az adatfeldolgozókat arra kell ösztönözni, hogy az általános adatvédelmi kikötéseket kiegészítő további szerződéses kötelezettségvállalások útján még erőteljesebb garanciákat nyújtsanak.

- = -

(111) Ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta, az adatok továbbítását bizonyos körülmények esetén lehetővé kell tenni, ha az adattovábbítás alkalomszerű, és valamely szerződéssel vagy jogi igénnyel kapcsolatban válik szükségessé, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítésére vagy a jogi igény érvényesítésére bírósági eljárás, illetve közigazgatási vagy egyéb nem bírósági útra tartozó eljárás keretében kerül-e sor, ideértve a szabályozói szervek előtt zajló eljárásokat is.
Szintén lehetővé kell tenni az adatok továbbítását, ha azt az uniós vagy tagállami jogban megállapított fontos közérdek védelme megkívánja, vagy ha a továbbításra jogszabály alapján létrehozott nyilvántartásból kerül sor, és célja a nyilvánosság vagy az e tekintetben jogos érdekkel rendelkezők általi betekintés biztosítása.
Ez utóbbi esetben az ilyen továbbítás nem vonatkozhat a nyilvántartásban szereplő személye adatok vagy adatkategóriák összességére, és ha a nyilvántartás célja a jogos érdekkel rendelkező személyek általi betekintés biztosítása, a nekik való továbbításra kizárólag e személyek kérelmére kerülhet sor, vagy akkor, ha ők a címzettek, teljes mértékben figyelembe véve az érintettek érdekeit és alapvető jogait.

- = -

(113) Az ismétlődőnek nem minősíthető és csupán korlátozott számú érintettre vonatkozó adattovábbítás szintén megengedhető az adatkezelő által követett, kényszerítő erejű jogos érdekből, feltéve hogy ezen érdekekkel szemben nem élveznek elsőbbséget az érintett érdekei vagy jogai és szabadságai, és az adatkezelő az adattovábbítás összes körülményét felmérte.
Az adatkezelőnek különös figyelmet kell fordítania a személyes_adatok jellegére, a tervezett adatkezelési művelet vagy műveletek céljára és időtartamára, valamint a származási országban, a harmadik országban és a célországban fennálló helyzetre, továbbá a személyes_adatok kezelése tekintetében a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelme érdekében nyújtott megfelelő garanciákra.
Ilyen adattovábbítás csak abban az esetben lehetséges, ha az adattovábbítás egyéb lehetséges indokait nem lehet alkalmazni.
A tudományos és történelmi kutatási célokból, vagy statisztikai célokból folytatott adatkezelés esetében figyelembe kell venni a társadalomnak a tudás növelésével kapcsolatos jogos elvárásait.
Az adatkezelő az adattovábbításról tájékoztatja a felügyeleti_hatóságot és az érintettet.

- = -

(124) Ha a személyes_adatok kezelésére az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó Unión belüli tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor, és az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egynél több tagállamban rendelkezik tevékenységi hellyel, vagy ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó kizárólag Unión belüli tevékenységi helyen folytatott tevékenységekkel összefüggésben megvalósuló adatkezelés az érintetteket egynél több tagállamban jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti, akkor fő hatóságként az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi_központja vagy egyetlen tevékenységi helye szerinti felügyeleti_hatósága jár el.
A fő hatóság együttműködik olyan egyéb hatóságokkal, amelyek szintén érintettek amiatt, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó tevékenységi hellyel rendelkezik a tagállamuk területén, hogy a területükön lakóhellyel rendelkező érintettek jelentős mértékben érintve vannak, vagy, hogy panaszt nyújtottak be hozzájuk.
Továbbá, ha az adott tagállam területén lakóhellyel nem rendelkező érintett nyújtott be panaszt, azt a felügyeleti_hatóságot, amelyhez a panaszt benyújtotta, szintén érintett felügyeleti_hatóságnak kell tekinteni.
Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó iránymutatások kiadásával összefüggő feladatai keretében a Testület számára lehetővé kell tenni, hogy iránymutatásokat adjon ki különösen azokra a szempontokra vonatkozóan, amelyeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy meg lehessen győződni arról, hogy a szóban forgó adatkezelés egynél több tagállamban érint-e jelentős mértékben érintetteket, valamint arra vonatkozóan, hogy mi tekintendő releváns_és_megalapozott_kifogásnak.

- = -

(129) E rendelet Unió-szerte következetes végrehajtásának és e végrehajtás következetes nyomon követésének biztosítása érdekében a felügyeleti_hatóságokat minden tagállamban ugyanazokkal a feladatokkal és tényleges hatáskörökkel kell felruházni, ideértve a vizsgálati hatáskört, a korrekciós és szankciós hatáskört és a szankciókat, valamint az engedélyezési és a tanácsadási hatáskört, különösen a természetes személyek panaszaival kapcsolatos ügyekben, továbbá – az ügyészi hatóságok tagállami jog szerinti hatásköreinek sérelme nélkül – az arra vonatkozó hatáskört, hogy e rendelet megsértése esetén az igazságügyi hatóságokhoz forduljanak, és bírósági eljárást kezdeményezzenek.
E hatáskörök magukban foglalják az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozását, ideértve az adatkezelés tilalmának elrendelésére vonatkozó jogosultságot.
A személyes_adatok e rendelet szerinti védelmével kapcsolatos egyéb feladatokat a tagállamok is meghatározhatnak.
A felügyeleti_hatóságok hatásköreiket az uniós és a tagállami jogban foglalt megfelelő eljárási garanciáknak megfelelően, pártatlanul, tisztességesen és észszerű határidőn belül gyakorolják.
Különösen, az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében minden egyes intézkedésnek megfelelőnek, szükségesnek és arányosnak kell lennie, és azok kapcsán figyelembe kell venni az adott eset körülményeit, tiszteletben kell tartani azt, hogy minden személynek joga van ahhoz, hogy az őt esetleg hátrányosan érintő egyedi intézkedés meghozatala előtt meghallgassák, továbbá kerülni kell, hogy az intézkedés az érintett személynek felesleges költségeket és túlzott kényelmetlenséget okozzon.
A helyiségekbe való belépést illetően a vizsgálati hatáskört a vonatkozó tagállami eljárásjogban foglalt különös követelményekkel összhangban kell gyakorolni, ilyen például az előzetes bírósági engedély beszerzésének követelménye.
A felügyeleti_hatóság minden jogilag kötelező erejű intézkedést írásban hozza meg, az intézkedésnek világosnak és egyértelműnek kell lennie, fel kell tüntetni rajta az intézkedést hozó felügyeleti_hatóságot, az intézkedés meghozatalának dátumát, a felügyeleti_hatóság vezetőjének vagy a hatóság általa felhatalmazott tagjának azt az aláírásával kell ellátnia, az intézkedést indokolni kell és hivatkozni kell benne a hatékony jogorvoslathoz való jogra.
Ez nem zárja ki további tagállami eljárásjogi követelmények megállapítását.
Az említett jogilag kötelező erejű döntés elfogadása azzal jár, hogy az az adott döntést elfogadó felügyeleti_hatóság szerinti tagállamban bírósági felülvizsgálat alá vethető.

- = -

(131) Azokban az ügyekben, amelyekben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó adatkezelési tevékenységei tekintetében egy másik felügyeleti_hatóság jár el fő felügyeleti_hatóságként, azonban a panasz konkrét tárgya vagy az esetleges jogsértés kizárólag a panasz benyújtásának helye szerinti tagállamban működő adatkezelő vagy adatfeldolgozó adatkezelési tevékenységeit érinti, és az ügy nem érint jelentős mértékben vagy valószínűsíthetően nem érint jelentős mértékben más tagállamokban élő érintetteket, az a felügyeleti_hatóság, amelyhez panasz érkezik, vagy amely e rendelet esetleges megsértését eredményező helyzetet észlel vagy arról egyéb módon értesül, az adatkezelővel békés vitarendezésre törekszik, és ennek sikertelensége esetén gyakorolja valamennyi hatáskörét.
Ennek ki kell terjednie a felügyeleti_hatóság szerinti tagállam területén végzett konkrét adatkezelésre vagy az említett tagállam területén élő érintettekre irányuló konkrét adatkezelésre, az olyan adatkezelésre, amelyet termékeknek vagy szolgáltatásoknak kifejezetten a felügyeleti_hatóság szerinti tagállam területén élő érintettek részére történő kínálásával összefüggésben végeznek, vagy amelyet a tagállami jog szerinti vonatkozó jogi kötelezettségeket figyelembe véve kell értékelni.

- = -

(138) Az ilyen mechanizmus alkalmazását feltételként kell szabni ahhoz, hogy a felügyeleti_hatóság joghatás kiváltására irányuló intézkedése jogszerű legyen azokban az esetekben, amikor a mechanizmus alkalmazása kötelező.
Az egyéb határokon átnyúló jelentőségű ügyekben a fő felügyeleti_hatóság és az érintett felügyeleti_hatóságok közötti együttműködési mechanizmust kell alkalmazni, továbbá az érintett felügyeleti_hatóságok anélkül is folytathatnak két- vagy többoldalú kölcsönös segítségnyújtást, illetve közös műveleteket, hogy az egységességi mechanizmust aktiválnák.

- = -

(148) Az e rendelet által előírt szabályok betartatásának erősítése érdekében e rendelet bármely megsértése esetén a felügyeleti_hatóság által e rendelet alapján előírt megfelelő intézkedéseken felül vagy azok helyett szankciókat – ideértve a közigazgatási bírságokat is – kell kiszabni.
E rendelet kisebb megsértése esetén, illetve ha a valószínűsíthetően kiszabásra kerülő bírság egy természetes személy számára aránytalan terhet jelentene, a bírság helyett megrovás is alkalmazható.
Kellő figyelmet kell azonban fordítani a jogsértés természetére, súlyosságára, időtartamára, szándékos jellegére és arra, hogy tettek-e intézkedéseket az elszenvedett kár mértékének csökkentésére, továbbá a felelősség mértékére, a korábban e téren elkövetett jogsértésekre, arra, ahogyan a felügyeleti_hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, valamint arra, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó betartja-e a vele szemben elrendelt intézkedéseket és hogy alkalmaz-e valamely magatartási kódexet, valamint minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő körülményre.
A szankciók – ideértve a közigazgatási bírságok – kiszabására az uniós jog és a Charta általános elveivel összhangban megfelelő eljárási garanciákat – ideértve hatékony jogvédelmet és a tisztességes eljáráshoz való jogot – kell alkalmazni.

- = -

(150) Az e rendelet megsértése esetén alkalmazott közigazgatási szankciók szigorítása és harmonizálása érdekében minden felügyeleti_hatóság hatáskörrel rendelkezik a közigazgatási bírság kiszabására.
E rendeletben kell meghatározni a jogsértéseket, valamint a kapcsolódó közigazgatási bírságok összegének felső határát és azok megállapításának szempontjait; a közigazgatási bírságot az egyes esetekben az illetékes felügyeleti_hatóság állapítja meg a konkrét helyzet valamennyi releváns körülményét figyelembe véve, és kellő figyelmet fordítva különösen a jogsértés természetére, súlyosságára és időtartamára, továbbá a jogsértés következményeire, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének biztosítása és a jogsértés következményeinek megelőzése vagy enyhítése érdekében tett intézkedésekre.
Ha a közigazgatási bírságokat vállalkozásokra szabják ki, akkor a vállalkozás fogalmát e célból az EUMSZ 101. és 102.
cikkében meghatározott vállalkozásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell értelmezni.
Ha a közigazgatási bírságokat vállalkozásoktól eltérő személyekre szabják ki, a felügyeleti_hatóság a bírság megfelelő összegének meghatározása során figyelembe veszi a jövedelmek általános szintjét az adott tagállamban, valamint az adott személy gazdasági helyzetét.
Az egységességi mechanizmus a közigazgatási bírságok összehangolt alkalmazásának előmozdítására is felhasználható.
A tagállamokra kell bízni annak eldöntését, hogy a közhatalmi szervekkel szemben alkalmazható legyen-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékben.
A közigazgatási bírság kiszabása vagy a megrovás nem érinti a felügyeleti_hatóságok egyéb hatásköreinek vagy az e rendelet szerinti egyéb szankcióknak az alkalmazását.

- = -

(152) Ha e rendelet nem harmonizálja a közigazgatási szankciókat, vagy ha egyéb esetekben ez szükséges – például e rendelet súlyos megsértése esetén –, a tagállamok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat előíró rendszert vezetnek be.
E szankciók büntetőjogi vagy közigazgatási jellegét a tagállami jog határozza meg.

- = -

(154) E rendelet lehetővé teszi a hivatalos iratokhoz való nyilvános hozzáférés elvének figyelembevételét e rendelet alkalmazása során.
A hivatalos iratokhoz való nyilvános hozzáférés közérdeknek tekinthető.
Lehetővé kell tenni, hogy a közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek birtokában lévő dokumentumokban szereplő személyes_adatokat az érintett hatóság vagy szerv nyilvánosságra hozza, ha a nyilvánosságra hozatalt az uniós jog vagy annak a tagállamnak a joga, amelynek az adott közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv a hatálya alá tartozik, előírja.
Ezeknek a jogoknak össze kell egyeztetniük a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést és a közszféra információinak további felhasználását a személyes_adatok védelméhez való joggal, és ennélfogva rendelkezhetnek a személyes_adatok védelméhez való, e rendelet szerinti joggal történő szükséges összeegyeztetésről.
A közhatalmi szervek és egyéb, közfeladatot ellátó szervek szervekre való hivatkozásba ebben az összefüggésben mindazon hatóságokat vagy egyéb olyan szerveket is bele kell érteni, amelyekre vonatkozik a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést szabályozó tagállami jog.
A 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) nem módosítja és nem érinti a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő, az uniós és a tagállami jogba foglalt rendelkezések védelmi szintjét, és különösen nem módosítja az ebben e rendeletben foglalt kötelezettségeket és jogokat.
Különösen, az említett irányelvet nem kell alkalmazni olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a hozzáférési szabályok a személyes_adatok védelmének indokával korlátozzák vagy kizárják, valamint az említett szabályok értelmében hozzáférhető dokumentumok azon részeire, amelyek olyan személyes_adatokat tartalmaznak, amelyek további felhasználása jogszabályi definíció szerint összeegyeztethetetlen a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelmére vonatkozó jogszabályokkal.

- = -

(156) E rendelet alapján a személyes_adatok közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő kezelésére az érintettek jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciák vonatkoznak.
Ez említett garanciák biztosítják, hogy technikai és szervezési intézkedéseket hoztak különösen annak érdekében, hogy az adattakarékosság elve érvényesüljön.
A személyes_adatok közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további kezelésére akkor kerülhet sor, ha az adatkezelő előzetesen felmérte, hogy ezek a célok megvalósíthatók olyan személyes_adatok kezelésével, amelyek eleve nem vagy a továbbiakban már nem teszik lehetővé az érintettek azonosítását, feltéve hogy megfelelő garanciák állnak rendelkezésre (mint például a személyes_adatok álnevesítése).
A tagállamok megfelelő garanciákról kell rendelkezniük a személyes_adatok közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő kezelése tekintetében.
A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy konkrét feltételekkel és az érintettek számára nyújtott megfelelő garanciák mellett pontosításokat és eltéréseket alkalmazzanak a tájékoztatási követelményekre, a helyesbítéshez való jogra, a törléshez való jogra, az elfeledtetéshez való jogra, az adatkezelés korlátozásához való jogra, valamint az adathordozhatósághoz való jogra, továbbá a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő adatkezeléssel összefüggő tiltakozáshoz való jogra vonatkozóan.
A szóban forgó feltételek és garanciák eredményezhetnek egyrészt az említett jogoknak az érintettek általi érvényesítését szolgáló eljárásokat – ha ez megfelelő az adott adatkezelés céljainak fényében –, másrészt az arányosság és a szükségesség elveinek érvényesítése érdekében a személyes_adatok kezelésének minimálisra korlátozását célzó technikai és szervezési intézkedéseket.
A személyes_adatok tudományos célú kezelésének meg kell felelnie az egyéb, például a klinikai vizsgálatokat szabályozó jogszabályoknak is.

- = -

(157) A nyilvántartásokból nyert információk összevetésével a kutatók jelentős értékű új tudásra tehetnek szert többek között a széles körben elterjedt betegségekkel – például a szív- és érrendszeri betegségekkel, a rákkal, és a depresszióval – kapcsolatban.
A kutatási eredményeket a nyilvántartások segítségével javítani lehet, mivel az adatok a lakosság szélesebb körétől származnak.
A társadalomtudományokban a nyilvántartások alapján végzett kutatásokkal a kutatók lényeges ismeretekre tehetnek szert több társadalmi körülmény – mint például a munkanélküliség és az iskolai végzettség – egyéb életkörülményekkel való hosszú távú összefüggéséről.
A nyilvántartások alapján elért kutatási eredmények szilárd, színvonalas tudást nyújtanak, mely alapul szolgálhat a tudásalapú szakpolitikák kidolgozásához és végrehajtásához, javíthatja számos ember életminőségét, valamint fokozhatja a szociális szolgálatok hatékonyságát.
A tudományos kutatás megkönnyítése érdekében a személyes_adatok az uniós vagy a tagállami jogban meghatározott megfelelő feltételek és garanciák mellett tudományos kutatási célból kezelhetők.

- = -

(158) E rendeletet az archiválási célokat szolgáló személyes_adatok kezelésekor is alkalmazni kell, szem előtt tartva, hogy e rendelet nem alkalmazható elhunyt személyek személyes_adataira.
A közérdekű adatokat tároló közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek vagy magánfél szervezetek olyan szolgálatok kell, hogy legyenek, amelyek uniós vagy a tagállami jog szerint kötelesek az általános közérdek szempontjából tartós értéket képviselő adatokat beszerezni, megőrizni, értékelni, rendezni, leírni, közölni, előmozdítani, terjeszteni, illetve azokhoz hozzáférést biztosítani.
A tagállamok számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy rendelkezzenek a személyes_adatok archiválási célokat szolgáló további kezeléséről, például a volt totalitárius államrendszerek alatt tanúsított politikai magatartáshoz, népirtáshoz, az emberiesség elleni bűncselekményekhez, különösen a holokauszthoz és a háborús bűncselekményekhez kapcsolódó konkrét információk szolgáltatása érdekében.

- = -

(159) E rendeletet a személyes_adatok tudományos kutatási célú kezelése esetében is alkalmazni kell.
E rendelet alkalmazásában a személyes_adatok tudományos kutatási célú kezelését tág körűen kell értelmezni, oly módon, hogy az magában foglalja többek között a technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást, és a magánfinanszírozású kutatást.
Emellett az ilyen célú adatkezelés összefüggésében figyelembe kell venni az EUMSZ 179.
cikkének (1) bekezdésében foglalt, az európai kutatási térség létrehozására irányuló célkitűzést.
A tudományos kutatási célok közé kell sorolni a népegészségügy terén folytatott közérdekű kutatásokat is.
Ahhoz, hogy az adatkezelés megfeleljen a személyes_adatok tudományos kutatási célú kezelésére vonatkozó jellemzőknek, speciális feltételeknek kell eleget tenni különösen a személyes_adatok tudományos kutatási célok keretében történő közzétételére vagy egyéb nyilvánosságra hozatalát illetően.
Ha a – különösen az egészségügyi témakörben végzett – tudományos kutatás eredménye miatt az érintett érdekében további intézkedések válnak indokolttá, ezen intézkedések tekintetében az e rendeletben foglalt általános szabályokat kell alkalmazni.

- = -

dal 2004 diritto e informatica