interactive GDPR 2016/0679 HU

„ személyes_adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

„ adatkezelés”: a személyes_adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

3.	„az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes_adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

„ profilalkotás”: személyes_adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes_adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

„ álnevesítés”: a személyes_adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes_adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes_adatot nem lehet kapcsolni;

6.	„ nyilvántartási_rendszer”: a személyes_adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

„ adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes_adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

8.	„ adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes_adatokat kezel;

„ címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes_adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik_fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes_adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

10.

„ harmadik_fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes_adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

11.

„ az_érintett_hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes_adatok kezeléséhez;

12.	„ adatvédelmi_incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes_adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

13.

„ genetikai_adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes_adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;

14.

„ biometrikus_adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes_adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;

15.	„ egészségügyi_adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes_adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;

16.

„ tevékenységi_központ”:

az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, ha azonban a személyes_adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket az adatkezelő egy Unión belüli másik tevékenységi helyén hozzák, és az utóbbi tevékenységi hely rendelkezik hatáskörrel az említett döntések végrehajtatására, az említett döntéseket meghozó tevékenységi helyet kell tevékenységi_központnak tekinteni;

az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatfeldolgozó esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, vagy ha az adatfeldolgozó az Unióban nem rendelkezik központi ügyviteli hellyel, akkor az adatfeldolgozónak az az Unión belüli tevékenységi helye, ahol az adatfeldolgozó tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben végzett fő adatkezelési tevékenységek zajlanak, amennyiben az adatfeldolgozóra e rendelet szerint meghatározott kötelezettségek vonatkoznak;

17.

„ képviselő”: az az Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által a 27. cikk alapján írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában;

18.	„ vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is;

19.	„ vállalkozáscsoport”: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások;

20.

„ kötelező_erejű_vállalati_szabályok”: a személyes_adatok védelmére vonatkozó szabályzat, amelyet az Unió valamely tagállamának területén tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó egy vagy több harmadik országban a személyes_adatoknak az ugyanazon vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli adatkezelő vagy adatfeldolgozó részéről történő továbbítása vagy ilyen továbbítások sorozata tekintetében követ;

21.	„ felügyeleti_hatóság”: egy tagállam által az 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;

22.

„érintett felügyeleti_hatóság”: az a felügyeleti_hatóság, amelyet a személyes_adatok kezelése a következő okok valamelyike alapján érint:

a)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az említett felügyeleti_hatóság tagállamának területén rendelkezik tevékenységi hellyel;

b)	az adatkezelés jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti a felügyeleti_hatóság tagállamában lakóhellyel rendelkező érintetteket; vagy

c)	panaszt nyújtottak be az említett felügyeleti_hatósághoz;

23.

„ személyes_adatok határokon átnyúló adatkezelése”:

a)	személyes_adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy

személyes_adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket;

24.

„ releváns_és_megalapozott_kifogás”: a döntéstervezettel szemben benyújtott, azzal kapcsolatos kifogás, hogy ezt a rendeletet megsértették-e, illetve hogy az adatkezelőre vagy az adatfeldolgozóra vonatkozó tervezett intézkedés összhangban van-e a rendelettel; a kifogásban egyértelműen be kell mutatni a döntéstervezet által az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlására jelentett kockázatok jelentőségét;

25.	„ az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás;

26.	„ nemzetközi_szervezet”: a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre.

II. FEJEZET

Elvek

5. cikk

A személyes_adatok kezelésére vonatkozó elvek

(1) A személyes_adatok:

a)	kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”);

gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”);

c)	az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”);

d)	pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes_adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”);

tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes_adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes_adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes_adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”);

kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes_adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”).

(2) Az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).

12. cikk

Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett jogainak gyakorlására vonatkozó intézkedések

(1) Az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes_adatok kezelésére vonatkozó, a 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15–22. és 34. cikk szerinti minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.

(2) Az adatkezelő elősegíti az érintett 15–22. cikk szerinti jogainak a gyakorlását. A 11. cikk (2) bekezdésében említett esetekben az adatkezelő az érintett 15–22. cikk szerinti jogai gyakorlására irányuló kérelmének a teljesítését nem tagadhatja meg, kivéve, ha bizonyítja, hogy az érintettet nem áll módjában azonosítani.

(3) Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15–22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.

(4) Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti_hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

(5) A 13. és 14. cikk szerinti információkat és a 15–22. és 34. cikk szerinti tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell biztosítani. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:

a)	észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy

b)	megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az adatkezelőt terheli.

(6) A 11. cikk sérelme nélkül, ha az adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a 15–21. cikk szerinti kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

(7) Az érintett részére a 13. és 14. cikk alapján nyújtandó információkat szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni annak érdekében, hogy a tervezett adatkezelésről az érintett jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában kapjon általános tájékoztatást. Az elektronikusan megjelenített ikonoknak géppel olvashatónak kell lenniük.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 92. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ikonok által megjelenítendő információk és a szabványosított ikonok biztosítására vonatkozó eljárások meghatározása céljából.

2. szakasz

Tájékoztatás és a személyes_adatokhoz való hozzáférés

13. cikk

Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes_adatokat az érintettől gyűjtik

(1) Ha az érintettre vonatkozó személyes_adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes_adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:

a)	az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;

b)	az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;

c)	a személyes_adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;

d)	a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik_fél jogos érdekei;

e)	adott esetben a személyes_adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;

adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére kívánja továbbítani a személyes_adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő a személyes_adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja:

a)	a személyes_adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;

b)	az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes_adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes_adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;

c)	a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;

d)	a felügyeleti_hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;

e)	arról, hogy a személyes_adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes_adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;

a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

(3) Ha az adatkezelő a személyes_adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és a (2) bekezdésben említett minden releváns kiegészítő információról.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha és amilyen mértékben az érintett már rendelkezik az információkkal.

14. cikk

Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes_adatokat nem az érintettől szerezték meg

(1) Ha a személyes_adatokat nem az érintettől szerezték meg, az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

a)	az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;

b)	az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;

c)	a személyes_adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;

d)	az érintett személyes_adatok kategóriái;

e)	a személyes_adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;

adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő valamely harmadik országbeli címzett vagy valamely nemzetközi_szervezet részére kívánja továbbítani a személyes_adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az ezek másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az elérhetőségükre való hivatkozás.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges következő kiegészítő információkat:

a)	a személyes_adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

b)	ha az adatkezelés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az adatkezelő vagy harmadik_fél jogos érdekeiről;

c)	az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes_adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes_adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való joga;

d)	a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;

e)	a valamely felügyeleti_hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;

f)	a személyes_adatok forrása és adott esetben az, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e; és

a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

(3) Az adatkezelő az (1) és (2) bekezdés szerinti tájékoztatást az alábbiak szerint adja meg:

a)	a személyes_adatok kezelésének konkrét körülményeit tekintetbe véve, a személyes_adatok megszerzésétől számított észszerű határidőn, de legkésőbb egy hónapon belül;

b)	ha a személyes_adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy

c)	ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes_adatok első alkalommal való közlésekor.

(4) Ha az adatkezelő a személyes_adatokon a megszerzésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és a (2) bekezdésben említett minden releváns kiegészítő információról.

(5) Az (1)–(4) bekezdést nem kell alkalmazni, ha és amilyen mértékben:

a)	az érintett már rendelkezik az információkkal;

a szóban forgó információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne, különösen a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, a 89. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek és garanciák figyelembevételével végzett adatkezelés esetében, vagy amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettség valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezen adatkezelés céljainak elérését. Ilyen esetekben az adatkezelőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia – az információk nyilvánosan elérhetővé tételét is ideértve – az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében;

c)	az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog, amely az érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedésekről rendelkezik; vagy

d)	a személyes_adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is, bizalmasnak kell maradnia.

15. cikk

Az érintett hozzáférési joga

(1) Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes_adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes_adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

a)	az adatkezelés céljai;

b)	az érintett személyes_adatok kategóriái;

c)	azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes_adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi_szervezeteket;

d)	adott esetben a személyes_adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

e)	az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes_adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes_adatok kezelése ellen;

f)	a valamely felügyeleti_hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;

g)	ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;

a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

(2) Ha személyes_adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.

(3) Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes_adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri.

(4) A (3) bekezdésben említett, másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

3. szakasz

Helyesbítés és törlés

19. cikk

A személyes_adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség

Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat a 16. cikk, a 17. cikk (1) bekezdése, illetve a 18. cikk szerinti valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes_adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.

21. cikk

A tiltakozáshoz való jog

(1) Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes_adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes_adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

(2) Ha a személyes_adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes_adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.

(3) Ha az érintett tiltakozik a személyes_adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes_adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

(5) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan és a 2002/58/EK irányelvtől eltérve az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.

(6) Ha a személyes_adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes_adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

25. cikk

Beépített és alapértelmezett adatvédelem

(1) Az adatkezelő a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével mind az adatkezelés módjának meghatározásakor, mind pedig az adatkezelés során olyan megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket – például álnevesítést – hajt végre, amelyek célja egyrészt az adatvédelmi elvek, például az adattakarékosság hatékony megvalósítása, másrészt az e rendeletben foglalt követelmények teljesítéséhez és az érintettek jogainak védelméhez szükséges garanciák beépítése az adatkezelés folyamatába.

(2) Az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak biztosítására, hogy alapértelmezés szerint kizárólag olyan személyes_adatok kezelésére kerüljön sor, amelyek az adott konkrét adatkezelési cél szempontjából szükségesek. Ez a kötelezettség vonatkozik a gyűjtött személyes_adatok mennyiségére, kezelésük mértékére, tárolásuk időtartamára és hozzáférhetőségükre. Ezek az intézkedések különösen azt kell, hogy biztosítsák, hogy a személyes_adatok alapértelmezés szerint a természetes személy beavatkozása nélkül ne válhassanak hozzáférhetővé meghatározatlan számú személy számára.

(3) A 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmus felhasználható annak bizonyítása részeként, hogy az adatkezelő teljesíti az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt követelményeket.

26. cikk

Közös adatkezelők

(1) Ha az adatkezelés céljait és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza meg, azok közös adatkezelőknek minősülnek. A közös adatkezelők átlátható módon, a közöttük létrejött megállapodásban határozzák meg az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítéséért fennálló, különösen az érintett jogainak gyakorlásával és a 13. és a 14. cikkben említett információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladataikkal összefüggő felelősségük megoszlását, kivéve azt az esetet és annyiban, ha és amennyiben az adatkezelőkre vonatkozó felelősség megoszlását a rájuk alkalmazandó uniós vagy tagállami jog határozza meg. A megállapodásban az érintettek számára kapcsolattartót lehet kijelölni.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodásnak megfelelően tükröznie kell a közös adatkezelők érintettekkel szembeni szerepét és a velük való kapcsolatukat. A megállapodás lényegét az érintett rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az érintett az (1) bekezdésben említett megállapodás feltételeitől függetlenül mindegyik adatkezelő vonatkozásában és mindegyik adatkezelővel szemben gyakorolhatja az e rendelet szerinti jogait.

27. cikk

Az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelők vagy adatfeldolgozók képviselői

(1) A 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó írásban uniós képviselőt jelöl ki.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget nem kell alkalmazni:

az alkalmi jellegű adatkezelésre, amely nem terjed ki sem a személyes_adatoknak a 9. cikk (1) bekezdésében említett különleges kategóriáira, sem a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes_adatok nagy számban történő kezelésére, és amely – figyelembe véve az adatkezelés jellegét, körülményeit, hatókörét és céljait – valószínűsíthetően nem jelent kockázatot a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve; vagy

b)	közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervekre.

(3) A képviselőnek tevékenységi hellyel kell rendelkeznie az egyik olyan tagállamban, ahol azon érintettek tartózkodnak, akiknek személyes_adatait áruknak vagy szolgáltatásoknak a részükre történő nyújtása során kezelik vagy akiknek a magatartását megfigyelik.

(4) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által a képviselő számára adott megbízásnak ki kell terjednie arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő minden ügyben, az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében – különösen a felügyeleti_hatóságok és az érintettek megkeresésére – az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó helyett vagy mellett a képviselő járjon el.

(5) Az a tény, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselőt jelöl ki, nem érinti az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni keresetindításhoz való jogot.

28. cikk

Az adatfeldolgozó

(1) Ha az adatkezelést az adatkezelő nevében más végzi, az adatkezelő kizárólag olyan adatfeldolgozókat vehet igénybe, akik vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak az adatkezelés e rendelet követelményeinek való megfelelését és az érintettek jogainak védelmét biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.

(2) Az adatfeldolgozó az adatkezelő előzetesen írásban tett eseti vagy általános felhatalmazása nélkül további adatfeldolgozót nem vehet igénybe. Az általános írásbeli felhatalmazás esetén az adatfeldolgozó tájékoztatja az adatkezelőt minden olyan tervezett változásról, amely további adatfeldolgozók igénybevételét vagy azok cseréjét érinti, ezzel biztosítva lehetőséget az adatkezelőnek arra, hogy ezekkel a változtatásokkal szemben kifogást emeljen.

(3) Az adatfeldolgozó által végzett adatkezelést az uniós jog vagy tagállami jog alapján létrejött olyan – az adatkezelés tárgyát, időtartamát, jellegét és célját, a személyes_adatok típusát, az érintettek kategóriáit, valamint az adatkezelő kötelezettségeit és jogait meghatározó –szerződésnek vagy más jogi aktusnak kell szabályoznia, amely köti az adatfeldolgozót az adatkezelővel szemben. A szerződés vagy más jogi aktus különösen előírja, hogy az adatfeldolgozó:

a személyes_adatokat kizárólag az adatkezelő írásbeli utasításai alapján kezeli – beleértve a személyes_adatoknak valamely harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet számára való továbbítását is –, kivéve akkor, ha az adatkezelést az adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog írja elő; ebben az esetben erről a jogi előírásról az adatfeldolgozó az adatkezelőt az adatkezelést megelőzően értesíti, kivéve, ha az adatkezelő értesítését az adott jogszabály fontos közérdekből tiltja;

b)	biztosítja azt, hogy a személyes_adatok kezelésére feljogosított személyek titoktartási kötelezettséget vállalnak vagy jogszabályon alapuló megfelelő titoktartási kötelezettség alatt állnak;

c)	meghozza a 32. cikkben előírt intézkedéseket;

d)	tiszteletben tartja a további adatfeldolgozó igénybevételére vonatkozóan a (2) és (4) bekezdésben említett feltételeket;

e)	az adatkezelés jellegének figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel a lehetséges mértékben segíti az adatkezelőt abban, hogy teljesíteni tudja kötelezettségét az érintett III. fejezetben foglalt jogainak gyakorlásához kapcsolódó kérelmek megválaszolása tekintetében;

f)	segíti az adatkezelőt a 32–36. cikk szerinti kötelezettségek teljesítésében, figyelembe véve az adatkezelés jellegét és az adatfeldolgozó rendelkezésére álló információkat;

g)	az adatkezelési szolgáltatás nyújtásának befejezését követően az adatkezelő döntése alapján minden személyes_adatot töröl vagy visszajuttat az adatkezelőnek, és törli a meglévő másolatokat, kivéve, ha az uniós vagy a tagállami jog az személyes_adatok tárolását írja elő;

az adatkezelő rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az e cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítésének igazolásához szükséges, továbbá amely lehetővé teszi és elősegíti az adatkezelő által vagy az általa megbízott más ellenőr által végzett auditokat, beleértve a helyszíni vizsgálatokat is.

Az első albekezdés h) pontjával kapcsolatban az adatfeldolgozó haladéktalanul tájékoztatja az adatkezelőt, ha úgy véli, hogy annak valamely utasítása sérti ezt a rendeletet vagy a tagállami vagy uniós adatvédelmi rendelkezéseket.

(4) Ha az adatfeldolgozó bizonyos, az adatkezelő nevében végzett konkrét adatkezelési tevékenységekhez további adatfeldolgozó szolgáltatásait is igénybe veszi, uniós vagy tagállami jog alapján létrejött szerződés vagy más jogi aktus útján erre a további adatfeldolgozóra is ugyanazok az adatvédelmi kötelezettségeket kell telepíteni, mint amelyek az adatkezelő és az adatfeldolgozó között létrejött, a (3) bekezdésben említett szerződésben vagy egyéb jogi aktusban szerepelnek, különösen úgy, hogy a további adatfeldolgozónak megfelelő garanciákat kell nyújtania a megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására, és ezáltal biztosítania kell, hogy az adatkezelés megfeleljen e rendelet követelményeinek. Ha a további adatfeldolgozó nem teljesíti adatvédelmi kötelezettségeit, az őt megbízó adatfeldolgozó teljes felelősséggel tartozik az adatkezelő felé a további adatfeldolgozó kötelezettségeinek a teljesítéséért.

(5) A 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmushoz való csatlakozás felhasználható annak bizonyítása részeként, hogy az adatfeldolgozó biztosítja az (1) és (4) bekezdésben említett megfelelő garanciákat.

(6) Az adatkezelő és az adatfeldolgozó közötti egyedi szerződés sérelme nélkül az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett szerződés vagy más jogi aktus teljes egészében vagy részben az e cikk (7) és (8) bekezdésében említett általános szerződési feltételeken alapulhat, beleértve azt is, amikor ezek a 42. és a 43. cikk alapján az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak megadott tanúsítvány részét képezik.

(7) A Bizottság – a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően – általános szerződési feltételeket határozhat meg az e cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan.

(8) A felügyeleti_hatóságok a 63. cikkben említett egységességi mechanizmusnak megfelelően általános szerződési feltételeket fogadhatnak el az e cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan.

(9) A (3) és (4) bekezdésben említett szerződést vagy más jogi aktust írásba kell foglalni, ideértve az elektronikus formátumot is.

(10) A 82., 83. és 84. cikk sérelme nélkül, ha egy adatfeldolgozó e rendeletet sértve maga határozza meg az adatkezelés céljait és eszközeit, akkor őt az adott adatkezelés tekintetében adatkezelőnek kell tekinteni.

30. cikk

Az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása

(1) minden adatkezelő és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselője a felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről nyilvántartást vezet. E nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)	az adatkezelő neve és elérhetősége, valamint – ha van ilyen – a közös adatkezelőnek, az adatkezelő képviselőjének és az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetősége;

b)	az adatkezelés céljai;

c)	az érintettek kategóriáinak, valamint a személyes_adatok kategóriáinak ismertetése;

d)	olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes_adatokat közlik vagy közölni fogják, ideértve a harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi_szervezeteket;

adott esetben a személyes_adatok harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi_szervezet azonosítását, valamint a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdés szerinti továbbítás esetében a megfelelő garanciák leírása;

f)	ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők;

g)	ha lehetséges, a 32. cikk (1) bekezdésében említett technikai és szervezési intézkedések általános leírása.

(2) minden adatfeldolgozó és – ha van ilyen – az adatfeldolgozó képviselője nyilvántartást vezet az adatkezelő nevében végzett adatkezelési tevékenységek minden kategóriájáról; a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

az adatfeldolgozó vagy adatfeldolgozók neve és elérhetőségei, és minden olyan adatkezelő neve és elérhetőségei, amelynek vagy akinek a nevében az adatfeldolgozó eljár, továbbá – ha van ilyen – az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselőjének, valamint az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetőségei;

b)	az egyes adatkezelők nevében végzett adatkezelési tevékenységek kategóriái;

c)	adott esetben a személyes_adatok harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítása, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi_szervezet azonosítását, valamint a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti továbbítás esetében a megfelelő garanciák leírása;

d)	ha lehetséges, a 32. cikk (1) bekezdésében említett technikai és szervezési intézkedések általános leírása.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilvántartást írásban kell vezetni, ideértve az elektronikus formátumot is.

(4) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, valamint – ha van ilyen – az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselője megkeresés alapján a felügyeleti_hatóság részére rendelkezésére bocsátja a nyilvántartást.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozásra vagy szervezetre, kivéve, ha az általa végzett adatkezelés az érintettek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően kockázattal jár, ha az adatkezelés nem alkalmi jellegű, vagy ha az adatkezelés kiterjed a személyes_adatok 9. cikk (1) bekezdésében említett különleges kategóriáinak vagy a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes_adatoknak a kezelésére.

36. cikk

Előzetes konzultáció

(1) Ha a 35. cikkben előírt adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes_adatok kezelését megelőzően az adatkezelő konzultál a felügyeleti_hatósággal.

(2) Ha a felügyeleti_hatóság véleménye szerint az (1) bekezdés szerint tervezett adatkezelés megsértené e rendeletet – különösen, ha az adatkezelő a kockázatot nem elégséges módon azonosította vagy csökkentette –, a felügyeleti_hatóság az adatkezelőnek és adott esetben az adatfeldolgozónak legkésőbb a konzultáció iránti megkeresés kézhezvételétől számított nyolc héten belül írásban tanácsot ad, továbbá gyakorolhatja az 58. cikkben említett hatásköreit. Ez a határidő – a tervezett adatkezelés összetettségétől függően – hat héttel meghosszabbítható. A felügyeleti_hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az adatkezelőt vagy adott esetben az adatfeldolgozót a meghosszabbításról és a késedelem okairól. Az említett időtartamok felfüggeszthetők arra az időtartamra, amíg a felügyeleti_hatóság nem jut hozzá azokhoz az információkhoz, amelyeket adott esetben a konzultáció céljából kért.

(3) Az adatkezelő a felügyeleti_hatósággal folytatott, (1) bekezdés szerinti konzultáció során a felügyeleti_hatóságot tájékoztatja:

a)	adott esetben az adatkezelésben részt vevő adatkezelő, közös adatkezelők és adatfeldolgozók feladatköreiről, különösen vállalkozáscsoporton belüli adatkezelés esetén;

b)	a tervezett adatkezelés céljairól és módjairól;

c)	az érintettek e rendelet értelmében fennálló jogainak és szabadságainak védelmében hozott intézkedésekről és garanciákról;

d)	adott esetben, az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről;

e)	a 35. cikk szerinti adatvédelmi hatásvizsgálatról; és

f)	a felügyeleti_hatóság által kért minden egyéb információról.

(4) A tagállamok konzultálnak a felügyeleti_hatósággal minden, a személyes_adatok kezeléséhez kapcsolódó, a nemzeti parlament által elfogadandó jogalkotási intézkedésre – vagy ilyen jogalkotási intézkedésen alapuló szabályozási intézkedésre – irányuló javaslat előkészítése során.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállami jog előírhatja, hogy az adatkezelők konzultáljanak a felügyeleti_hatósággal, és szerezzék be a felügyeleti_hatóság előzetes engedélyét akkor is, ha valamely közérdek alapján ellátandó feladat végrehajtásához kapcsolódóan kezelnek személyes_adatokat, ideértve a személyes_adatoknak a szociális védelemhez és a népegészségügyhöz kapcsolódó kezelését is.

4. szakasz

Adatvédelmi tisztviselő

37. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

(1) Az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki minden olyan esetben, amikor:

a)	az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;

b)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél és/vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé;

c)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes_adatok 9. cikk szerinti különleges kategóriáinak és a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelését foglalják magukban.

(2) A vállalkozáscsoport közös adatvédelmi tisztviselőt is kijelölhet, ha az adatvédelmi tisztviselő valamennyi tevékenységi helyről könnyen elérhető.

(3) Ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv, közös adatvédelmi tisztviselő jelölhető ki több ilyen szerv számára, az adott szervek szervezeti felépítésének és méretének figyelembevételével.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, illetve az adatkezelők vagy adatfeldolgozók kategóriáit képviselő egyesületek és egyéb szervezetek adatvédelmi tisztviselőt jelölhetnek ki, vagy ha ezt uniós vagy tagállami jog írja elő, kötelesek kijelölni. Az adatkezelőket vagy adatfeldolgozókat képviselő ilyen egyesületek és egyéb szervezetek nevében az adatvédelmi tisztviselő eljárhat.

(5) Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és gyakorlat szakértői szintű ismerete, valamint a 39. cikkben említett feladatok ellátására való alkalmasság alapján kell kijelölni.

(6) Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja lehet, vagy szolgáltatási szerződés keretében láthatja el a feladatait.

(7) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó közzéteszi az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségét, és azokat a felügyeleti_hatósággal közli.

42. cikk

Tanúsítás

(1) A tagállamok, a felügyeleti_hatóságok, a Testület, valamint a Bizottság – különösen uniós szinten – ösztönzik olyan adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok, valamint adatvédelmi bélyegzők, illetve jelölések létrehozását, amelyek bizonyítják, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által végrehajtott adatkezelési műveletek megfelelnek e rendelet előírásainak. Figyelembe kell venni a mikro-, kis- és közép vállalkozások sajátos igényeit.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó adatkezelők vagy adatfeldolgozók általi betartása mellett az (5) bekezdésnek megfelelően jóváhagyott adatvédelmi tanúsítási mechanizmusokat, bélyegzőket vagy jelöléseket annak bizonyítására is létre lehet hozni, hogy a 3. cikk értelmében e rendelet hatálya alá nem tartozó adatkezelők vagy adatfeldolgozók a 46. cikk (2) bekezdésének f) pontjában foglalt feltételekkel összhangban megfelelő garanciákat nyújtsanak a személyes_adatok harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása keretében. Az ilyen adatkezelők vagy adatfeldolgozók szerződéses vagy egyéb, jogilag kötelező erejű eszközök révén kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalást tesznek arra, hogy alkalmazzák a megfelelő garanciákat, ideértve az érintettek jogaira vonatkozókat is.

(3) A tanúsításnak önkéntesnek kell lennie, és átlátható eljáráson keresztül kell elérhetővé tenni.

(4) Az e cikk szerinti tanúsítás nem csökkenti az adatkezelő vagy adatfeldolgozó e rendelet betartásáért való felelősségét, és nem sérti az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóságok feladat- és hatáskörét.

(5) Az e cikk szerinti tanúsítványt a 43. cikkben említett tanúsító szervezetek vagy az illetékes felügyeleti_hatóságok állítják ki, az illetékes felügyeleti_hatóság által az 58. cikk (3) bekezdésének, vagy a Testület által a 63. cikknek megfelelően jóváhagyott szempontok alapján. Ha a szempontokat a Testület hagyja jóvá, ennek eredményeként közös tanúsítvány, az európai adatvédelmi bélyegző állítható ki.

(6) Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó, amely az adatkezelési tevékenységét aláveti a tanúsítási mechanizmusnak, a 43. cikkben említett tanúsító szervezet vagy adott esetben az illetékes felügyeleti_hatóság részére minden olyan információt megad és minden olyan adatkezelési tevékenységéhez hozzáférést biztosít, amely a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges.

(7) Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére a tanúsítványt legfeljebb hároméves időtartamra lehet kiállítani, amely azonos feltételek mellett a tanúsítvány megújítható, feltéve, hogy a vonatkozó követelmények továbbra is teljesülnek. Adott esetben, ha a tanúsításra vonatkozó követelmények nem vagy már nem teljesülnek, a 43. cikkben említett tanúsító szervezet vagy az illetékes felügyeleti_hatóság a tanúsítványt visszavonja.

(8) A Testület valamennyi tanúsítási mechanizmust és adatvédelmi bélyegzőt, illetve jelölést egy nyilvántartásban állítja össze, és megfelelő módon nyilvánosan elérhetővé teszi őket.

43. cikk

Tanúsító szervezetek

(1) Az illetékes felügyeleti_hatóság 57. és 58. cikk alapján fennálló feladat- és hatásköreinek sérelme nélkül a tanúsítvány kiállítását és megújítását – a felügyeleti_hatóság a célból való tájékoztatását követően, hogy az szükség esetén gyakorolhassa az 58. cikk (2) bekezdésének h) pontja szerinti hatáskörét – olyan tanúsító szervezet végzi, amely az adatvédelem terén megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A tagállamok biztosítják, hogy e tanúsító szervezetek akkreditációját az alábbiak közül egy vagy mindkettő elvégezte:

a)	az a felügyeleti_hatóság, amelyik az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes;

b)	az EN-ISO/IEC 17065/2012 szabványnak megfelelően, a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20), valamint az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes a felügyeleti_hatóság által megállapított kiegészítő követelményekkel összhangban megnevezett nemzeti akkreditáló testület.

(2) Az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezetet kizárólag abban az esetben lehet az említett bekezdéssel összhangban akkreditálni, ha:

a)	az illetékes felügyeleti_hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy független, és a tanúsítás tárgyában szakértelemmel bír;

b)	vállalja, hogy tiszteletben tartja a 42. cikk (5) bekezdésében említett, az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság, illetve a 63. cikknek megfelelően a Testület által jóváhagyott szempontokat;

c)	eljárásokat hozott létre az adatvédelmi tanúsítványok, bélyegzők, illetve jelölések kibocsátására, rendszeres időközönkénti felülvizsgálatára és visszavonására;

olyan eljárásokat és struktúrákat hozott létre, amelyek révén kezelni tudja a tanúsítvánnyal kapcsolatos jogsértésekkel vagy annak az adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi alkalmazásával kapcsolatos panaszokat, és ezeket az eljárásokat és struktúrákat az érintettek és a nyilvánosság számára átláthatóvá tudja tenni; és

e)	az illetékes felügyeleti_hatóság számára kielégítő bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy feladataival kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett tanúsító szervezet akkreditálását az 55. vagy az 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság által, illetve az 57. cikknek megfelelően a Testület által jóváhagyott szempontok alapján kell elvégezni. Ha az akkreditálásra az e cikk (1) bekezdése b) pontja alapján kerül sor, ezek a követelmények kiegészítik a 765/2008/EK rendeletben előirányzott követelményeket és a tanúsító szervek módszereire és eljárásaira vonatkozó technikai szabályokat.

(4) Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó e rendelet betartására vonatkozó felelősségének sérelme nélkül a tanúsítás vagy annak visszavonása alapjául szolgáló megfelelő vizsgálat lefolytatásáért az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezet felelős. Az akkreditációt legfeljebb ötéves időtartamra lehet megadni, és az azonos feltételek mellett mindaddig megújítható, feltéve hogy az adott tanúsító szervezet teljesíti az e cikkben meghatározott követelményeket.

(5) Az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezet közli az illetékes felügyeleti_hatósággal a kért tanúsítvány megadásának vagy visszavonásának okait.

(6) Az e cikk (3) bekezdésében említett követelményeket és a 42. cikk (5) bekezdésében említett szempontokat a felügyeleti_hatóság könnyen hozzáférhető formában közzéteszi. A felügyeleti_hatóságok ezeket a követelményeket és szempontokat a Testület részére is továbbítják. A Testület valamennyi tanúsítási mechanizmust és adatvédelmi bélyegzőt egy nyilvántartásban állítja össze, és azokat megfelelő módon nyilvánosan elérhetővé teszi.

(7) A VIII. fejezet sérelme nélkül az illetékes felügyeleti_hatóság vagy a nemzeti akkreditáló testület visszavonja az e cikk (1) bekezdésében említett tanúsító szervezet akkreditációját, ha az az akkreditációs feltételeknek nem vagy már nem felel meg, vagy ha a tanúsító szervezet intézkedései megsértik e rendeletet.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikk (1) bekezdésében említett adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok tekintetében figyelembe veendő követelmények meghatározása érdekében a 92. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén a tanúsítási mechanizmusokra és az adatvédelmi bélyegzőkre, illetve jelölésekre vonatkozó technikai szabványokat, valamint a tanúsítási mechanizmusok és a bélyegzők, illetve jelölések népszerűsítésére és elismerésére szolgáló mechanizmusokat határozhat meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

V. FEJEZET

A személyes_adatok harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása

45. cikk

Adattovábbítás megfelelőségi határozat alapján

(1) Személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítására akkor kerülhet sor, ha a Bizottság megállapította, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe, vagy egy vagy több meghatározott ágazata, vagy a szóban forgó nemzetközi_szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít. Az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges külön engedély.

(2) A védelmi szint megfelelőségének mérlegelése során a Bizottság különösen a következő tényezőket veszi figyelembe:

a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a vonatkozó általános és ágazati jogszabályok, köztük a közbiztonságra, a védelemre, valamint a nemzetbiztonságra vonatkozó és a büntetőjogi rendelkezések, a közhatalmi szerveknek a személyes_adatokhoz való hozzáférését szabályozó rendelkezések, valamint e jogszabályok végrehajtása, adatvédelmi szabályok, szakmai szabályok és biztonsági intézkedések, ideértve a személyes_adatok másik harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet részére történő újbóli továbbítására vonatkozó azon szabályokat, amelyeknek az adott országban vagy nemzetközi_szervezeten belül meg kell felelni; ítélkezési gyakorlat, továbbá az, hogy az érintettek, akiknek a személyes_adatait továbbítják, rendelkeznek-e hatékonyan érvényesíthető – a hatékony közigazgatási és bírósági jogorvoslatot is magukban foglaló – jogokkal;

a szóban forgó harmadik országban létezik-e egy vagy több olyan független és hatékonyan működő felügyeleti_hatóság – a szóban forgó nemzetközi_szervezet pedig ilyen hatóság ellenőrzése alatt áll-e –, amely felelős az adatvédelmi szabályok betartásának biztosításáért és végrehajtásáért, rendelkezik többek között megfelelő kikényszerítési hatáskörrel, és felelős az érintettek részére történő, a jogaik gyakorlásával kapcsolatos segítségnyújtásért és tanácsadásért, valamint a tagállami felügyeleti_hatóságokkal való együttműködésért; továbbá

a szóban forgó harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet nemzetközi kötelezettségei vagy egyéb, jogilag kötelező erejű egyezményekből vagy jogi eszközökből, valamint többoldalú vagy regionális rendszerekben való részvételéből eredő – különösen a személyes_adatok védelmével kapcsolatos – kötelezettségei.

(3) A védelmi szint megfelelőségének értékelését követően a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe, illetve egy vagy több meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi_szervezet a (2) bekezdés értelmében biztosítja a megfelelő védelmi szintet. A végrehajtási jogi aktusban rendelkezni kell egy rendszeres, legalább négyévente elvégzendő felülvizsgálatra irányuló mechanizmusról, amely az adott harmadik országban vagy nemzetközi_szervezetnél végbement valamennyi releváns fejleményt figyelembe vesz. A végrehajtási jogi aktusban pontosan rögzíteni kell annak területi és ágazati alkalmazási körét, és – adott esetben – meg kell határozni a (2) bekezdés b) pontjában említett felügyeleti_hatóságot, illetve hatóságokat. A végrehajtási jogi aktust a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a harmadik országokban és a nemzetközi_szervezeteknél végbement azon fejleményeket, amelyek érinthetik az e cikk (3) bekezdése, valamint a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott határozatok végrehajtását.

(5) A Bizottság – a rendelkezésekre álló információk, különösen az e cikk (3) bekezdésében említett felülvizsgálat alapján – határoz arról, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy meghatározott ágazata, vagy valamely nemzetközi_szervezet már nem biztosítja az e cikk (2) bekezdése értelmében vett megfelelő védelmi szintet, és a szükséges mértékben, az e cikk (3) bekezdésében említett korábbi határozatot végrehajtási jogi aktus útján, visszaható hatály nélkül hatályon kívül helyezi, módosítja vagy felfüggeszti. A végrehajtási jogi aktust a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak, rendkívüli sürgősséget igénylő esetekben pedig a 93. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 93. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(6) A Bizottság konzultációt kezdeményez a harmadik országgal vagy nemzetközi_szervezettel az (5) bekezdés szerinti határozat meghozatalához vezető helyzet orvoslását illetően.

(7) Az (5) bekezdés szerinti határozat nem érinti a személyes_adatoknak a szóban forgó harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy vagy több meghatározott ágazata, illetve a szóban forgó nemzetközi_szervezet részére a 46–49. cikk alapján történő továbbítását.

(8) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak honlapján közzéteszi az olyan harmadik országok, harmadik országon belüli területek és meghatározott ágazatok, valamint nemzetközi_szervezetek jegyzékét, amelyek esetében úgy ítélte meg, hogy biztosítják, vagy többé nem biztosítják a megfelelő védelmi szintet.

(9) A Bizottság által a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott határozatok mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat az e cikk (3) vagy az (5) bekezdésével összhangban elfogadott bizottsági határozat nem módosítja, nem váltja fel vagy nem helyezi hatályon kívül.

46. cikk

Megfelelő garanciák alapján történő adattovábbítások

(1) A 45. cikk (3) bekezdése szerinti határozat hiányában az adatkezelő vagy adatfeldolgozó csak abban az esetben továbbíthat személyes_adatokat harmadik országba vagy nemzetközi_szervezet részére, ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó megfelelő garanciákat nyújtott, és csak azzal a feltétellel, hogy az érintettek számára érvényesíthető jogok és hatékony jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre.

(2) A felügyeleti_hatóság külön engedélye nélkül az (1) bekezdés szerinti megfelelő garanciákat az alábbiak jelenthetik:

a)	közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek közötti, jogilag kötelező erejű, kikényszeríthető jogi eszköz;

b)	a 47. cikk szerinti kötelező_erejű_vállalati_szabályok;

c)	a Bizottság által a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott általános adatvédelmi kikötések;

d)	a felügyeleti_hatóság által elfogadott és a Bizottság által a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően jóváhagyott általános adatvédelmi kikötések;

e)	a 40. cikk szerinti, jóváhagyott magatartási kódex a harmadik országbeli adatkezelő vagy adatfeldolgozó arra vonatkozó, kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalásával együtt, hogy alkalmazza a megfelelő – ideértve az érintettek jogaira vonatkozó – garanciákat; vagy

f)	a 42. cikk szerinti, jóváhagyott tanúsítási mechanizmus a harmadik országbeli adatkezelő vagy adatfeldolgozó arra vonatkozó, kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalásával együtt, hogy alkalmazza a megfelelő garanciákat, ideértve az érintettek jogait illetően is.

(3) Az illetékes felügyeleti_hatóság engedélyével az (1) bekezdésben említett megfelelő garanciákként különösen az alábbiak is szolgálhatnak:

a)	az adatkezelő vagy adatfeldolgozó és a harmadik országbeli vagy a nemzetközi_szervezeten belüli adatkezelő, adatfeldolgozó vagy a személyes_adatok címzettje között létrejött szerződéses rendelkezések; vagy

b)	közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek között létrejött, közigazgatási megállapodásba beillesztendő rendelkezések, köztük az érintettek érvényesíthető és tényleges jogaira vonatkozó rendelkezések.

(4) A felügyeleti_hatóság az e cikk (3) bekezdésében említett esetekben a 63. cikkben említett egységességi mechanizmust alkalmazza.

(5) A valamely tagállam vagy felügyeleti_hatóság által a 95/46/EK irányelv 26. cikkének (2) bekezdése alapján kiadott engedélyek hatályban maradnak mindaddig, amíg azokat szükség esetén a felügyeleti_hatóság nem módosítja, nem váltja fel vagy nem helyezi hatályon kívül. A Bizottság által a 95/46/EK irányelv 26. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott határozatok mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat szükség esetén az e cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott bizottsági határozat nem módosítja, nem váltja fel vagy nem helyezi hatályon kívül.

47. cikk

Kötelező erejű vállalati szabályok

(1) Az illetékes felügyeleti_hatóság a 63. cikkben meghatározott, egységességi mechanizmusnak megfelelően jóváhagyja a kötelező_erejű_vállalati_szabályokat, ha az:

a)	a vállalkozáscsoport vagy a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportja minden érintett tagjára, beleértve az alkalmazottakat is, jogilag kötelező erejű, alkalmazandó és általuk érvényesített;

b)	kifejezetten rendelkezik az érintetteknek a személyes_adataik kezelése tekintetében kikényszeríthető jogairól; és

c)	megfelel a (2) bekezdés szerinti követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett kötelező_erejű_vállalati_szabályok tartalmazzák legalább:

a)	a vállalkozáscsoport vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportja minden egyes tagjának szervezeti felépítését és az elérhetőségét;

b)	az adattovábbításokat vagy a továbbítások sorozatát, beleértve a személyes_adatok kategóriáit, az adatkezelés fajtáját és céljait, az érintettek fajtáit és a szóban forgó harmadik ország vagy országok azonosítását;

c)	a vállalkozások adatvédelmi szabályzatának belső és külső tekintetben jogilag kötelező jellegét;

az általános adatvédelmi elvek alkalmazását, különösen a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a korlátozott tárolási időtartamok, az adatminőség, a beépített és alapértelmezett adatvédelem, az adatkezelés jogalapja, a személyes_adatok különleges kategóriáinak kezelése, az adatbiztonságot garantáló intézkedések, valamint az olyan szervezeteknek történő újbóli továbbítás feltételeit, amelyekre nézve nem kötelezőek a kötelező_erejű_vállalati_szabályok;

az érintettek személyes_adataik kezelése tekintetében fennálló jogait és e jogok gyakorlásának módjait, beleértve a 22. cikk szerinti, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntések alóli mentesülés jogát, az érintett 79. cikkben meghatározott jogát, hogy az illetékes felügyeleti_hatóságnál és a tagállamok illetékes bíróságainál panaszt nyújthat be, továbbá a jogorvoslathoz való jogát, valamint adott esetben a kötelező_erejű_vállalati_szabályok megsértése esetén a kártérítéshez való jogát;

a valamely tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó felelősségének elismerését abban az esetben, ha a kötelező_erejű_vállalati_szabályokat a csoportnak az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező bármely érintett tagja megsérti; az adatkezelő vagy adatfeldolgozó részben vagy egészben csak akkor mentesül e felelőség alól, ha bizonyítja, hogy tagja nem felelős a kár előidézésében;

g)	azt, hogy a 13. és a 14. cikkben említetten kívül miként biztosítják az érintetteknek a kötelező_erejű_vállalati_szabályokra, különösen az e bekezdés d), e) és f) pontja szerinti rendelkezésekre vonatkozó információkat;

a 37. cikk értelmében kijelölt adatvédelmi tisztviselők vagy a vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportján belül a kötelező_erejű_vállalati_szabályoknak való megfelelés, valamint a képzés és a panaszkezelés nyomon követéséért felelős személyek vagy szervezetek feladatait;

i)	a panasztételi eljárásokat;

a kötelező_erejű_vállalati_szabályoknak való megfelelés ellenőrzésének biztosítására szolgáló, a vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportján belüli mechanizmusokat. E mechanizmusok tartalmazzák az adatvédelmi auditokat és az érintettek jogainak védelmét szolgáló korrekciós intézkedéseket biztosító mechanizmusokat. Az ilyen ellenőrzések eredményeit közölni kell a h) pontban említett személlyel vagy szervezettel, valamint a vállalkozáscsoportot vagy a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportját ellenőrző vállalkozás felügyelőbizottságával, és kérésre az illetékes felügyeleti_hatóság rendelkezésére kell bocsátani őket;

k)	a kötelező_erejű_vállalati_szabályok változásainak bejelentésére és rögzítésére, valamint e változásoknak a felügyeleti_hatóság számára történő bejelentésére szolgáló mechanizmusokat;

a kötelező_erejű_vállalati_szabályoknak a vállalkozáscsoport vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportjának tagjai általi betartásának biztosítása érdekében a felügyeleti_hatósággal folytatott együttműködési mechanizmust, beleértve különösen azt, hogy a felügyeleti_hatóság számára elérhetővé teszik az intézkedések e bekezdés j) pontja szerinti ellenőrzésének eredményeit;

arra vonatkozó mechanizmusokat, hogy hogyan kell jelenteni az illetékes felügyeleti_hatóság számára a vállalkozáscsoport vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportjának tagjára valamely harmadik országban vonatkozó azon jogi előírásokat, amelyek valószínűsíthetően jelentős mértékben hátrányosan érintenék a kötelező_erejű_vállalati_szabályokban előírt garanciákat; valamint

n)	a személyes_adatokba állandó jelleggel vagy rendszeresen betekintő személyzetnek nyújtandó megfelelő adatvédelmi képzést.

(3) A Bizottság meghatározhatja az e cikk szerinti, a kötelező_erejű_vállalati_szabályokra vonatkozóan az adatkezelők, az adatfeldolgozók és a felügyeleti_hatóságok között folytatott információcsere formátumát és eljárásait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

49. cikk

Különös helyzetekben biztosított eltérések

(1) A 45. cikk (3) bekezdése szerinti megfelelőségi határozat, illetve a 46. cikk szerinti megfelelő garanciák hiányában – beleértve a kötelező_erejű_vállalati_szabályokat is –, a személyes_adatok harmadik ország vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítására vagy többszöri továbbítására csak az alábbi feltételek legalább egyikének teljesülése esetén kerülhet sor:

a)	az érintett kifejezetten hozzájárulását adta a tervezett továbbításhoz azt követően, hogy tájékoztatták az adattovábbításból eredő – a megfelelőségi határozat és a megfelelő garanciák hiányából fakadó – esetleges kockázatokról;

b)	az adattovábbítás az érintett és az adatkezelő közötti szerződés teljesítéséhez, vagy az érintett kérésére hozott, szerződést megelőző intézkedések végrehajtásához szükséges;

c)	az adattovábbítás az adatkezelő és valamely más természetes vagy jogi személy közötti, az érintett érdekét szolgáló szerződés megkötéséhez vagy teljesítéséhez szükséges;

d)	az adattovábbítás fontos közérdekből szükséges;

e)	az adattovábbítás jogi igények előterjesztése, érvényesítése és védelme miatt szükséges;

f)	az adattovábbítás az érintett vagy valamely más személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges, és az érintett fizikailag vagy jogilag képtelen a hozzájárulás megadására;

a továbbított adatok olyan nyilvántartásból származnak, amely az uniós vagy a tagállami jog értelmében a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja, és amely vagy általában a nyilvánosság, vagy az ezzel kapcsolatos jogos érdekét igazoló bármely személy számára betekintés céljából hozzáférhető, de csak ha az uniós vagy tagállami jog által a betekintésre megállapított feltételek az adott különleges esetben teljesülnek.

Ha az adattovábbítás nem alapulhat a 45. vagy a 46. cikk rendelkezésein, beleértve a kötelező_erejű_vállalati_szabályok rendelkezéseit is, és az első albekezdésben említett egyedi helyzetekre vonatkozó eltérések egyike sem alkalmazandó, harmadik országok és nemzetközi_szervezetek részére történő adattovábbítás csak akkor történhet, ha az adattovábbítás nem ismétlődő, csak korlátozott számú érintettre vonatkozik, az adatkezelő olyan kényszerítő erejű jogos érdekében szükséges, amely érdekhez képest nem élveznek elsőbbséget az érintett érdekei, jogai és szabadságai, és az adatkezelő az adattovábbítás minden körülményét megvizsgálta, és e vizsgálat alapján megfelelő garanciákat nyújtott a személyes_adatok védelme tekintetében. Az adatkezelőnek tájékoztatnia kell a felügyeleti_hatóságot az adattovábbításról. Az adatkezelő a 13. és a 14. cikkben említett információk nyújtásán kívül az érintettet tájékoztatja az adattovábbításról, valamint az adatkezelő kényszerítő erejű jogos érdekéről.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének g) pontja szerinti adattovábbítás nem érintheti a nyilvántartásban szereplő személyes_adatok vagy személyes_adatok kategóriáinak összességét. Ha a nyilvántartásba kizárólag olyan személyek tekinthetnek be, akiknek ehhez jogos érdeke fűződik, az adattovábbításra kizárólag e személyek kérelmére kerülhet sor, illetve abban az esetben, ha ők a címzettek.

(3) Az (1) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontja, valamint második albekezdése nem alkalmazandó a közhatalmi szervek által közhatalmi jogosítványaik gyakorlása során végzett tevékenységekre.

(4) Az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett közérdeket akkor kell figyelembe venni, ha azt az uniós jog vagy az adatkezelőre vonatkozó tagállami jog elismeri.

(5) Megfelelőségi határozat hiányában az uniós jog vagy a tagállami jog fontos közérdekből kifejezetten korlátozhatja bizonyos kategóriákba tartozó személyes_adatok valamely harmadik országba vagy nemzetközi_szervezethez történő továbbítását. A tagállamok az ilyen rendelkezéseket bejelentik a Bizottságnak.

(6) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett vizsgálatot és megfelelő garanciákat a 30. cikkben említett nyilvántartásban dokumentálja.

51. cikk

Felügyeleti hatóság

(1) A természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak a személyes_adataik kezelése tekintetében történő védelme, valamint a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlásának megkönnyítése érdekében minden tagállam előírja, hogy e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséért egy vagy több független közhatalmi szerv ( felügyeleti_hatóság) felel.

(2) minden felügyeleti_hatóság elősegíti e rendeletnek az Unió egész területén történő egységes alkalmazását. A felügyeleti_hatóságok e célból együttműködnek egymással és a Bizottsággal, a VII. fejezettel összhangban.

(3) Ha valamely tagállamban egynél több felügyeleti_hatóságot hoznak létre, az adott tagállam kijelöli azt a felügyeleti_hatóságot, amelyik a Testületben ellátja a szóban forgó hatóságok képviseletét, és létrehozza az arra szolgáló mechanizmust, hogy a többi hatóság a 63. cikkben említett egységességi mechanizmusra vonatkozó szabályokat betartsa.

(4) minden tagállam 2018. május 25-ig értesíti a Bizottságot jogának azon rendelkezéseiről, amelyeket e fejezet alapján elfogad, továbbá haladéktalanul értesíti a Bizottságot az említett rendelkezéseket érintő későbbi módosításokról.

52. cikk

Függetlenség

(1) A felügyeleti_hatóságok az e rendelet alapján rájuk ruházott feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása során teljesen függetlenül járnak el.

(2) Az egyes felügyeleti_hatóságok tagja vagy tagjai az e rendelettel összhangban rájuk ruházott feladatok végzése és hatáskörök gyakorlása során bármilyen – közvetlen vagy közvetett – külső befolyástól mentesen járnak el, és utasítást senkitől sem kérhetnek vagy fogadhatnak el.

(3) A felügyeleti_hatóságok tagjai tartózkodnak a feladatkörükkel összeférhetetlen cselekményektől, valamint hivatali idejük alatt sem javadalmazás ellenében, sem anélkül nem vállalhatnak azzal összeférhetetlen szakmai tevékenységet.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy mindegyik felügyeleti_hatóság rendelkezésére áll a feladataik és hatásköreik – ideértve a kölcsönös segítségnyújtást, az együttműködést és a Testületben való részvételt – eredményes ellátásához, illetve gyakorlásához szükséges emberi, műszaki és pénzügyi források, helyiségek és infrastruktúra.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy mindegyik felügyeleti_hatóság saját személyzettel rendelkezik és maga választja ki azt, amely a felügyeleti_hatóság tagjának vagy tagjainak kizárólagos irányítása alá tartozik.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy mindegyik felügyeleti_hatóság a függetlenségét nem befolyásoló pénzügyi ellenőrzés alá tartozik. A tagállamok biztosítják, hogy mindegyik felügyeleti_hatóság saját, nyilvános, éves költségvetéssel rendelkezik, amely az állami vagy nemzeti költségvetés részét képezheti.

53. cikk

A felügyeleti_hatóság tagjaira vonatkozó általános feltételek

(1) A tagállamok előírják, hogy a felügyeleti_hatóságaik minden tagját átlátható eljárás keretében nevezze ki az alábbiak egyike:

—	a parlamentjük;

—	a kormányuk;

—	az államfőjük vagy

—	a tagállami jog alapján a kinevezéssel megbízott független szerv.

(2) A felügyeleti_hatóságok tagja rendelkezik feladatai ellátásához és hatásköre gyakorlásához szükséges képesítéssel, tapasztalattal és készségekkel, különösen a személyes_adatok védelme területén.

(3) A tagok feladatköre a hivatali idő lejártával, lemondással vagy kötelező nyugdíjazással szűnik meg, az érintett tagállam jogában előírtaknak megfelelően.

(4) Tag felmentésére kizárólag súlyos kötelességszegés esetén vagy abban az esetben kerülhet sor, ha a tag már nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek.

54. cikk

A felügyeleti_hatóság létrehozására vonatkozó szabályok

(1) A tagállamok jogszabályban rendelkeznek:

a)	minden egyes felügyeleti_hatóság létrehozásáról;

b)	az egyes felügyeleti_hatóságok tagjává való kinevezéshez szükséges képesítésekről és pályázati feltételekről;

c)	az egyes felügyeleti_hatóságok tagjának vagy tagjainak kinevezésére vonatkozó szabályokról és eljárásokról;

az egyes felügyeleti_hatóságok tagja vagy tagjai megbízatásának időtartamáról, amelynek legalább négy évre kell szólnia, kivéve a 2016. május 24-ét követő első kinevezést, amely rövidebb időtartamra is szólhat, ha a felügyeleti_hatóság függetlenségének megőrzése érdekében a kinevezéseket több lépcsőben kell végrehajtani;

e)	arról, hogy az egyes felügyeleti_hatóságok tagja vagy tagjai újra kinevezhetők-e, és ha igen, hány ciklusra; és

az egyes felügyeleti_hatóságok tagjának vagy tagjainak, valamint személyzetének kötelezettségeire vonatkozó feltételekről, a hivatali idő alatt és azt követően az alkalmazással összeférhetetlen cselekményekről, szakmai tevékenységre és juttatásokra vonatkozó tiltó rendelkezésekről, valamint az alkalmazás megszűnésére vonatkozó szabályokról.

(2) Az uniós vagy tagállami jognak megfelelően mindegyik felügyeleti_hatóság tagját vagy tagjait és személyzetét a feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során tudomásukra jutott bármely bizalmas információ tekintetében hivatali idejük alatt és annak lejártát követően is szakmai titoktartási kötelezettség terheli. Hivatali idejük alatt ez a szakmai titoktartási kötelezettség különösen vonatkozik a természetes személyek által e rendelet megsértését illetően tett bejelentésekre.

2. szakasz

Illetékesség, feladatok és hatáskörök

56. cikk

A fő felügyeleti_hatóság illetékessége

(1) Az 55. cikk sérelme nélkül, az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi_központja vagy egyetlen tevékenységi helye szerinti felügyeleti_hatóság jogosult fő felügyeleti_hatóságként eljárni az említett adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által végzett határokon átnyúló adatkezelés tekintetében, a 60. cikk szerinti eljárással összhangban.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, minden felügyeleti_hatóság jogosult a hozzá benyújtott panaszok kezelésére, illetve jogosult e rendelet esetleges megsértése esetén eljárni, ha az ügy tárgya kizárólag egy, a tagállamában található tevékenységi helyet érint, vagy ha kizárólag a tagállamában érint jelentős mértékben érintetteket.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett esetekben a felügyeleti_hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ügyről a fő felügyeleti_hatóságot. A fő felügyeleti_hatóság a tájékoztatását követő három héten belül dönt arról, hogy a 60. cikkben foglalt eljárással összhangban eljár-e az ügyben, figyelembe véve azt, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó rendelkezik-e tevékenységi hellyel abban a tagállamban, amelynek a felügyeleti_hatósága a fő felügyeleti_hatóságot tájékoztatta.

(4) Ha a fő felügyeleti_hatóság úgy határoz, hogy eljár az ügyben, a 60. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. A fő felügyeleti_hatóságot tájékoztató felügyeleti_hatóság döntéstervezetet nyújthat be a fő felügyeleti_hatóságnak. A fő felügyeleti_hatóság a 60. cikk (3) bekezdésében említett döntéstervezet elkészítése során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az említett tervezetet.

(5) Abban az esetben, ha a fő felügyeleti_hatóság úgy határoz, hogy nem jár el az ügyben, a fő felügyeleti_hatóságot tájékoztató felügyeleti_hatóság jár el a 61. és a 62. cikknek megfelelően.

(6) A fő felügyeleti_hatóság az adatkezelő vagy adatfeldolgozó egyetlen kapcsolattartója az általuk végzett, határokon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatban.

57. cikk

Feladatok

(1) Az e rendeletben meghatározott egyéb feladatok sérelme nélkül, a felügyeleti_hatóság a saját területén ellátja a következő feladatokat:

a)	nyomon követi és kikényszeríti e rendelet alkalmazását;

b)	elősegíti a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes_adatok kezelésével összefüggő kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Különös figyelmet fordít a kifejezetten gyermekekre irányuló tevékenységekre;

c)	a tagállami joggal összhangban tanácsot ad a nemzeti parlamentnek, a kormánynak és más intézményeknek és szerveknek a természetes személyek jogainak és szabadságainak a személyes_adataik kezelése tekintetében történő védelmével kapcsolatos jogalkotási és közigazgatási intézkedésekről;

d)	felhívja az adatkezelők és az adatfeldolgozók figyelmét az e rendelet szerinti kötelezettségeikre;

e)	kérésre tájékoztatást ad bármely érintettnek az e rendelet alapján őt megillető jogok gyakorlásával kapcsolatban, és e célból adott esetben együttműködik más tagállamok felügyeleti_hatóságaival;

kezeli az érintett vagy valamely szerv, szervezet vagy egyesület által a 80. cikkel összhangban benyújtott panaszokat, a panasz tárgyát a szükséges mértékben kivizsgálja, továbbá észszerű határidőn belül tájékoztatja a panaszost a vizsgálattal kapcsolatos fejleményekről és eredményekről, különösen, ha további vizsgálat vagy egy másik felügyeleti_hatósággal való együttműködés válik szükségessé;

g)	együttműködik más felügyeleti_hatóságokkal, ideértve az információcserét és a kölcsönös segítségnyújtást is, e rendelet egységes alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása érdekében;

h)	vizsgálatot folytat e rendelet alkalmazásával kapcsolatban, akár más felügyeleti_hatóságtól vagy más közhatalmi szervtől kapott információ alapján;

i)	figyelemmel kíséri a személyes_adatok védelmére kiható jelentősebb fejleményeket, különösen az információs és kommunikációs technológiák, valamint a kereskedelmi gyakorlatok fejlődését;

j)	megállapítja a 28. cikk (8) bekezdésében és a 46. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett általános szerződési feltételeket;

k)	a 35. cikk (4) bekezdésének megfelelően jegyzéket állít össze és az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban vezeti azt;

l)	tanácsot ad a 36. cikk (2) bekezdésében említett adatkezelési műveletekkel kapcsolatban;

m)	ösztönzi a 40. cikk (1) bekezdése szerinti magatartási kódex kidolgozását, valamint a 40. cikk (5) bekezdésével összhangban véleményezi, illetve jóváhagyja a megfelelő garanciákat kínáló ilyen magatartási kódexeket;

n)	ösztönzi a 42. cikk (1) bekezdése szerinti az adatvédelmi tanúsítási mechanizmusok, valamint adatvédelmi bélyegzők, illetve jelölések létrehozását, és a 42. cikk (5) bekezdésének megfelelően jóváhagyja a tanúsítási szempontokat;

o)	adott esetben rendszeres időközönként felülvizsgálja a 42. cikk (7) bekezdésének megfelelően kiadott tanúsítványokat;

p)	meghatározza és közzéteszi a magatartási kódexnek való megfelelést ellenőrző 41. cikk szerinti szervezet és a 43. cikk szerinti tanúsító szervezet akkreditációjára vonatkozó szempontokat;

q)	elvégzi a magatartási kódexnek való megfelelést ellenőrző, a 41. cikk szerinti szervezet és a 43. cikk szerinti tanúsító szervezet akkreditációját;

r)	engedélyezi a 46. cikk (3) bekezdésében említett szerződéses feltételeket és rendelkezéseket;

s)	jóváhagyja a 47. cikk szerinti kötelező_erejű_vállalati_szabályokat;

t)	hozzájárul a Testület tevékenységeihez;

u)	belső nyilvántartást vezet e rendelet megsértéséről és az 58. cikk (2) bekezdése szerint meghozott intézkedésekről; és

v)	a személyes_adatok védelméhez kapcsolódó minden más feladatot ellát.

(2) A felügyeleti_hatóság megkönnyíti az (1) bekezdés f) pontjában említett panasz benyújtását például olyan intézkedésekkel, hogy elektronikus úton is kitölthető panasz benyújtására szolgáló formanyomtatványt hoz létre, nem zárva ki azonban más kommunikációs eszközök alkalmazását sem.

(3) A felügyeleti_hatóság úgy látja el feladatait, hogy az az érintett és adott esetben az adatvédelmi tisztviselő számára térítésmentes legyen.

(4) Ha a kérelmek egyértelműen megalapozatlanok vagy – különösen ismétlődő jellegük miatt – túlzók, a felügyeleti_hatóság észszerű, az adminisztratív költségeken alapuló díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja, hogy eljárjon a kérelemmel kapcsolatban. Annak bizonyítása, hogy a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó, a felügyeleti_hatóságot terheli.

58. cikk

Hatáskörök

(1) A felügyeleti_hatóság vizsgálati hatáskörében eljárva:

a)	utasítja az adatkezelőt és az adatfeldolgozót, illetve adott esetben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselőjét, hogy számára a feladatai elvégzéséhez szükséges tájékoztatást megadja;

b)	vizsgálatot folytat adatvédelmi auditok formájában;

c)	elvégzi a 42. cikk (7) bekezdésének megfelelően kiadott tanúsítványok felülvizsgálatát;

d)	értesíti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót e rendelet feltételezett megsértéséről;

e)	hozzáférést kap az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól a feladatainak teljesítéséhez szükséges minden személyes_adathoz és minden információhoz; és

f)	az uniós vagy tagállami eljárásjoggal összhangban hozzáférést kap az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó bármely helyiségéhez, ideértve minden adatkezeléshez használt felszerelést és eszközt.

(2) A felügyeleti_hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:

a)	figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit;

b)	elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit;

c)	utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét;

d)	utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel;

e)	utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi_incidensről;

f)	átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is;

a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes_adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes_adatokat közölték;

h)	visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek;

i)	a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és

j)	elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi_szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését.

(3) A felügyeleti_hatóság engedélyezési és tanácsadási hatáskörében eljárva:

a)	tanácsot ad az adatkezelőnek a 36. cikkben említett előzetes konzultációs eljárás keretében;

b)	saját kezdeményezésére vagy kérésre a személyes_adatok védelmével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt bocsát ki a nemzeti parlament, a tagállami kormány vagy a tagállami joggal összhangban más intézmények és szervek, valamint a nyilvánosság részére;

c)	engedélyezi a 36. cikk (5) bekezdése szerinti adatkezelést, ha a tagállam joga azt előzetes engedélyhez köti;

d)	a 40. cikk (5) bekezdésével összhangban véleményezi és jóváhagyja a magatartási kódexek tervezetét;

e)	akkreditálja a 43. cikk szerinti tanúsító szervezeteket;

f)	a 42. cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsítványokat állít ki és a jóváhagyja a tanúsítási szempontokat;

g)	elfogadja a 28. cikk (8) bekezdésben és a 46. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett általános adatvédelmi kikötéseket

h)	engedélyezi a 46. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett szerződéses rendelkezéseket;

i)	engedélyezi a 46. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett közigazgatási megállapodásokat; és

j)	jóváhagyja a 47. cikk szerinti kötelező_erejű_vállalati_szabályokat.

(4) Az e cikk alapján a felügyeleti_hatóságra ruházott hatáskörök gyakorlására megfelelő garanciák mellett kerülhet sor, ideértve az uniós és a tagállami jogban a Chartával összhangban meghatározott hatékony bírósági jogorvoslatot és tisztességes eljárást is.

(5) A tagállamok jogszabályban előírják, hogy a felügyeleti_hatóságuk hatáskörrel rendelkezik arra, hogy e rendelet megsértéséről tájékoztassa az igazságügyi hatóságokat, és adott esetben bírósági eljárást kezdeményezzen vagy abban más módon részt vegyen e rendelet rendelkezéseinek érvényre juttatása érdekében.

(6) A tagállamok jogszabályban előírhatják, hogy felügyeleti_hatóságuk az (1), (2) és (3) bekezdésben említetteken kívüli hatáskörökkel is rendelkezzen. E hatáskörök gyakorlása nem hátráltathatja a VII. fejezet hatékony végrehajtását.

60. cikk

Együttműködés a fő felügyeleti_hatóság és a többi érintett felügyeleti_hatóság között

(1) A fő felügyeleti_hatóság e cikknek megfelelően, konszenzusra törekedve együttműködik a többi érintett felügyeleti_hatósággal. A fő felügyeleti_hatóság és az érintett felügyeleti_hatóságok minden releváns információt kicserélnek egymással.

(2) A fő felügyeleti_hatóság bármikor kérheti más érintett felügyeleti_hatóságoktól a 61. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtást és végezhet a 62. cikk szerinti közös műveleteket, különösen olyan vizsgálatok lefolytatása vagy olyan intézkedések végrehajtásának nyomon követése céljából, amelyek valamely másik tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelővel, illetve adatfeldolgozóval kapcsolatosak.

(3) A fő felügyeleti_hatóság késedelem nélkül közli a többi érintett felügyeleti_hatósággal az üggyel kapcsolatos releváns információkat. A döntés tervezetét haladéktalanul benyújtja a többi érintett felügyeleti_hatóságnak, hogy azok véleményezhessék, és véleményüket kellően figyelembe veszi.

(4) Ha a többi érintett felügyeleti_hatóság valamelyike az e cikk (3) bekezdése szerinti konzultációt követő négy héten belül releváns_és_megalapozott_kifogást emel a döntéstervezettel szemben, a fő felügyeleti_hatóság, ha nem ért egyet a releváns_és_megalapozott_kifogással, vagy azt nem találja relevánsnak vagy megalapozottnak, az ügyet a 63. cikkben említett, egységességi mechanizmus keretében kezeli.

(5) Ha a fő felügyeleti_hatóság helyt kíván adni a releváns_és_megalapozott_kifogásnak, módosított döntéstervezetet nyújt be a többi érintett felügyeleti_hatóságnak, hogy azok véleményezhessék. A módosított döntéstervezet tekintetében két héten belül kell lefolytatni a (4) bekezdésben említett eljárást.

(6) Ha a (4), illetve az (5) bekezdésben említett határidőn belül a többi érintett felügyeleti_hatóság egyike sem emel kifogást a fő felügyeleti_hatóság által benyújtott döntéstervezettel szemben, úgy kell tekinteni, hogy a fő felügyeleti_hatóság és az érintett felügyeleti_hatóságok egyetértenek a döntéstervezettel és az rájuk nézve kötelező.

(7) A fő felügyeleti_hatóság elfogadja a döntését és közli azt az adatkezelő, vagy adott esetben az adatfeldolgozó tevékenységi_központjával vagy egyetlen tevékenységi helyével, továbbá a releváns tények és indokok összefoglalásával tájékoztatja a szóban forgó döntésről a többi érintett felügyeleti_hatóságot és a Testületet. Az a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, tájékoztatja a panaszost a döntésről.

(8) Amennyiben a panaszt visszautasították vagy elutasították, a (7) bekezdéstől eltérve az a felügyeleti_hatóság fogadja el a döntést, közli a panaszosal, és tájékoztatja az adatkezelőt, amelyhez a panaszt benyújtották.

(9) Ha a fő felügyeleti_hatóság és az érintett felügyeleti_hatóságok egyetértenek abban, hogy a panasz egyes részeit visszautasítják vagy elutasítják, más részeivel kapcsolatban viszont eljárnak, külön döntést fogadnak el az ügy minden ilyen részére vonatkozóan. Az adatkezelővel kapcsolatos intézkedéseket érintő részre vonatkozó döntést a fő felügyeleti_hatóság fogadja el, és közli az adatkezelőnek, illetve az adatfeldolgozónak a hatóság tagállama területén lévő tevékenységi_központjával vagy egyetlen tevékenységi helyével, valamint tájékoztatja a panaszost; a panasz visszautasított vagy elutasított részére vonatkozó döntést a panaszos felügyeleti_hatósága fogadja el, és közli a panaszossal, valamint tájékoztatja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót.

(10) Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó, miután a (7) vagy a (9) bekezdésnek megfelelően közölték vele a fő felügyeleti_hatóság döntését, megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az adatkezelési tevékenységek az Unióban lévő minden tevékenységi helyén megfeleljenek a döntésben foglaltaknak. Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó közli a fő felügyeleti_hatósággal a döntésnek való megfelelés érdekében tett intézkedéseket, ezt követően a fő felügyeleti_hatóság tájékoztatja a többi érintett felügyeleti_hatóságot.

(11) Ha egy érintett felügyeleti_hatóság rendkívüli körülmények fennállása esetén megalapozottan úgy véli, hogy az érintettek érdekeinek védelme érdekében sürgős fellépésre van szükség, a 66. cikkben említett sürgősségi eljárást kell alkalmazni.

(12) A fő felügyeleti_hatóság és a többi érintett felügyeleti_hatóság elektronikus úton, egységes formátum alkalmazásával továbbítja egymásnak az e cikkben előírt információkat.

61. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1) A felügyeleti_hatóságok e rendelet egységes végrehajtása és alkalmazása érdekében megosztják egymással a releváns információkat, és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, valamint a hatékony együttműködést célzó intézkedéseket tesznek. A kölcsönös segítségnyújtás különösen információkérésekre és felügyeleti intézkedésekre, például az előzetes engedélyezés és egyeztetés, az ellenőrzés és a vizsgálat lefolytatása iránti megkeresésekre terjed ki.

(2) minden felügyeleti_hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a más felügyeleti_hatóságtól érkező megkereséseket indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül megválaszolja. Ezen intézkedések közé tartozhat különösen a vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatos releváns információk továbbítása.

(3) A segítségnyújtás iránti megkeresésnek minden szükséges információt tartalmaznia kell, beleértve a megkeresés célját és okait. A kicserélt információk kizárólag a megkeresésben meghatározott célra használhatók fel.

(4) A megkeresett felügyeleti_hatóság csak abban az esetben tagadhatja meg a megkeresés teljesítését, ha:

a)	a megkeresés tárgyát vagy a kért intézkedés végrehajtását illetően nem jogosult eljárni; vagy

b)	a megkeresés teljesítése sértené e rendeletet, az uniós vagy azon tagállami jogot, amelynek hatálya alá a megkeresett felügyeleti_hatóság tartozik.

(5) A megkeresett felügyeleti_hatóság tájékoztatja a megkereső felügyeleti_hatóságot az ügyben elért eredményekről vagy adott esetben a megkeresés teljesítése érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatos fejleményekről. Ha a felügyeleti_hatóság megtagadja a megkeresés teljesítését, ezt köteles a (4) bekezdésnek megfelelően indokolni.

(6) A megkeresett felügyeleti_hatóságok főszabályként elektronikus úton, egységes formátum alkalmazásával továbbítják a másik felügyeleti_hatóság által kért információt.

(7) A megkeresett felügyeleti_hatóság által a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresés nyomán tett intézkedések térítésmentesek. A felügyeleti_hatóságok megállapodhatnak más felügyeleti_hatóságokkal a rendkívüli körülmények közötti kölcsönös segítségnyújtásból eredő különleges költségek kölcsönös megtérítésére vonatkozó szabályokról.

(8) Ha egy felügyeleti_hatóság a másik felügyeleti_hatóság megkeresésének kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem adja meg az e cikk (5) bekezdésében említett információkat, a megkereső felügyeleti_hatóság az 55. cikk (1) bekezdésével összhangban a saját tagállama területén ideiglenes intézkedést fogadhat el. Ebben az esetben vélelmezni kell, hogy a 66. cikk (1) bekezdése szerinti sürgős fellépésre van szükség, és a Testület sürgősségi eljárás keretében kötelező erejű döntést fogad el a 66. cikk (2) bekezdésével összhangban.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja az e cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás formáját és eljárásait, valamint a felügyeleti_hatóságok közötti, illetve a felügyeleti_hatóságok és a Testület közötti elektronikus információcserére vonatkozó szabályokat, különösen az e cikk (6) bekezdésében említett egységes formátumot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 93. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

62. cikk

A felügyeleti_hatóságok közös műveletei

(1) A felügyeleti_hatóságok adott esetben közös műveleteket hajtanak végre, ideértve a közös vizsgálatokat és a közös végrehajtási intézkedéseket is, amelyekben más tagállamok felügyeleti_hatóságainak tagjai vagy alkalmazottai is részt vesznek.

(2) Ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó több tagállamban is rendelkezik tevékenységi hellyel, vagy ha az adatkezelési műveletek több tagállamban is valószínűsíthetően jelentős mértékben érintenek nagyszámú érintettet, az összes szóban forgó tagállam felügyeleti_hatósága jogosult részt venni a közös műveletekben. Az 56. cikk (1) vagy (4) bekezdése alapján illetékes felügyeleti_hatóság felkéri az összes szóban forgó tagállam felügyeleti_hatóságát, hogy vegyenek részt a közös műveletekben, és haladéktalanul válaszol a felügyeleti_hatóság részvételre irányuló megkeresésére.

(3) A felügyeleti_hatóság a tagállami joggal összhangban, valamint a kirendelő felügyeleti_hatóság engedélyével, hatáskört – ideértve a vizsgálati hatáskört is – ruházhat át a kirendelő felügyeleti_hatóság közös műveletben részt vevő tagjaira vagy alkalmazottaira, vagy – amennyiben a fogadó felügyeleti_hatóság tagállamának joga lehetővé teszi –, engedélyezheti a kirendelő felügyeleti_hatóság tagjai vagy alkalmazottai számára, hogy vizsgálati hatáskörüket a kirendelő felügyeleti_hatóság tagállami jogának megfelelően gyakorolják. A vizsgálati hatáskört kizárólag a fogadó felügyeleti_hatóság tagjainak vagy alkalmazottainak irányítása mellett és jelenlétében lehet gyakorolni. A kirendelő felügyeleti_hatóság tagjai vagy alkalmazottai a fogadó felügyeleti_hatóság tagállami jogának hatálya alá tartoznak.

(4) Ha egy kirendelő felügyeleti_hatóság alkalmazottai az (1) bekezdésnek megfelelően egy másik tagállamban végeznek tevékenységet, cselekedeteikért, ideértve a tevékenységük során általuk okozott károkat is, a fogadó felügyeleti_hatóság tagállama viseli a felelősséget a tevékenységvégzés helye szerinti tagállam jogának megfelelően.

(5) A károkozás helye szerinti tagállam a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját alkalmazottai okozták volna. Azon kirendelő felügyeleti_hatóság tagállama, amelynek alkalmazottai egy másik tagállam területén valamely személynek kárt okoztak, teljes mértékben megtéríti ennek a másik tagállamnak azt az összeget, amelyet az a kártérítésre jogosult személynek kifizetett.

(6) A harmadik felekkel szembeni jogai gyakorlásának sérelme nélkül és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, az (1) bekezdésben meghatározott esetben minden tagállam eltekint attól, hogy a (4) bekezdésben említett károk megtérítését követelje egy másik tagállamtól.

(7) Ha egy felügyeleti_hatóság egy tervezett közös művelet esetében, egy hónapon belül nem tesz eleget az e cikk (2) bekezdése második mondatában foglalt kötelezettségnek, a többi felügyeleti_hatóság az 55. cikkel összhangban a saját tagállama területén ideiglenes intézkedést fogadhat el. Ebben az esetben vélelmezni kell, hogy a 66. cikk (1) bekezdése szerinti sürgős fellépésre van szükség, és a Testület sürgősségi eljárás keretében véleményt bocsát ki vagy kötelező erejű döntést fogad el a 66. cikk (2) bekezdésével összhangban.

2. szakasz

Egységesség

64. cikk

Az Európai Adatvédelmi Testület véleménye

(1) A Testület véleményt bocsát ki, ha valamely illetékes felügyeleti_hatóság az alábbiakban felsorolt intézkedések valamelyikének elfogadását tervezi. Ebből a célból az illetékes felügyeleti_hatóságnak közölnie kell a döntéstervezetet a Testülettel, ha a döntés:

a)	olyan adatkezelési műveletek jegyzékének az elfogadására irányul, amelyekre a 35. cikk (4) bekezdése szerint vonatkozik az adatvédelmi hatásvizsgálat követelménye;

b)	a 40. cikk (7) bekezdése szerint azon kérdésre vonatkozik, hogy valamely magatartási kódex tervezete, illetve valamely magatartási kódex módosítása vagy bővítése összhangban van-e ezzel a rendelettel;

c)	a 41. cikk (3) bekezdése szerint valamely szervezet, illetve a 43 cikk (3) bekezdése szerint valamely tanúsító szervezet akkreditációjára vonatkozó szempontok jóváhagyására irányul;

d)	a 46. cikk (2) bekezdésének d) pontjában és a 28. cikk (8) bekezdésében említett általános adatvédelmi kikötések meghatározására irányul;

e)	a 46. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett szerződéses rendelkezések engedélyezésére irányul; vagy

f)	a 47. cikk szerinti kötelező_erejű_vállalati_szabályok jóváhagyására irányul.

(2) Bármely felügyeleti_hatóság, a Testület elnöke vagy a Bizottság kérheti, hogy a Testület vizsgáljon meg egy általános érvényű vagy egynél több tagállamban hatással bíró ügyet, és bocsásson ki róla véleményt, különösen, ha valamely illetékes felügyeleti_hatóság nem teljesíti a 61. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás vagy a 62. cikk szerinti közös műveletek tekintetében fennálló kötelezettségeit.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a Testület véleményt bocsát ki az elé terjesztett ügyről, kivéve, ha ugyanazon ügyről már bocsátott ki véleményt. A véleményt a Testület nyolc héten belül, tagjainak egyszerű többségével fogadja el. Az ügy összetettségére figyelemmel ez a határidő további hat héttel meghosszabbítható. Az (1) bekezdésben említett, a Testület tagjai részére a (5) bekezdésnek megfelelően eljuttatott döntéstervezetet illetően úgy kell tekinteni, hogy azok a tagok, akik az elnök által megszabott észszerű határidőn belül nem emeltek kifogást, egyetértenek a döntéstervezettel.

(4) A felügyeleti_hatóságok és a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül elektronikus úton, egységes formátum alkalmazásával közölnek a Testülettel minden releváns információt, ideértve az esettől függően a tények összefoglalóját, a döntéstervezetet, az intézkedés megtételét szükségessé tevő indokokat, és más érintett felügyeleti_hatóságok véleményét.

(5) A Testület elnöke indokolatlan késedelem nélkül elektronikus úton tájékoztatja:

a)	egységes formátum alkalmazásával tájékoztatja a Testület tagjait és a Bizottságot a vele közölt releváns információkról. A Testület titkársága szükség esetén gondoskodik a releváns információk fordításáról; és

b)	tájékoztatja az esettől függően az (1) vagy a (2) bekezdésben említett felügyeleti_hatóságot, valamint a Bizottságot a véleményről, amelyet nyilvánosságra hoz.

(6) Az illetékes felügyeleti_hatóság a (3) bekezdésben említett határidőn belül nem fogadhatja el az (1) bekezdésben említett döntéstervezetét.

(7) Az (1) bekezdésben említett felügyeleti_hatóság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Testület véleményét, és a vélemény kézhezvételét követő két héten belül, elektronikus úton, egységes formátum alkalmazásával közli a Testület elnökével, hogy a döntéstervezetet változatlan formában fenntartja-e, vagy pedig módosítani fogja, és adott esetben megküldi a módosított döntéstervezetet.

(8) Ha az érintett felügyeleti_hatóság az e cikk (7) bekezdésében említett határidőn belül, a releváns indokok megadásával arról tájékoztatja a Testület elnökét, hogy egészében vagy részben nem kíván a Testület véleménye alapján eljárni, akkor a 65. cikk (1) bekezdését kell alkalmazni.

65. cikk

A Testület vitarendezési eljárása

(1) Annak érdekében, hogy az egyes esetekben biztosított legyen e rendelet helyes és egységes alkalmazása, a Testület kötelező erejű döntést fogad el az alábbi esetekben:

ha a 60. cikk (4) bekezdésében említett esetben valamely érintett felügyeleti_hatóság releváns_és_megalapozott_kifogást emelt a fő felügyeleti_hatóság döntéstervezetével szemben, vagy ha a fő felügyeleti_hatóság elutasított egy ilyen kifogást arra hivatkozva, hogy az nem releváns vagy nem megalapozott. A kötelező erejű döntésnek ki kell terjednie a releváns_és_megalapozott_kifogásban szereplő összes kérdésre, különösen arra, hogy a rendelet sérült-e;

b)	ha eltérnek az álláspontok azt illetően, hogy az érintett felügyeleti_hatóságok közül melyik illetékes a tevékenységi_központ tekintetében;

ha valamely illetékes felügyeleti_hatóság nem kéri ki a Testület véleményét a 64. cikk (1) bekezdésében említett esetekben, vagy nem a Testület által a 64. cikk alapján kibocsátott vélemény alapján jár el. Ebben az esetben bármely érintett felügyeleti_hatóság vagy a Bizottság a Testület tudomására hozhatja az ügyet.

(2) Az (1) bekezdésben említett döntést a Testület az ügy benyújtásától számított egy hónapon belül, tagjainak kétharmados többségével fogadja el. Az ügy összetettségére figyelemmel ez a határidő további egy hónappal meghosszabbítható. Az (1) bekezdésben említett döntést indokolni kell, és meg kell küldeni a fő felügyeleti_hatóságnak és minden érintett felügyeleti_hatóságnak, amelyekre nézve kötelező erővel rendelkezik.

(3) Ha a Testület döntését nem képes a (2) bekezdésben említett határidőkön belül elfogadni, a döntést a (2) bekezdésben említett második hónap leteltét követő két héten belül, tagjainak egyszerű többségével fogadja el. A Testület tagjainak szavazategyenlősége esetén a döntés elfogadásáról az elnök szavazata dönt.

(4) Az érintett felügyeleti_hatóságok a (2) és (3) bekezdésben említett határidők lejártáig nem fogadhatnak el döntést az (1) bekezdés alapján a Testület elé terjesztett ügyről.

(5) A Testület elnöke indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett felügyeleti_hatóságokat az (1) bekezdésben említett döntésről. Erről tájékoztatnia kell a Bizottságot. A döntést haladéktalanul közzé kell tenni a Testület honlapján azt követően, hogy a felügyeleti_hatóság bejelentette a (6) bekezdésben említett jogerős döntést.

(6) A fő felügyeleti_hatóság vagy – az esettől függően – az a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, az e cikk (1) bekezdésében említett döntés alapján indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb egy hónappal azt követően, hogy a Testület bejelentette döntését elfogadja jogerős döntését. A fő felügyeleti_hatóság vagy – az esettől függően – az a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, tájékoztatja a Testületet arról a dátumról, amikor az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval, illetve az érintettel közli jogerős döntését. Az érintett felügyeleti_hatóságok jogerős döntését a 60. cikk (7), (8) és (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell elfogadni. A jogerős döntésben utalni kell az e cikk (1) bekezdésben említett döntésre, valamint közölni kell, hogy az (1) bekezdésében említett döntést a (5) bekezdéssel összhangban közzé fogják tenni a Testület honlapján. A jogerős döntéshez csatolni kell az e cikk (1) bekezdésében említett döntést.

68. cikk

Az Európai Adatvédelmi Testület

(1) Létrejön az Európai Adatvédelmi Testület („a Testület”) mint jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

(2) A Testületet az elnöke képviseli.

(3) A Testület minden tagállam egy felügyeleti_hatóságának vezetőjéből és az európai adatvédelmi biztosból vagy azok képviselőiből áll.

(4) Ha valamely tagállamban egynél több felügyeleti_hatóság felelős az e rendelet szerinti rendelkezések alkalmazásának ellenőrzéséért, közös képviselőt kell kinevezni az érintett tagállam jogának megfelelően.

(5) A Bizottság szavazati jog nélkül részt vehet a Testület tevékenységében és ülésein. A Bizottság kijelöli képviselőjét. A Testület elnöke tájékoztatja a Bizottságot a Testület tevékenységeiről.

(6) A 65. cikkben említett esetekben az európai adatvédelmi biztos kizárólag az uniós intézményekre, szervekre, hivatalokra és ügynökségekre alkalmazandó azon elveket és szabályokat érintő döntések tekintetében rendelkezik szavazati joggal, amelyek tartalmilag megfelelnek az e rendeletben foglalt elveknek és szabályoknak.

77. cikk

A felügyeleti_hatóságnál történő panasztételhez való jog

(1) Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti_hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes_adatok kezelése megsérti e rendeletet.

(2) Az a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a 78. cikk alapján az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni.

78. cikk

A felügyeleti_hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

(1) Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti_hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben.

(2) Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az 55. vagy 56. cikk alapján illetékes felügyeleti_hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a 77. cikk alapján benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

(3) A felügyeleti_hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti_hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

(4) Ha a felügyeleti_hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti_hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni.

79. cikk

Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

(1) A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti_hatóságnál történő panasztételhez való, 77. cikk szerinti jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes_adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait.

(2) Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve.

82. cikk

A kártérítéshez való jog és a felelősség

(1) minden olyan személy, aki e rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól kártérítésre jogosult.

(2) Az adatkezelésben érintett valamennyi adatkezelő felelősséggel tartozik minden olyan kárért, amelyet az e rendeletet sértő adatkezelés okozott. Az adatfeldolgozó csak abban az esetben tartozik felelősséggel az adatkezelés által okozott károkért, ha nem tartotta be az e rendeletben meghatározott, kifejezetten az adatfeldolgozókat terhelő kötelezettségeket, vagy ha az adatkezelő jogszerű utasításait figyelmen kívül hagyta vagy azokkal ellentétesen járt el.

(3) Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó mentesül az e cikk (2) bekezdése szerinti felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.

(4) Ha több adatkezelő vagy több adatfeldolgozó vagy mind az adatkezelő mind az adatfeldolgozó érintett ugyanabban az adatkezelésben, és – a (2) és (3) bekezdés alapján – felelősséggel tartozik az adatkezelés által okozott károkért, minden egyes adatkezelő vagy adatfeldolgozó az érintett tényleges kártérítésének biztosítása érdekében egyetemleges felelősséggel tartozik a teljes kárért.

(5) Ha valamely adatkezelő vagy adatfeldolgozó a (4) bekezdéssel összhangban teljes kártérítést fizetett az elszenvedett kárért, jogosult arra, hogy az ugyanazon adatkezelésben érintett többi adatkezelőtől vagy adatfeldolgozótól visszaigényelje a kártérítésnek azt a részét, amely megfelel a (2) bekezdésben megállapított feltételek értelmében a károkozásért viselt felelősségük mértékének.

(6) A kártérítéshez való jog érvényesítését célzó bírósági eljárást az előtt a bíróság előtt kell megindítani, amely a 79. cikk (2) bekezdésében említett tagállam joga szerint illetékes.

83. cikk

A közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó általános feltételek

(1) Valamennyi felügyeleti_hatóság biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

(2) A közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:

a)	a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke;

b)	a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés;

d)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket;

e)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések;

f)	a felügyeleti_hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke;

g)	a jogsértés által érintett személyes_adatok kategóriái;

h)	az, ahogyan a felügyeleti_hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel;

i)	ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés;

j)	az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint

k)	az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség.

(3) Ha egy adatkezelő vagy adatfeldolgozó egyazon adatkezelési művelet vagy egymáshoz kapcsolódó adatkezelési műveletek tekintetében – szándékosan vagy gondatlanságból – e rendelet több rendelkezését is megsérti, a bírság teljes összege nem haladhatja meg a legsúlyosabb jogsértés esetén meghatározott összeget.

(4) Az alábbi rendelkezések megsértése – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 10 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a)	az adatkezelő és az adatfeldolgozó tekintetében a 8., a 11., a 25-39., a 42. és a 43. cikkben meghatározott kötelezettségek;

b)	a tanúsító szervezet tekintetében a 42. és 43. cikkben meghatározott kötelezettségek;

c)	az ellenőrző szervezet tekintetében a 41. cikk (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek;

(5) Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a)	az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően;

b)	az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően;

c)	személyes_adatoknak harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítása a 44–49. cikknek megfelelően;

d)	a IX. fejezet alapján elfogadott tagállami jog szerinti kötelezettségek;

e)	a felügyeleti_hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának, illetve az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozására vagy az adatáramlás felfüggesztésére vonatkozó felszólításának be nem tartása vagy az 58. cikk (1) bekezdését megsértve a hozzáférés biztosításának elmulasztása.

(6) A felügyeleti_hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának be nem tartása – az e cikk (2) bekezdésével összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni.

(7) A felügyeleti_hatóságok 58. cikk (2) bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül, minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű.

(8) A felügyeleti_hatóság e cikk szerinti hatásköreit megfelelő, az uniós és a tagállami joggal összhangban álló eljárási garanciák – ideértve a hatékony jogorvoslat lehetőségét és a tisztességes eljárást – biztosításával gyakorolja.

(9) Ha a tagállam jogrendszere nem rendelkezik közigazgatási bírságokról, e cikk oly módon alkalmazható, hogy a bírságot az illetékes felügyeleti_hatóság kezdeményezésére az illetékes nemzeti bíróság rója ki e jogorvoslatok hatékonyságának és a felügyeleti_hatóságok által kiszabott közigazgatási bírságokéval megegyező hatásának biztosítása mellett. A kiszabott bírságoknak minden esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E tagállamok az e bekezdésnek megfelelően elfogadott jogszabályokról 2018. május 25-ig, az ezt követően azokat módosító jogszabályokról, illetve az azokat érintő későbbi módosításokról pedig haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

84. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó további szankciókra vonatkozó szabályokat, különösen azon jogsértések tekintetében, amelyek nem tartoznak a 83. cikkben meghatározott, közigazgatási bírságokkal sújtható jogsértések közé, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott jogszabályokról 2018. május 25-ig, az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról pedig haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

IX. FEJEZET

Az adatkezelés különös eseteire vonatkozó rendelkezések

88. cikk

Adatkezelés a foglalkoztatással összefüggően

(1) A tagállamok jogszabályban vagy kollektív szerződésekben pontosabban meghatározott szabályokat állapíthatnak meg annak érdekében, hogy biztosítsák a jogok és szabadságok védelmét a munkavállalók személyes_adatainak a foglalkoztatással összefüggő kezelése tekintetében, különösen a munkaerő-felvétel, a munkaszerződés teljesítése céljából, ideértve a jogszabályban vagy kollektív szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítését, a munka irányítását, tervezését és szervezését, a munkahelyi egyenlőséget és sokféleséget, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, a munkáltató vagy a fogyasztó tulajdonának védelmét is, továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok és juttatások egyéni vagy kollektív gyakorlása és élvezete céljából, valamint a munkaviszony megszüntetése céljából.

(2) E szabályok olyan megfelelő és egyedi intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek alkalmasak az érintett emberi méltóságának, jogos érdekeinek és alapvető jogainak megóvására, különösen az adatkezelés átláthatósága, vállalkozáscsoporton vagy a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli adattovábbítás, valamint a munkahelyi ellenőrzési rendszerek tekintetében.

(3) minden tagállam legkésőbb 2018. május 25-ig értesíti a Bizottságot azon jogi rendelkezésekről, amelyeket az (1) bekezdés alapján elfogad, továbbá haladéktalanul értesíti a Bizottságot az említett jogi rendelkezéseket érintő későbbi módosításokról.

90. cikk

Titoktartási kötelezettségek

(1) A tagállamok egyedi szabályokat fogadhatnak el annak érdekében, hogy meghatározzák a felügyeleti_hatóságoknak az 58. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában foglalt hatáskörét olyan adatkezelőkre vagy adatfeldolgozókra vonatkozóan, amelyek az uniós vagy a tagállami jog alapján, vagy az illetékes nemzeti szervek által alkotott szabályok alapján szakmai titoktartási kötelezettség vagy azzal egyenértékű egyéb titoktartási kötelezettség hatálya alá tartoznak, ha ez szükséges és arányos a személyes_adatok védelméhez való jog és a titoktartási kötelezettség összeegyeztetése érdekében. E szabályokat csak azokra a személyes_adatokra kell alkalmazni, amelyeket az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó e titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenység során kapott vagy szerzett.

(2) minden tagállam legkésőbb 2018. május 25-ig értesíti a Bizottságot az (1) bekezdés alapján elfogadott szabályokról, továbbá haladéktalanul értesíti a Bizottságot az említett szabályokat érintő későbbi módosításokról.

92. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikk (8) bekezdésében és a 43. cikk (8) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre 2016. május 24-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (8) bekezdésében és a 43. cikk (8) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 12. cikk (8) bekezdése és a 43. cikk (8) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

97. cikk

A Bizottság jelentései

(1) A Bizottság 2020. május 25-ig és minden azt követő negyedik évben jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról.

(2) Az (1) bekezdésben említett értékelések és felülvizsgálat keretében a Bizottság különösen a következő rendelkezések alkalmazását és hatékonyságát vizsgálja:

a)	a személyes_adatok harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbításáról szóló V. fejezet, különös tekintettel az e rendelet 43. cikkének (3) bekezdése szerint, valamint a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott határozatokra;

b)	az együttműködésről és az egységességről szóló VII. fejezet.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett célokból információkat kérhet a tagállamoktól és a felügyeleti_hatóságoktól.

(4) A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett értékelések és felülvizsgálatok során figyelembe veszi az Európai Parlament, a Tanács és az egyéb érintett szervek vagy források álláspontját és megállapításait.

(5) A Bizottság szükség esetén megfelelő javaslatokat nyújt be e rendelet módosítására, figyelembe véve különösen az információs technológia fejlődését és az információs társadalom fejlődési szintjét.

whereas

(1) A természetes személyek személyes_adataik kezelésével összefüggő védelme alapvető jog.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta) 8.
cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16.
cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes_adatok védelméhez.

- = -

(4) A személyes_adatok kezelését az emberiség szolgálatába kell állítani.
A személyes_adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal.
Ez a rendelet minden alapvető jogot tiszteletben tart, és szem előtt tartja a Chartában elismert és a Szerződésekben rögzített szabadságokat és elveket, különösen ami a magán- és a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához és a személyes_adatok védelméhez, a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz, a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódás szabadságához, a vállalkozás szabadságához, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz, és a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséghez való jogot illeti.

- = -

(6) A gyors technológiai fejlődés és a globalizáció új kihívások elé állította a személyes_adatok védelmét.
A személyes_adatok gyűjtése és megosztása jelentős mértékben megnőtt.
A technológia a vállalkozások és a közhatalmi szervek számára tevékenységük folytatásához a személyes_adatok felhasználását minden eddiginél nagyobb mértékben lehetővé teszi.
Az emberek egyre nagyobb mértékben hoznak nyilvánosságra és tesznek globális szinten elérhetővé személyes_adatokat.
A technológia egyaránt átalakította a gazdasági és a társadalmi életet, és egyre inkább elősegíti a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlását és a személyes_adatok harmadik országok és nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítását, biztosítva egyúttal a személyes_adatok magas szintű védelmét.

- = -

(10) A természetes személyek következetes és magas szintű védelmének biztosítása és a személyes_adatok Unión belüli áramlása előtti akadályok elhárítása érdekében a természetes személyeknek az ilyen adatok kezelésével összefüggésben fennálló jogait és szabadságait minden tagállamban azonos szintű védelemben kell részesíteni.
A természetes személyeknek a személyes_adataik kezeléséhez kapcsolódó alapvető jogai és szabadságai védelmére vonatkozó szabályok következetes és egységes alkalmazását az Unió egész területén biztosítani kell.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását pontosító nemzeti rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, ha a személyes_adatok kezelésére jogi kötelezettség teljesítéséhez, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.
A 95/46/EK irányelvet végrehajtó általános és horizontális adatvédelmi jogszabályokhoz kapcsolódóan a tagállamok számos ágazatspecifikus jogszabályt hoztak azokon a területeken, ahol konkrétabb rendelkezésekre van szükség.
Ez a rendelet a tagállamok számára mozgásteret biztosít ahhoz, hogy pontosítsák a benne meghatározott szabályokat, ideértve a személyes_adatok különleges kategóriáira („különleges adatok”) vonatkozókat is.
Ennyiben tehát ez a rendelet nem zárja ki olyan tagállami jog elfogadását, amely meghatározza a különleges adatkezelési helyzetek körülményeit, ezen belül pontosabban megállapítja, hogy milyen feltételek mellett jogszerű a személyes_adatok kezelése.

- = -

(13) A természetes személyek egységes, uniós-szintű védelmének biztosítása, valamint a személyes_adatok belső piacon való szabad áramlását akadályozó eltérések megelőzése érdekében rendelettel kell biztosítani a jogbiztonságot és az áttekinthetőséget valamennyi tagállam gazdasági szereplői részére – beleértve a mikro-, kis- és közép vállalkozásokat is –, továbbá rendelettel kell biztosítani a természetes személyek részére minden tagállamban azonos szintű, jogi úton érvényesíthető jogokat és kötelezettségeket, az adatkezelők és adatfeldolgozók számára azonos felelősséget, a személyes_adatok kezelésének következetes nyomon követését, valamennyi tagállamban azonos szankciók alkalmazását, és a különböző tagállamok felügyeleti_hatóságai közötti hatékony együttműködést.
A belső piac megfelelő működése érdekében a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlását a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelmével összefüggő okokból nem szabad korlátozni vagy megtiltani.
A mikro-, kis- és közép vállalkozások sajátos helyzetének figyelembevétele érdekében a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató szervezetek esetében e rendelet a nyilvántartás vezetése tekintetében eltérést tartalmaz.
Emellett, e rendelet alkalmazása során az uniós intézményeket és szerveket, és a tagállamokat és azok felügyeleti_hatóságait ösztönözni kell, hogy vegyék figyelembe a mikro-, kis- és közép vállalkozások sajátos szükségleteit.
A mikro-, kis- és közép vállalkozások fogalma kapcsán a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (5) mellékletének 2.
cikkét kell alapul venni.

- = -

(26) Az adatvédelem elveit minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információ esetében alkalmazni kell.
Az álnevesített személyes_adatok, amelyeket további információ felhasználásával valamely természetes személlyel kapcsolatba lehet hozni, azonosítható természetes személyre vonatkozó adatnak kell tekinteni.
Valamely természetes személy azonosíthatóságának meghatározásakor minden olyan módszert figyelembe kell venni – ideértve például a megjelölést –, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy az adatkezelő vagy más személy a természetes személy közvetlen vagy közvetett azonosítására felhasználhatja.
Annak meghatározásakor, hogy mely eszközökről feltételezhető észszerűen, hogy egy adott természetes személy azonosítására fogják felhasználni, az összes objektív tényezőt figyelembe kell venni, így például az azonosítás költségeit és időigényét, számításba véve az adatkezeléskor rendelkezésre álló technológiákat, és a technológia fejlődését.
Az adatvédelem elveit ennek megfelelően az anonim információkra nem kell alkalmazni, nevezetesen olyan információkra, amelyek nem azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkoznak, valamint az olyan személyes_adatokra, amelyeket olyan módon anonimizáltak, amelynek következtében az érintett nem vagy többé nem azonosítható.
Ez a rendelet ezért nem vonatkozik az ilyen anonim információk kezelésére, a statisztikai vagy kutatási célú adatkezelést is ideértve.

- = -

(39) A személyes_adatok kezelésének jogszerűnek és tisztességesnek kell lennie.
A természetes személyek számára átláthatónak kell lennie, hogy a rájuk vonatkozó személyes_adataikat hogyan gyűjtik, használják fel, azokba hogy tekintenek bele vagy milyen egyéb módon kezelik, valamint azzal összefüggésben, hogy a személyes_adatokat milyen mértékben kezelik vagy fogják kezelni.
Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a személyes_adatok kezelésével összefüggő tájékoztatás, illetve kommunikáció könnyen hozzáférhető és közérthető legyen, valamint hogy azt világosan és egyszerű nyelvezettel fogalmazzák meg.
Ez az elv vonatkozik különösen az érintetteknek az adatkezelő kilétéről és az adatkezelés céljáról való tájékoztatására, valamint az azt célzó további tájékoztatásra, hogy biztosított legyen az érintett személyes_adatainak tisztességes és átlátható kezelése, továbbá arra a tájékoztatásra, hogy az érintetteknek jogukban áll megerősítést és tájékoztatást kapni a róluk kezelt adatokról.
A természetes személyt a személyes_adatok kezelésével összefüggő kockázatokról, szabályokról, garanciákról és jogokról tájékoztatni kell, valamint arról, hogy hogyan gyakorolhatja az adatkezelés kapcsán megillető jogokat.
A személyes_adatkezelés konkrét céljainak mindenekelőtt explicit módon megfogalmazottaknak és jogszerűeknek, továbbá már a személyes_adatok gyűjtésének időpontjában meghatározottaknak kell lenniük.
A személyes_adatoknak a kezelésük céljára alkalmasaknak és relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell korlátozni.
Ehhez pedig biztosítani kell különösen azt, hogy a személyes_adatok tárolása a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjon.
Személyes adatok csak abban az esetben kezelhetők, ha az adatkezelés célját egyéb eszközzel észszerű módon nem lehetséges elérni.
Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes_adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.
A pontatlan személyes_adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden észszerű lépést meg kell tenni.
A személyes_adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű biztonságát és bizalmas kezelését, többek között annak érdekében, hogy megakadályozza a személyes_adatokhoz és a személyes_adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan felhasználását.

- = -

(41) Amikor ez a rendelet jogalapra vagy jogalkotási intézkedésre hivatkozik, ez nem szükségszerűen jelent – az érintett tagállam alkotmányos rendjéből fakadó követelmények sérelme nélkül – valamely parlament által elfogadott jogszabályt.
mindazonáltal az ilyen jogalapnak vagy jogalkotási intézkedésnek világosnak és pontosnak kell lennie, alkalmazásának pedig előreláthatónak kell lennie a hatálya alá tartozó személyek számára, összhangban az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítélkezési gyakorlatával.

- = -

(47) Az adatkezelő – ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes_adatokat közölhetik – vagy valamely harmadik_fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre, feltéve hogy az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapján az érintett észszerű elvárásait.
Az ilyen jogos érdekről lehet szó például olyankor, amikor releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn az érintett és az adatkezelő között, például olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő ügyfele vagy annak alkalmazásában áll.
A jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az érintett a személyes_adatok gyűjtésének időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e észszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor.
Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes_adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre.
Mivel a jogalkotó feladata, hogy jogszabályban határozza meg, hogy a közhatalmi szervek milyen jogalapon kezelhetek személyes_adatokat, az adatkezelő jogszerű érdekét alátámasztó jogalapot nem lehet alkalmazni, a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre.
Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése szintén az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül.
Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető.

- = -

(50) A személyes_adatoknak a gyűjtésük eredeti céljától eltérő egyéb célból történő kezelése csak akkor megengedett, ha az adatkezelés összeegyeztethető az adatkezelés eredeti céljaival, amelyekre a személyes_adatokat eredetileg gyűjtötték.
Ebben az esetben nincs szükség attól a jogalaptól eltérő, külön jogalapra, mint amely lehetővé tette a személyes_adatok gyűjtését.
Ha az adatkezelés közérdekből elvégzendő feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében szükséges, uniós vagy tagállami jog meghatározhatja és pontosan leírhatja azokat a feladatokat és célokat, amelyek tekintetében a további adatkezelés jogszerűnek és összeegyeztethetőnek tekintendő.
A közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott további adatkezelést összeegyeztethető, jogszerű adatkezelési műveleteknek kell tekinteni.
Az uniós vagy tagállami jogban foglalt, a személyes_adatok kezelésére vonatkozó jogalap a további adatkezeléshez is jogalapul szolgálhat.
Annak megállapításához, hogy a további adatkezelés célja összeegyeztethető-e a személyes_adatok gyűjtésének eredeti céljával, az adatkezelő – az eredeti adatkezelés jogszerűségére vonatkozó valamennyi előírás teljesítését követően – figyelembe veszi többek között minden, az említett eredeti célok és a tervezett további adatkezelési célok között fennálló összefüggést, az adatgyűjtés körülményeit, ideértve különösen az érintettnek a további adatfelhasználásra vonatkozó, az adatkezelővel fennálló kapcsolatán alapuló észszerű elvárásait is, továbbá a személyes_adatok jellegét, a tervezett további adatkezelés következményeit az érintettekre nézve, valamint a megfelelő garanciák meglétét mind az eredeti, mind a tervezett további személyesadat-kezelési műveletek során.

- = -

(58) Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a nyilvánosságnak vagy az érintettnek nyújtott tájékoztatás tömör, könnyen hozzáférhető és könnyen érthető legyen, valamint hogy azt világos és közérthető nyelven fogalmazzák meg, illetve – ezen túlmenően – szükség esetén vizuálisan is megjelenítsék.
Az ilyen tájékoztatás nyújtható elektronikus formátumban is, így például a nyilvánosságnak szánt tájékoztatás közölhető valamely honlapon keresztül.
Ez különösen olyan helyzetekben lehet fontos, amikor a szereplők nagy száma és a gyakorlat technológiai összetettsége megnehezíti az érintett számára annak megismerését és megértését, hogy gyűjtenek-e róla személyes_adatokat, és ha igen, ki és milyen célból, ilyen például az online reklámozás esete.
Mivel a gyermekek különös védelmet igényelnek, a kifejezetten gyermekekre vonatkozó adatkezelés vonatkozásában minden információt és kommunikációt olyan világos és közérthető nyelven kell megfogalmazni, amelyet a gyermek könnyen megért.

- = -

(61) Az érintettre vonatkozó személyes_adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az adatgyűjtés időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve ha az adatokat nem az érintettől, hanem más forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe véve, észszerű határidőn belül kell rendelkezésre bocsátani.
Ha a személyes_adatok jogszerűen közölhetőek más címzettel, a címzettel történő első közléskor arról az érintettet tájékoztatni kell.
Ha az adatkezelő a személyes_adatokat a gyűjtésük eredeti céljától eltérő célból kívánja kezelni, a további adatkezelést megelőzően az érintettet erről az eltérő célról és minden egyéb szükséges tudnivalóról tájékoztatnia kell.
Ha az adatkezelő nem tud tájékoztatást nyújtani az érintett részére a személyes_adatok eredetéről, mivel azok különböző forrásokból származnak, általános tájékoztatást kell adni.

- = -

(62) mindazonáltal a tájékoztatás nyújtására vonatkozó kötelezettség előírása nem szükséges, ha az érintettnek ez az információ már a birtokában van, vagy ha a személyes_adat rögzítését, illetve közlését valamely jogszabály kifejezetten előírja, vagy ha az érintett tájékoztatása lehetetlennek bizonyul vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne.
E helyzet állhat elő különösen akkor, ha az adatkezelés közérdekű archiválás célt, tudományos és történelmi kutatási célt vagy statisztikai célt szolgál.
E tekintetben az érintettek számát, az adatok korát, valamint az elfogadott megfelelő garanciákat figyelembe kell venni.

- = -

(63) Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra, hogy egyszerűen és észszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát.
Ez magában foglalja az érintett jogát arra, hogy az egészségi állapotára vonatkozó személyes_adatokhoz – mint például a diagnózis, a vizsgálati leletek, a kezelőorvosok véleményei, valamint a kezeléseket és a beavatkozásokat tartalmazó egészségügyi dokumentációk – hozzáférjen.
Ezért minden érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy megismerje különösen a személyes_adatok kezelésének céljait, továbbá ha lehetséges, azt, hogy a személyes_adatok kezelése milyen időtartamra vonatkozik, a személyes_adatok címzettjeit, azt, hogy a személyes_adatok automatizált kezelése milyen logika alapján történt, valamint azt, hogy az adatkezelés – legalább abban az esetben, amikor az profilalkotásra épül – milyen következményekkel járhat, továbbá hogy minderről tájékoztatást kapjon.
Ha lehetséges, az adatkezelő távoli hozzáférést biztosíthat egy biztonságos rendszerhez, amelyen keresztül az érintett a saját személyes_adataihoz közvetlenül hozzáférhet.
Ez a jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait, beleértve az üzleti titkokat vagy a szellemi tulajdont, és különösen a szoftverek védelmét biztosító szerzői jogokat.
Ezek a megfontolások mindazonáltal nem eredményezhetik azt, hogy az érintettől minden információt megtagadnak.
Ha az adatkezelő nagy mennyiségű információt kezel az érintettre vonatkozóan, kérheti az érintettet, hogy az információk közlését megelőzően pontosítsa, hogy kérése mely információkra vagy mely adatkezelési tevékenységekre vonatkozik.

- = -

(64) Az adatkezelő minden észszerű intézkedést megtesz a hozzáférést kérő érintett személyazonosságának megállapítására, különösen az online szolgáltatásokkal és az online azonosítókkal összefüggésben.
Az adatkezelő nem őrizheti meg a személyes_adatokat kizárólag abból a célból, hogy a lehetséges kérelmeket meg tudja válaszolni.

- = -

(70) Ha a személyes_adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor díjmentesen tiltakozzon a rá vonatkozó személyes_adatok e célból történő – eredeti vagy további – kezelése ellen, amelybe beletartozik a profilalkotás is, ha az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.
Az érintett figyelmét e jogra kifejezetten fel kell hívni, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

- = -

(71) Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló – akár intézkedést is magában foglaló – döntés hatálya, amely a rá vonatkozó egyes személyes jellemzők kiértékelésén alapul, és amely rá nézve joghatással jár vagy őt hasonlóan jelentős mértékben érinti, mint például egy online hitelkérelem automatikus elutasítása vagy emberi beavatkozás nélkül folytatott online munkaerő-toborzás.
Ilyen adatkezelésnek minősül a „ profilalkotás” is, vagyis a természetes személyekre vonatkozó személyes jellemzők bármilyen automatizált személyes_adatok kezelése keretében történő kiértékelése, különösen az érintett munkahelyi teljesítményére, gazdasági helyzetére, egészségi állapotára, személyes preferenciáira vagy érdeklődési körökre, megbízhatóságra vagy viselkedésre, tartózkodási helyére vagy mozgására vonatkozó jellemzők elemzésére és előrejelzésére, ha az az érintettre nézve joghatással jár vagy őt hasonlóan jelentős mértékben érinti.
Megengedhető azonban az efféle adatkezelésen – ideértve profilalkotást is – alapuló döntéshozatal, ha azt az olyan uniós vagy tagállami jog kifejezetten engedélyezi, amelynek hatálya alá az adatkezelő tartozik, például a csalások és az adócsalás nyomon követése és megelőzése céljából, feltéve hogy erre az uniós intézmények vagy a tagállami felügyeleti_hatóságok szabályaival, előírásaival és ajánlásaival összhangban kerül sor, vagy az adatkezelő által nyújtott szolgáltatás biztonságának és megbízhatóságának a biztosítása érdekében, vagy ha arra valamely, az érintett és egy adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében van szükség, vagy ha az érintett ahhoz kifejezett hozzájárulását adta.
Az ilyen adatkezelés mindazonáltal csakis megfelelő garanciák mellett végezhető, amelybe beletartozik az érintett külön tájékoztatása és az ahhoz való joga, hogy emberi beavatkozást kérjen és kapjon, különösen hogy kifejtse álláspontját, hogy magyarázatot kapjon az ilyen értékelés alapján hozott döntésről és hogy megtámadja a döntést.
Az ilyen intézkedés gyermekre nem vonatkozhat.

- = -

(82) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az e rendeletnek való megfelelés bizonyítása érdekében nyilvántartást vezet a hatásköre alapján végzett adatkezelési tevékenységekről.
minden adatkezelő és adatfeldolgozó köteles a felügyeleti_hatósággal együttműködni és ezeket a nyilvántartásokat kérésre hozzáférhetővé tenni az érintett adatkezelési műveletek ellenőrzése érdekében.

- = -

(89) A 95/46/EK irányelv általános jelleggel előírta, hogy a személyes_adatok kezeléséről a felügyeleti_hatóságot értesíteni kell.
Ez a kötelezettség igazgatási és pénzügyi terhekkel jár, azonban nem minden esetben járul hozzá a személyes_adatok védelmének javításához.
Ezért ezeket a megkülönböztetés nélküli általános jellegű értesítési kötelezettségeket meg kell szüntetni és olyan hatékony eljárásokkal és mechanizmusokkal kell felváltani, amelyek az adatkezelési műveletek azon típusaira összpontosítanak, amelyek a jellegüknél, hatókörüknél, körülményénél és céljaiknál fogva a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően magas kockázattal járnak.
Az adatkezelési műveletek említett típusai közé tartozhatnak különösen azok, amelyek új technológiákat alkalmaznak, illetve amelyek új fajtájúak, és amelyek esetében az adatkezelő még nem végezte el az adatvédelmi hatásvizsgálatot, vagy amelyek esetében az adatvédelmi hatásvizsgálat az első adatkezelés óta eltelt időre tekintettel vált szükségessé.

- = -

(101) A nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi együttműködés bővítéséhez szükség van a személyes_adatoknak az Unión kívüli országok és a nemzetközi_szervezetek viszonylatában megvalósuló forgalmára.
Az ilyen forgalom növekedése új kihívásokat és problémákat támaszt a személyes_adatok védelme tekintetében.
mindazonáltal a személyes_adatoknak az Unióból harmadik országbeli adatkezelőknek, adatfeldolgozóknak, egyéb címzetteknek vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása esetén nem sérülhet a természetes személyeknek az Unióban e rendelettel biztosított védelem szintje, és annak fenn kell maradnia az ilyen személyes_adatoknak az adott harmadik országból vagy nemzetközi_szervezettől ezt követően ugyanazon vagy másik harmadik országbeli adatkezelőnek, adatfeldolgozónak vagy nemzetközi_szervezetnek történő újbóli továbbítása esetén is.
A harmadik országokba és a nemzetközi_szervezetekhez való továbbítás csak e rendelet teljes betartása mellett hajtható végre.
A továbbításra akkor kerülhet csak sor, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó – e rendelet egyéb rendelkezéseire is figyelemmel – teljesíti az harmadik országok vagy nemzetközi_szervezeteknek történő adattovábbításra vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket.

- = -

(106) A Bizottság ellenőrzi a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi_szervezet által biztosított védelem szintjével kapcsolatos határozatok működésének ellenőrzését, ideértve a 95/46/EK irányelv 25.
cikk (6) vagy a 26.
cikk (4) bekezdése alapján elfogadott határozatokat is.
A megfelelőségi határozatokban a Bizottság rendelkezik a határozatok működésének időszakos felülvizsgálatát célzó mechanizmusról.
Az időszakos felülvizsgálatot az említett harmadik országgal vagy nemzetközi_szervezettel konzultálva kell elvégezni, és annak során a harmadik országgal vagy nemzetközi_szervezettel kapcsolatos minden releváns fejleményt figyelembe kell venni.
A nyomon követés és az időszakos felülvizsgálatok elvégzése céljából a Bizottság figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács, valamint az egyéb érintett szervek és források véleményét és megállapításait.
A Bizottság – észszerű határidőn belül – értékeli az utóbbi határozatok végrehajtását, és jelzi az e kérdést érintő megállapításait az e rendelet szerint létrehozott, a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) értelmében vett bizottság, valamint az Európai Parlament és a Tanács felé.

- = -

(110) A vállalkozáscsoportok és a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportjai számára lehetővé kell tenni, hogy jóváhagyott kötelező_erejű_vállalati_szabályokat alkalmazzanak az Unióból a vállalkozáscsoporton vagy a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli szervezetekhez irányuló nemzetközi adattovábbítások során, feltéve hogy e kötelező_erejű_vállalati_szabályok minden olyan alapvető elvet és érvényesíthető jogot magukban foglalnak, amelyek megfelelő garanciát nyújtanak a személyes_adatoknak vagy azok bizonyos kategóriáinak a továbbítására vonatkozóan.

- = -

(120) Valamennyi felügyeleti_hatóság számára biztosítani kell a feladatai – beleértve az Unió bármely másik felügyeleti_hatóságával való kölcsönös segítségnyújtáshoz és együttműködéshez kapcsolódó feladatokat is – hatékony ellátásához szükséges anyagi és személyzeti forrásokat, helyiségeket és infrastruktúrát.
minden felügyeleti_hatóság saját, nyilvános, éves költségvetéssel rendelkezik, amely az állami vagy nemzeti költségvetés részét képezheti.

- = -

(121) A felügyeleti_hatóság tagjára vagy tagjaira vonatkozó általános feltételeket minden tagállamban jogszabályban kell rögzíteni, hogy tagjait átlátható eljárás keretében az adott tagállam parlamentje, kormánya vagy államfője nevezi ki a kormány, a kormány egyik tagja, a parlament vagy valamelyik parlamenti kamara, vagy pedig a tagállami jogban a kinevezéssel megbízott független szerv javaslata alapján.
A felügyeleti_hatóság függetlenségének biztosítása érdekében, az említett tag vagy tagok tisztességesen járnak el, tartózkodnak a feladatkörükkel össze nem egyeztethető cselekményektől, valamint hivatali idejük alatt nem vállalhatnak semmilyen azzal összeférhetetlen szakmai tevékenységet, sem javadalmazás ellenében, sem a nélkül.
A felügyeleti_hatóság saját személyzettel rendelkezik, amelyet a felügyeleti_hatóság vagy a tagállam joga által létrehozott független szerv választ ki, és amely a felügyeleti_hatóság egy tagja vagy tagjai kizárólagos irányítása alá tartozik.

- = -

(129) E rendelet Unió-szerte következetes végrehajtásának és e végrehajtás következetes nyomon követésének biztosítása érdekében a felügyeleti_hatóságokat minden tagállamban ugyanazokkal a feladatokkal és tényleges hatáskörökkel kell felruházni, ideértve a vizsgálati hatáskört, a korrekciós és szankciós hatáskört és a szankciókat, valamint az engedélyezési és a tanácsadási hatáskört, különösen a természetes személyek panaszaival kapcsolatos ügyekben, továbbá – az ügyészi hatóságok tagállami jog szerinti hatásköreinek sérelme nélkül – az arra vonatkozó hatáskört, hogy e rendelet megsértése esetén az igazságügyi hatóságokhoz forduljanak, és bírósági eljárást kezdeményezzenek.
E hatáskörök magukban foglalják az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozását, ideértve az adatkezelés tilalmának elrendelésére vonatkozó jogosultságot.
A személyes_adatok e rendelet szerinti védelmével kapcsolatos egyéb feladatokat a tagállamok is meghatározhatnak.
A felügyeleti_hatóságok hatásköreiket az uniós és a tagállami jogban foglalt megfelelő eljárási garanciáknak megfelelően, pártatlanul, tisztességesen és észszerű határidőn belül gyakorolják.
Különösen, az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében minden egyes intézkedésnek megfelelőnek, szükségesnek és arányosnak kell lennie, és azok kapcsán figyelembe kell venni az adott eset körülményeit, tiszteletben kell tartani azt, hogy minden személynek joga van ahhoz, hogy az őt esetleg hátrányosan érintő egyedi intézkedés meghozatala előtt meghallgassák, továbbá kerülni kell, hogy az intézkedés az érintett személynek felesleges költségeket és túlzott kényelmetlenséget okozzon.
A helyiségekbe való belépést illetően a vizsgálati hatáskört a vonatkozó tagállami eljárásjogban foglalt különös követelményekkel összhangban kell gyakorolni, ilyen például az előzetes bírósági engedély beszerzésének követelménye.
A felügyeleti_hatóság minden jogilag kötelező erejű intézkedést írásban hozza meg, az intézkedésnek világosnak és egyértelműnek kell lennie, fel kell tüntetni rajta az intézkedést hozó felügyeleti_hatóságot, az intézkedés meghozatalának dátumát, a felügyeleti_hatóság vezetőjének vagy a hatóság általa felhatalmazott tagjának azt az aláírásával kell ellátnia, az intézkedést indokolni kell és hivatkozni kell benne a hatékony jogorvoslathoz való jogra.
Ez nem zárja ki további tagállami eljárásjogi követelmények megállapítását.
Az említett jogilag kötelező erejű döntés elfogadása azzal jár, hogy az az adott döntést elfogadó felügyeleti_hatóság szerinti tagállamban bírósági felülvizsgálat alá vethető.

- = -

(130) Ha a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, nem a fő felügyeleti_hatóság, a fő felügyeleti_hatóság e rendeletben az együttműködésre és az összhang biztosítására megállapított rendelkezéseknek megfelelően szorosan együttműködik azzal a felügyeleti_hatósággal, amelyhez a panaszt benyújtották.
minden ilyen esetben a fő felügyeleti_hatóság minden olyan intézkedés meghozatalakor, amelynek célja valamely joghatás elérése – ideértve a közigazgatási bírságok kiszabását is – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi annak a felügyeleti_hatóságnak a véleményét, amelyhez a panaszt benyújtották, és amely hatóság a saját tagállama területén lefolytatandó vizsgálat tekinttében illetékes marad, együttműködésben a fő felügyeleti_hatósággal.

- = -

(134) minden felügyeleti_hatóság, indokolt esetben, részt vesz a felügyeleti_hatóságok együttes műveleteiben.
A megkeresett felügyeleti_hatóságot kötelezni kell arra, hogy a megkeresésre meghatározott időn belül választ adjon.

- = -

(139) E rendelet egységes alkalmazásának elősegítése érdekében független uniós szervként létre kell hozni a Testületet.
Annak érdekében, hogy céljait teljesítése, a Testület jogi személyiséggel rendelkezik.
A Testületet az elnök képviseli.
A 95/46/EK irányelvvel létrehozott, a személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport helyébe a Testület lép.
A Testület minden tagállam egy felügyeleti_hatóságának vezetőjéből és az európai adatvédelmi biztosból, vagy ezek képviselőiből áll.
A Bizottság szavazati jog nélkül, az európai adatvédelmi biztos pedig korlátozott szavazati joggal vesz részt a Testület tevékenységeiben.
A Testület az Unió egész területén hozzájárul e rendelet egységes alkalmazásához, ideértve a Bizottság részére történő – különösen a harmadik országokban vagy nemzetközi_szervezetek által biztosított védelem szintjével kapcsolatos – tanácsadást és a felügyeleti_hatóságok közötti, Unión belüli együttműködés előmozdítását is.
A Testület feladatai ellátása során függetlenül jár el.

- = -

(141) minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy – különösen a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállambeli – felügyeleti_hatóságnál, és a Charta 47.
cikkével összhangban hatékony bírósági jogorvoslattal éljen, ha az úgy ítéli meg, hogy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezések értelmében őt megillető jogokat megsértették, vagy ha a felügyeleti_hatóság nem jár el valamely panasza alapján, illetve részben vagy egészben elutasítja vagy megalapozatlannak tekinti a panaszát, vagy nem jár el olyan esetben, amikor fellépése az érintett jogainak védelmében szükséges lenne.
A panasz benyújtását követően – a konkrét esethez szükséges mértékben – vizsgálatot kell lefolytatni, amely bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti.
A felügyeleti_hatóság észszerű határidőn belül tájékoztatja az érintettet a panaszhoz fűződő fejleményekről és eredményekről.
Ha az ügy további vizsgálatot vagy egy másik felügyeleti_hatósággal való együttműködést tesz szükségessé, az érintettet időközben tájékoztatni kell.
A panaszok benyújtásának megkönnyítése érdekében mindegyik felügyeleti_hatóság intézkedéseket tesz, például olyan panasztételi formanyomtatványt biztosít, amely elektronikus úton is kitölthető, nem zárva ki azonban más kommunikációs eszközök alkalmazását sem.

- = -

(143) minden természetes vagy jogi személy jogosult, hogy az EUMSZ 263.
cikkében meghatározott feltételek szerint eljárást indítson a Bíróságon a Testület döntéseinek megsemmisítése iránt.
Azok az érintett felügyeleti_hatóságok, amelyek e döntések címzettjeiként fellebbezni kívánnak azok ellen, az EUMSZ 263.
cikkének megfelelően a döntésről való értesítésüket követő két hónapon belül indítják meg keresetüket.
Ha a Testület döntései közvetlenül és egyénileg érintenek valamely adatkezelőt, adatfeldolgozót vagy a panaszost, a panaszos az EUMSZ 263. cikkének megfelelően eljárást indíthat az adott döntések megsemmisítése iránt, mégpedig azoknak a Testület honlapján való közzététele dátumától számított két hónapon belül.
Az EUMSZ 263.
cikkében biztosított e jog sérelme nélkül, minden természetes vagy jogi személy számára biztosítani kell, hogy egy valamely felügyeleti_hatóság által hozott és a szóban forgó személyre nézve jogkövetkezményekkel járó döntéssel szemben hatékony bírósági jogorvoslattal élhessen valamely illetékes tagállami bíróságnál.
Ide tartoznak különösen a felügyeleti_hatóság vizsgálati, korrekciós és engedélyezési hatásköreinek gyakorlására, illetve a panaszok megalapozatlannak tekintésére vagy elutasítására vonatkozó döntések.
mindazonáltal a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog nem vonatkozik a felügyeleti_hatóságok által tett, jogilag kötelező erővel nem bíró intézkedéseikre, például a felügyeleti_hatóság által kibocsátott véleményekre vagy az általa nyújtott tanácsra.
A felügyeleti_hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti_hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani, és az eljárást az érintett tagállam eljárásjoga szerint kell lefolytatni.
Az említett bíróság teljes körű joghatósággal rendelkezik, amely magában foglalja az általa tárgyalt jogvita szempontjából releváns összes ténybeli és jogi kérdés vizsgálata tekintetében fennálló joghatóságot is.

- = -

(146) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az e rendeletet sértő adatkezelés miatt okozott kárt köteles megtéríteni.
Az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót a kártérítési kötelezettség alól abban az esetben mentesíteni kell, ha bizonyítja, hogy a kár bekövetkeztéért őt semmilyen felelősség nem terheli.
A kár fogalmát a Bíróság ítélkezési gyakorlatának fényében tágan kell értelmezni, mégpedig oly módon, hogy az teljes mértékben tükrözze e rendelet célkitűzéseit.
Ez nem érinti a más uniós vagy tagállami jog megsértéséből eredő károkkal kapcsolatos esetleges kártérítési igényeket.
Az e rendeletet sértő adatkezelés magában foglalja az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat, valamint az e rendeletben foglalt szabályokat pontosító tagállami jogot sértő adatkezelést is.
Az érintetteket az őket ért kárért teljes és tényleges kártérítés illeti meg.
Ha egy adatkezelésben több adatkezelő, illetve adatfeldolgozó vesz részt, akkor minden egyes adatkezelő vagy adatfeldolgozó egyetemleges felelősséggel tartozik a teljes kárért.
Ha azonban az érintett adatkezelőket a tagállami jognak megfelelően bevonják ugyanabba az eljárásba, a kártérítési kötelezettség megosztható az egyes adatkezelők, illetve adatfeldolgozók között az általuk okozott kár arányában, feltéve hogy így is biztosított marad, hogy az érintettet ért kárt teljes mértékben és ténylegesen megtérítik.
Azok az adatkezelők vagy adatfeldolgozók, akik teljes kártérítést fizettek, ezt követően viszontkereseti eljárást indíthatnak az ugyanazon adatkezelésben részt vevő más adatkezelőkkel vagy adatfeldolgozókkal szemben.

- = -

(148) Az e rendelet által előírt szabályok betartatásának erősítése érdekében e rendelet bármely megsértése esetén a felügyeleti_hatóság által e rendelet alapján előírt megfelelő intézkedéseken felül vagy azok helyett szankciókat – ideértve a közigazgatási bírságokat is – kell kiszabni.
E rendelet kisebb megsértése esetén, illetve ha a valószínűsíthetően kiszabásra kerülő bírság egy természetes személy számára aránytalan terhet jelentene, a bírság helyett megrovás is alkalmazható.
Kellő figyelmet kell azonban fordítani a jogsértés természetére, súlyosságára, időtartamára, szándékos jellegére és arra, hogy tettek-e intézkedéseket az elszenvedett kár mértékének csökkentésére, továbbá a felelősség mértékére, a korábban e téren elkövetett jogsértésekre, arra, ahogyan a felügyeleti_hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, valamint arra, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó betartja-e a vele szemben elrendelt intézkedéseket és hogy alkalmaz-e valamely magatartási kódexet, valamint minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő körülményre.
A szankciók – ideértve a közigazgatási bírságok – kiszabására az uniós jog és a Charta általános elveivel összhangban megfelelő eljárási garanciákat – ideértve hatékony jogvédelmet és a tisztességes eljáráshoz való jogot – kell alkalmazni.

- = -

(150) Az e rendelet megsértése esetén alkalmazott közigazgatási szankciók szigorítása és harmonizálása érdekében minden felügyeleti_hatóság hatáskörrel rendelkezik a közigazgatási bírság kiszabására.
E rendeletben kell meghatározni a jogsértéseket, valamint a kapcsolódó közigazgatási bírságok összegének felső határát és azok megállapításának szempontjait; a közigazgatási bírságot az egyes esetekben az illetékes felügyeleti_hatóság állapítja meg a konkrét helyzet valamennyi releváns körülményét figyelembe véve, és kellő figyelmet fordítva különösen a jogsértés természetére, súlyosságára és időtartamára, továbbá a jogsértés következményeire, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének biztosítása és a jogsértés következményeinek megelőzése vagy enyhítése érdekében tett intézkedésekre.
Ha a közigazgatási bírságokat vállalkozásokra szabják ki, akkor a vállalkozás fogalmát e célból az EUMSZ 101. és 102.
cikkében meghatározott vállalkozásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell értelmezni.
Ha a közigazgatási bírságokat vállalkozásoktól eltérő személyekre szabják ki, a felügyeleti_hatóság a bírság megfelelő összegének meghatározása során figyelembe veszi a jövedelmek általános szintjét az adott tagállamban, valamint az adott személy gazdasági helyzetét.
Az egységességi mechanizmus a közigazgatási bírságok összehangolt alkalmazásának előmozdítására is felhasználható.
A tagállamokra kell bízni annak eldöntését, hogy a közhatalmi szervekkel szemben alkalmazható legyen-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékben.
A közigazgatási bírság kiszabása vagy a megrovás nem érinti a felügyeleti_hatóságok egyéb hatásköreinek vagy az e rendelet szerinti egyéb szankcióknak az alkalmazását.

- = -

(151) Dánia és Észtország jogrendszere nem teszi lehetővé az e rendeletben meghatározott közigazgatási bírságok kiszabását.
A közigazgatási bírságokra vonatkozó szabályok Dániában oly módon alkalmazhatók, hogy a bírságot az illetékes nemzeti bíróságok büntetőjogi szankcióként róják ki, Észtországban pedig a felügyeleti_hatóság rója ki a bírságot fegyelmi eljárás keretében, feltéve hogy a szabályok ilyen fajta alkalmazása ezekben a tagállamokban a felügyeleti_hatóságok által kiszabott közigazgatási bírságokkal azonos joghatással járnak.
Ezért az illetékes nemzeti bíróságok figyelembe veszik a bírság kiszabását kezdeményező felügyeleti_hatóság ajánlását.
A kiszabott bírságoknak minden esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

- = -

(153) A tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes_adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal.
Helyénvaló, hogy a kizárólag a személyes_adatoknak az újságírás, a tudományos, a művészi vagy az irodalmi kifejezés céljából végzett kezelése eltérés tárgyát képezze vagy mentesüljön az e rendelet egyes rendelkezéseiben szereplő követelmények alól, ha ez ahhoz szükséges, hogy a személyes_adatok védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és tájékozódáshoz való joggal összeegyeztessék, amelyet a Charta 11.
cikke biztosít.
Ez alkalmazandó különösen a személyes_adatok audiovizuális területen, valamint a hírarchívumokban és sajtókönyvtárakban történő kezelésére.
Következésképpen a tagállamok jogalkotási intézkedések elfogadásával határozzák meg az ezen alapvető jogok közötti egyensúly érdekében a szükséges kivételeket és eltéréseket.
A tagállamok kivételeket és eltéréseket fogadnak el az általános elvek, az érintett jogai, az adatkezelő és adatfeldolgozó, a személyes_adatoknak harmadik országokba vagy nemzetközi_szervezetek részére történő továbbítása, a független felügyeleti_hatóságok, az együttműködés és az egységes alkalmazás, illetve az egyedi adatkezelési helyzetek tekintetében.
Ha ezek a kivételek vagy eltérések a tagállamok között különböznek, az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jogot kell alkalmazni.
A véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban fennálló jelentőségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat, mint az újságírás, tágan kell értelmezni.

- = -

(154) E rendelet lehetővé teszi a hivatalos iratokhoz való nyilvános hozzáférés elvének figyelembevételét e rendelet alkalmazása során.
A hivatalos iratokhoz való nyilvános hozzáférés közérdeknek tekinthető.
Lehetővé kell tenni, hogy a közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek birtokában lévő dokumentumokban szereplő személyes_adatokat az érintett hatóság vagy szerv nyilvánosságra hozza, ha a nyilvánosságra hozatalt az uniós jog vagy annak a tagállamnak a joga, amelynek az adott közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv a hatálya alá tartozik, előírja.
Ezeknek a jogoknak össze kell egyeztetniük a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést és a közszféra információinak további felhasználását a személyes_adatok védelméhez való joggal, és ennélfogva rendelkezhetnek a személyes_adatok védelméhez való, e rendelet szerinti joggal történő szükséges összeegyeztetésről.
A közhatalmi szervek és egyéb, közfeladatot ellátó szervek szervekre való hivatkozásba ebben az összefüggésben mindazon hatóságokat vagy egyéb olyan szerveket is bele kell érteni, amelyekre vonatkozik a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést szabályozó tagállami jog.
A 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) nem módosítja és nem érinti a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő, az uniós és a tagállami jogba foglalt rendelkezések védelmi szintjét, és különösen nem módosítja az ebben e rendeletben foglalt kötelezettségeket és jogokat.
Különösen, az említett irányelvet nem kell alkalmazni olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a hozzáférési szabályok a személyes_adatok védelmének indokával korlátozzák vagy kizárják, valamint az említett szabályok értelmében hozzáférhető dokumentumok azon részeire, amelyek olyan személyes_adatokat tartalmaznak, amelyek további felhasználása jogszabályi definíció szerint összeegyeztethetetlen a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelmére vonatkozó jogszabályokkal.

- = -

(171) E rendelet hatályon kívül helyezi a 95/46/EK irányelvet.
Az e rendelet alkalmazásának időpontja előtt megkezdett adatkezelést e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított két éven belül összhangba kell hozni e rendelettel.
Ha az adatkezelés a 95/46/EK irányelv szerinti hozzájáruláson alapul és az érintett az e rendeletben foglalt feltételekkel összhangban adta meg hozzájárulását, nem kell ismételten az érintett engedélyét kérni ahhoz, hogy az adatkezelő e rendelet alkalmazási időpontját követően is folytathassa az adatkezelést.
A 95/46/EK irányelv alapján a Bizottság által hozott határozatok, valamint a felügyeleti_hatóságok által kiadott engedélyek hatályban maradnak mindaddig, amíg módosításukra, felváltásukra vagy hatályon kívül helyezésükre sor nem kerül.

- = -

(173) E rendeletet kell alkalmazni a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelme vonatkozásában az alapvető jogok és szabadságok védelmét érintő minden olyan esetben, amelyekre nem vonatkoznak azonos célú, a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (18) meghatározott különös kötelezettségek, ideértve az adatkezelő kötelezettségeit és a természetes személyek jogait is.
Az e rendelet és a 2002/58/EK irányelv közötti kapcsolat egyértelművé tétele érdekében ez utóbbi irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.
E rendelet elfogadását követően a 2002/58/EK irányelvet elsősorban az e rendelettel való összhang biztosítása érdekében felül kell vizsgálni,

- = -

dal 2004 diritto e informatica