interactive GDPR 2016/0679 HU

whereas jelentett:

• whereas (83) 1
• whereas (162) 1

definitions:

• személyes adat
• adatkezelés
• az adatkezelés korlátozása
• profilalkotás
• álnevesítés
• nyilvántartási rendszer
• adatkezelő
• adatfeldolgozó
• címzett
• harmadik fél
• az érintett hozzájárulása
• adatvédelmi incidens
• genetikai adat
• biometrikus adat
• egészségügyi adat
• tevékenységi központ
• képviselő
• vállalkozás
• vállalkozáscsoport
• kötelező erejű vállalati szabályok
• felügyeleti hatóság
• érintett felügyeleti hatóság
• személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése
• releváns és megalapozott kifogás
• az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás
• nemzetközi szervezet

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„ személyes_adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

2.

„ adatkezelés”: a személyes_adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

3.	„az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes_adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

4.

„ profilalkotás”: személyes_adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes_adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

5.

„ álnevesítés”: a személyes_adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes_adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes_adatot nem lehet kapcsolni;

6.	„ nyilvántartási_rendszer”: a személyes_adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

7.

„ adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes_adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

8.	„ adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes_adatokat kezel;

9.

„ címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes_adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik_fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes_adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

10.

„ harmadik_fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes_adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

11.

„ az_érintett_hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes_adatok kezeléséhez;

12.	„ adatvédelmi_incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes_adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

13.

„ genetikai_adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes_adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;

14.

„ biometrikus_adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes_adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;

15.	„ egészségügyi_adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes_adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;

16.

„ tevékenységi_központ”: a) az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, ha azonban a személyes_adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket az adatkezelő egy Unión belüli másik tevékenységi helyén hozzák, és az utóbbi tevékenységi hely rendelkezik hatáskörrel az említett döntések végrehajtatására, az említett döntéseket meghozó tevékenységi helyet kell tevékenységi_központnak tekinteni; b) az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatfeldolgozó esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, vagy ha az adatfeldolgozó az Unióban nem rendelkezik központi ügyviteli hellyel, akkor az adatfeldolgozónak az az Unión belüli tevékenységi helye, ahol az adatfeldolgozó tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben végzett fő adatkezelési tevékenységek zajlanak, amennyiben az adatfeldolgozóra e rendelet szerint meghatározott kötelezettségek vonatkoznak;

17.

„ képviselő”: az az Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által a 27. cikk alapján írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában;

18.	„ vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is;

19.	„ vállalkozáscsoport”: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások;

20.

„ kötelező_erejű_vállalati_szabályok”: a személyes_adatok védelmére vonatkozó szabályzat, amelyet az Unió valamely tagállamának területén tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó egy vagy több harmadik országban a személyes_adatoknak az ugyanazon vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli adatkezelő vagy adatfeldolgozó részéről történő továbbítása vagy ilyen továbbítások sorozata tekintetében követ;

21.	„ felügyeleti_hatóság”: egy tagállam által az 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;

22.

„érintett felügyeleti_hatóság”: az a felügyeleti_hatóság, amelyet a személyes_adatok kezelése a következő okok valamelyike alapján érint: a) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az említett felügyeleti_hatóság tagállamának területén rendelkezik tevékenységi hellyel; b) az adatkezelés jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti a felügyeleti_hatóság tagállamában lakóhellyel rendelkező érintetteket; vagy c) panaszt nyújtottak be az említett felügyeleti_hatósághoz;

23.

„ személyes_adatok határokon átnyúló adatkezelése”: a) személyes_adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy b) személyes_adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket;

24.

„ releváns_és_megalapozott_kifogás”: a döntéstervezettel szemben benyújtott, azzal kapcsolatos kifogás, hogy ezt a rendeletet megsértették-e, illetve hogy az adatkezelőre vagy az adatfeldolgozóra vonatkozó tervezett intézkedés összhangban van-e a rendelettel; a kifogásban egyértelműen be kell mutatni a döntéstervezet által az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlására jelentett kockázatok jelentőségét;

25.	„ az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás;

26.	„ nemzetközi_szervezet”: a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre.

II. FEJEZET

Elvek

24. cikk

Az adatkezelő feladatai

(1)   Az adatkezelő az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak biztosítása és bizonyítása céljából, hogy a személyes_adatok kezelése e rendelettel összhangban történik. Ezeket az intézkedéseket az adatkezelő felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi.

(2)   Ha az az adatkezelési tevékenység vonatkozásában arányos, az (1) bekezdésben említett intézkedések részeként az adatkezelő megfelelő belső adatvédelmi szabályokat is alkalmaz.

(3)   A 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmushoz való csatlakozás felhasználható annak bizonyítása részeként, hogy az adatkezelő teljesíti kötelezettségeit.

25. cikk

Beépített és alapértelmezett adatvédelem

(1)   Az adatkezelő a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével mind az adatkezelés módjának meghatározásakor, mind pedig az adatkezelés során olyan megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket – például álnevesítést – hajt végre, amelyek célja egyrészt az adatvédelmi elvek, például az adattakarékosság hatékony megvalósítása, másrészt az e rendeletben foglalt követelmények teljesítéséhez és az érintettek jogainak védelméhez szükséges garanciák beépítése az adatkezelés folyamatába.

(2)   Az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak biztosítására, hogy alapértelmezés szerint kizárólag olyan személyes_adatok kezelésére kerüljön sor, amelyek az adott konkrét adatkezelési cél szempontjából szükségesek. Ez a kötelezettség vonatkozik a gyűjtött személyes_adatok mennyiségére, kezelésük mértékére, tárolásuk időtartamára és hozzáférhetőségükre. Ezek az intézkedések különösen azt kell, hogy biztosítsák, hogy a személyes_adatok alapértelmezés szerint a természetes személy beavatkozása nélkül ne válhassanak hozzáférhetővé meghatározatlan számú személy számára.

(3)   A 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmus felhasználható annak bizonyítása részeként, hogy az adatkezelő teljesíti az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt követelményeket.

32. cikk

Az adatkezelés biztonsága

(1)   Az adatkezelő és az adatfeldolgozó a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja, ideértve, többek között, adott esetben:

a)	a személyes_adatok álnevesítését és titkosítását;

b)	a személyes_adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások folyamatos bizalmas jellegének biztosítását, integritását, rendelkezésre állását és ellenálló képességét;

c)	fizikai vagy műszaki incidens esetén az arra való képességet, hogy a személyes_adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehet állítani;

d)	az adatkezelés biztonságának garantálására hozott technikai és szervezési intézkedések hatékonyságának rendszeres tesztelésére, felmérésére és értékelésére szolgáló eljárást.

(2)   A biztonság megfelelő szintjének meghatározásakor kifejezetten figyelembe kell venni az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes_adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéséből, elvesztéséből, megváltoztatásából, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek.

(3)   Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmushoz való csatlakozását felhasználhatja annak bizonyítása részeként, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeket teljesíti.

(4)   Az adatkezelő és az adatfeldolgozó intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó irányítása alatt eljáró, a személyes_adatokhoz hozzáféréssel rendelkező természetes személyek kizárólag az adatkezelő utasításának megfelelően kezelhessék az említett adatokat, kivéve, ha az ettől való eltérésre uniós vagy tagállami jog kötelezi őket.

34. cikk

Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi_incidensről

(1)   Ha az adatvédelmi_incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi_incidensről.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi_incidens jellegét, és közölni kell legalább a 33. cikk (3) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett információkat és intézkedéseket.

(3)   Az érintettet nem kell az (1) bekezdésben említettek szerint tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a)

az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi_incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes_adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;

b)	az adatkezelő az adatvédelmi_incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, az (1) bekezdésben említett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;

c)	a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

(4)   Ha az adatkezelő még nem értesítette az érintettet az adatvédelmi_incidensről, a felügyeleti_hatóság, miután mérlegelte, hogy az adatvédelmi_incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár-e, elrendelheti az érintett tájékoztatását, vagy megállapíthatja a (3) bekezdésben említett feltételek valamelyikének teljesülését.

3. szakasz

Adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció

35. cikk

Adatvédelmi hatásvizsgálat

(1)   Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa –, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes_adatok védelmét hogyan érintik. Olyan egymáshoz hasonló típusú adatkezelési műveletek, amelyek egymáshoz hasonló magas kockázatokat jelentenek, egyetlen hatásvizsgálat keretei között is értékelhetőek.

(2)   Ha van kijelölt adatvédelmi tisztviselő, az adatkezelő az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzésekor az adatvédelmi tisztviselő szakmai tanácsát köteles kikérni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen az alábbi esetekben kell elvégezni:

a)

természetes személyekre vonatkozó egyes személyes jellemzők olyan módszeres és kiterjedt értékelése, amely automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is –alapul, és amelyre a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések épülnek;

b)	a 9. cikk (1) bekezdésében említett személyes_adatok különleges kategóriái, vagy a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes_adatok nagy számban történő kezelése; vagy

c)	nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése.

(4)   A felügyeleti_hatóságnak össze kell állítania és nyilvánosságra kell hoznia az olyan adatkezelési műveletek típusainak a jegyzékét, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdés értelmében adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni. A felügyeleti_hatóság továbbítja az említett jegyzékeket a Testület részére.

(5)   A felügyeleti_hatóság összeállíthatja és nyilvánosságra hozhatja az olyan adatkezelési műveletek típusainak a jegyzékét is, amelyekre vonatkozóan nem kell adatvédelmi hatásvizsgálatot végezni. A felügyeleti_hatóság továbbítja ezeket a jegyzékeket a Testület részére.

(6)   A (4) és (5) bekezdésben említett jegyzékek elfogadását megelőzően az illetékes felügyeleti_hatóság igénybe veszi a 63. cikkben említett egységességi mechanizmust, ha ezek a jegyzékek olyan adatkezelési tevékenységeket tartalmaznak, amelyek az érintettek számára történő, több tagállamra kiterjedő áru- vagy szolgáltatás nyújtásához vagy az érintettek viselkedésének több tagállamra kiterjedő megfigyeléséhez kapcsolódnak, vagy érdemben érinthetik a személyes_adatok Unión belüli szabad áramlását.

(7)   A hatásvizsgálat kiterjed legalább:

a)	a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket;

b)	az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára;

c)	az (1) bekezdésben említett, az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára; és

d)	a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes_adatok védelmét és az e rendelettel való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.

(8)   Az adatkezelők, illetve adatfeldolgozók által végzett adatkezelési műveletek hatásainak értékelése – különösen az adatvédelmi hatásvizsgálatok – során megfelelően figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó adatkezelők, illetve adatfeldolgozók teljesítik-e a 40. cikkben említett jóváhagyott magatartási kódexek előírásait.

(9)   Az adatkezelő adott esetben – a kereskedelmi érdekek vagy a közérdek védelmének vagy az adatkezelési műveletek biztonságának sérelme nélkül – kikéri az érintettek vagy képviselőik véleményét a tervezett adatkezelésről.

(10)   Ha a 6. cikk (1) bekezdésének c) vagy e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós vagy az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jog írja elő, és e jog a szóban forgó konkrét adatkezelési műveletet vagy műveleteket is szabályozza, valamint e jogalap elfogadása során egy általános hatásvizsgálat részeként már végeztek adatvédelmi hatásvizsgálatot, akkor az (1)–(7) bekezdést nem kell alkalmazni, kivéve, ha a tagállamok az adatkezelési tevékenységet megelőzően ilyen hatásvizsgálat elvégzését szükségesnek tartják.

(11)   Az adatkezelő szükség szerint, de legalább az adatkezelési műveletek által jelentett kockázat változása esetén ellenőrzést folytat le annak értékelése céljából, hogy a személyes_adatok kezelése az adatvédelmi hatásvizsgálatnak megfelelően történik-e.

59. cikk

Tevékenységi jelentés

A felügyeleti_hatóság éves jelentést készít a tevékenységeiről, amely tartalmazhatja a bejelentett jogsértések típusainak és az 58. cikk (2) bekezdésével összhangban tett intézkedések fajtáit is. A jelentést a nemzeti parlamentnek, a kormánynak és a tagállami jogban megjelölt más hatóságoknak kell benyújtani. A jelentéseket elérhetővé kell tenni a nyilvánosság, a Bizottság és a Testület számára.

VII. FEJEZET

Együttműködés és egységesség

1. szakasz

Együttműködés

65. cikk

A Testület vitarendezési eljárása

(1)   Annak érdekében, hogy az egyes esetekben biztosított legyen e rendelet helyes és egységes alkalmazása, a Testület kötelező erejű döntést fogad el az alábbi esetekben:

a)

ha a 60. cikk (4) bekezdésében említett esetben valamely érintett felügyeleti_hatóság releváns_és_megalapozott_kifogást emelt a fő felügyeleti_hatóság döntéstervezetével szemben, vagy ha a fő felügyeleti_hatóság elutasított egy ilyen kifogást arra hivatkozva, hogy az nem releváns vagy nem megalapozott. A kötelező erejű döntésnek ki kell terjednie a releváns_és_megalapozott_kifogásban szereplő összes kérdésre, különösen arra, hogy a rendelet sérült-e;

b)	ha eltérnek az álláspontok azt illetően, hogy az érintett felügyeleti_hatóságok közül melyik illetékes a tevékenységi_központ tekintetében;

c)

ha valamely illetékes felügyeleti_hatóság nem kéri ki a Testület véleményét a 64. cikk (1) bekezdésében említett esetekben, vagy nem a Testület által a 64. cikk alapján kibocsátott vélemény alapján jár el. Ebben az esetben bármely érintett felügyeleti_hatóság vagy a Bizottság a Testület tudomására hozhatja az ügyet.

(2)   Az (1) bekezdésben említett döntést a Testület az ügy benyújtásától számított egy hónapon belül, tagjainak kétharmados többségével fogadja el. Az ügy összetettségére figyelemmel ez a határidő további egy hónappal meghosszabbítható. Az (1) bekezdésben említett döntést indokolni kell, és meg kell küldeni a fő felügyeleti_hatóságnak és minden érintett felügyeleti_hatóságnak, amelyekre nézve kötelező erővel rendelkezik.

(3)   Ha a Testület döntését nem képes a (2) bekezdésben említett határidőkön belül elfogadni, a döntést a (2) bekezdésben említett második hónap leteltét követő két héten belül, tagjainak egyszerű többségével fogadja el. A Testület tagjainak szavazategyenlősége esetén a döntés elfogadásáról az elnök szavazata dönt.

(4)   Az érintett felügyeleti_hatóságok a (2) és (3) bekezdésben említett határidők lejártáig nem fogadhatnak el döntést az (1) bekezdés alapján a Testület elé terjesztett ügyről.

(5)   A Testület elnöke indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett felügyeleti_hatóságokat az (1) bekezdésben említett döntésről. Erről tájékoztatnia kell a Bizottságot. A döntést haladéktalanul közzé kell tenni a Testület honlapján azt követően, hogy a felügyeleti_hatóság bejelentette a (6) bekezdésben említett jogerős döntést.

(6)   A fő felügyeleti_hatóság vagy – az esettől függően – az a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, az e cikk (1) bekezdésében említett döntés alapján indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb egy hónappal azt követően, hogy a Testület bejelentette döntését elfogadja jogerős döntését. A fő felügyeleti_hatóság vagy – az esettől függően – az a felügyeleti_hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, tájékoztatja a Testületet arról a dátumról, amikor az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval, illetve az érintettel közli jogerős döntését. Az érintett felügyeleti_hatóságok jogerős döntését a 60. cikk (7), (8) és (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell elfogadni. A jogerős döntésben utalni kell az e cikk (1) bekezdésben említett döntésre, valamint közölni kell, hogy az (1) bekezdésében említett döntést a (5) bekezdéssel összhangban közzé fogják tenni a Testület honlapján. A jogerős döntéshez csatolni kell az e cikk (1) bekezdésében említett döntést.

83. cikk

A közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó általános feltételek

(1)   Valamennyi felügyeleti_hatóság biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

(2)   A közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:

a)	a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke;

b)	a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés;

d)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket;

e)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések;

f)	a felügyeleti_hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke;

g)	a jogsértés által érintett személyes_adatok kategóriái;

h)	az, ahogyan a felügyeleti_hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel;

i)	ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés;

j)	az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint

k)	az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség.

(3)   Ha egy adatkezelő vagy adatfeldolgozó egyazon adatkezelési művelet vagy egymáshoz kapcsolódó adatkezelési műveletek tekintetében – szándékosan vagy gondatlanságból – e rendelet több rendelkezését is megsérti, a bírság teljes összege nem haladhatja meg a legsúlyosabb jogsértés esetén meghatározott összeget.

(4)   Az alábbi rendelkezések megsértése – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 10 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a)	az adatkezelő és az adatfeldolgozó tekintetében a 8., a 11., a 25-39., a 42. és a 43. cikkben meghatározott kötelezettségek;

b)	a tanúsító szervezet tekintetében a 42. és 43. cikkben meghatározott kötelezettségek;

c)	az ellenőrző szervezet tekintetében a 41. cikk (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek;

(5)   Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a)	az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően;

b)	az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően;

c)	személyes_adatoknak harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi_szervezet részére történő továbbítása a 44–49. cikknek megfelelően;

d)	a IX. fejezet alapján elfogadott tagállami jog szerinti kötelezettségek;

e)	a felügyeleti_hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának, illetve az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozására vagy az adatáramlás felfüggesztésére vonatkozó felszólításának be nem tartása vagy az 58. cikk (1) bekezdését megsértve a hozzáférés biztosításának elmulasztása.

(6)   A felügyeleti_hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának be nem tartása – az e cikk (2) bekezdésével összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni.

(7)   A felügyeleti_hatóságok 58. cikk (2) bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül, minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű.

(8)   A felügyeleti_hatóság e cikk szerinti hatásköreit megfelelő, az uniós és a tagállami joggal összhangban álló eljárási garanciák – ideértve a hatékony jogorvoslat lehetőségét és a tisztességes eljárást – biztosításával gyakorolja.

(9)   Ha a tagállam jogrendszere nem rendelkezik közigazgatási bírságokról, e cikk oly módon alkalmazható, hogy a bírságot az illetékes felügyeleti_hatóság kezdeményezésére az illetékes nemzeti bíróság rója ki e jogorvoslatok hatékonyságának és a felügyeleti_hatóságok által kiszabott közigazgatási bírságokéval megegyező hatásának biztosítása mellett. A kiszabott bírságoknak minden esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E tagállamok az e bekezdésnek megfelelően elfogadott jogszabályokról 2018. május 25-ig, az ezt követően azokat módosító jogszabályokról, illetve az azokat érintő későbbi módosításokról pedig haladéktalanul értesítik a Bizottságot.