interactive GDPR 2016/0679 HU

whereas ellátás:

• whereas (9) 1
• whereas (19) 1
• whereas (20) 1
• whereas (45) 1
• whereas (47) 1
• whereas (53) 2
• whereas (54) 4
• whereas (97) 1
• whereas (117) 1
• whereas (120) 1
• whereas (133) 1
• whereas (139) 1

definitions:

• személyes adat
• adatkezelés
• az adatkezelés korlátozása
• profilalkotás
• álnevesítés
• nyilvántartási rendszer
• adatkezelő
• adatfeldolgozó
• címzett
• harmadik fél
• az érintett hozzájárulása
• adatvédelmi incidens
• genetikai adat
• biometrikus adat
• egészségügyi adat
• tevékenységi központ
• képviselő
• vállalkozás
• vállalkozáscsoport
• kötelező erejű vállalati szabályok
• felügyeleti hatóság
• érintett felügyeleti hatóság
• személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése
• releváns és megalapozott kifogás
• az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás
• nemzetközi szervezet

6. cikk

Az adatkezelés jogszerűsége

(1)   A személyes_adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

a)	az érintett hozzájárulását adta személyes_adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b)	az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

c)	az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

d)	az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;

e)	az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

f)

az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik_fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes_adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre.

(2)   Az e rendeletben foglalt, adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kiigazítása érdekében, a tagállamok az (1) bekezdés c) és e) pontjának való megfelelés céljából fenntarthatnak vagy bevezethetnek konkrétabb rendelkezéseket, amelyekben pontosabban meghatározzák az adatkezelésre vonatkozó konkrét követelményeket, és amelyekben további intézkedéseket tesznek az adatkezelés jogszerűségének és tisztességességének biztosítására, ideértve a IX. fejezetben meghatározott egyéb konkrét adatkezelési helyzeteket is.

(3)   Az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját a következőknek kell megállapítania:

a)	az uniós jog, vagy

b)	azon tagállami jog, amelynek hatálya alá az adatkezelő tartozik.

Az adatkezelés célját e jogalapra hivatkozással kell meghatározni, illetve az (1) bekezdés e) pontjában említett adatkezelés tekintetében annak szükségesnek kell lennie valamely közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához. Ez a jogalap tartalmazhat az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását kiigazító rendelkezéseket, ideértve az adatkezelő általi adatkezelés jogszerűségére irányadó általános feltételeket, az adatkezelés tárgyát képező adatok típusát, az érintetteket, azokat a jogalanyokat, amelyekkel a személyes_adatok közölhetők, illetve az ilyen adatközlés céljait, az adatkezelés céljára vonatkozó korlátozásokat, az adattárolás időtartamát és az adatkezelési műveleteket, valamint egyéb adatkezelési eljárásokat, így a törvényes és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket is, ideértve a IX. fejezetben meghatározott egyéb konkrét adatkezelési helyzetekre vonatkozóan. Az uniós vagy tagállami jognak közérdekű célt kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogszerű céllal.

(4)   Ha az adatgyűjtés céljától eltérő célból történő adatkezelés nem az érintett hozzájárulásán vagy valamely olyan uniós vagy tagállami jogon alapul, amely szükséges és arányos intézkedésnek minősül egy demokratikus társadalomban a 23. cikk (1) bekezdésében rögzített célok eléréséhez, annak megállapításához, hogy az eltérő célú adatkezelés összeegyeztethető-e azzal a céllal, amelyből a személyes_adatokat eredetileg gyűjtötték, az adatkezelő többek között figyelembe veszi:

a)	a személyes_adatok gyűjtésének céljait és a tervezett további adatkezelés céljai közötti esetleges kapcsolatokat;

b)	a személyes_adatok gyűjtésének körülményeit, különös tekintettel az érintettek és az adatkezelő közötti kapcsolatokra;

c)	a személyes_adatok jellegét, különösen pedig azt, hogy a 9. cikk szerinti személyes_adatok különleges kategóriáinak kezeléséről van-e szó, illetve, hogy büntetőjogi felelősség megállapítására és bűncselekményekre vonatkozó adatoknak a 10. cikk szerinti kezeléséről van-e szó;

d)	azt, hogy az érintettekre nézve milyen esetleges következményekkel járna az adatok tervezett további kezelése;

e)	megfelelő garanciák meglétét, ami jelenthet titkosítást vagy álnevesítést is.

9. cikk

A személyes_adatok különleges kategóriáinak kezelése

(1)   A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes_adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus_adatok, az egészségügyi_adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes_adatok kezelése tilos.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha:

a)	az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes_adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett tilalom nem oldható fel az érintett hozzájárulásával;

b)

az adatkezelés az adatkezelőnek vagy az érintettnek a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése és konkrét jogai gyakorlása érdekében szükséges, ha az érintett alapvető jogait és érdekeit védő megfelelő garanciákról is rendelkező uniós vagy tagállami jog, illetve a tagállami jog szerinti kollektív szerződés ezt lehetővé teszi;

c)	az adatkezelés az érintett vagy más természetes személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges, ha az érintett fizikai vagy jogi cselekvőképtelensége folytán nem képes a hozzájárulását megadni;

d)

az adatkezelés valamely politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú alapítvány, egyesület vagy bármely más nonprofit szervezet megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenysége keretében történik, azzal a feltétellel, hogy az adatkezelés kizárólag az ilyen szerv jelenlegi vagy volt tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik a szervezettel rendszeres kapcsolatban állnak a szervezet céljaihoz kapcsolódóan, és hogy a személyes_adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül nem teszik hozzáférhetővé a szervezeten kívüli személyek számára;

e)	az adatkezelés olyan személyes_adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozott;

f)	az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, vagy amikor a bíróságok igazságszolgáltatási feladatkörükben járnak el;

g)

az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges, uniós jog vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes_adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő;

h)

az adatkezelés megelőző egészségügyi vagy munkahelyi egészségügyi célokból, a munkavállaló munkavégzési képességének felmérése, orvosi diagnózis felállítása, egészségügyi vagy szociális ellátás vagy kezelés nyújtása, illetve egészségügyi vagy szociális rendszerek és szolgáltatások irányítása érdekében szükséges, uniós vagy tagállami jog alapján vagy egészségügyi szakemberrel kötött szerződés értelmében, továbbá a (3) bekezdésben említett feltételekre és garanciákra figyelemmel;

i)

az adatkezelés a népegészségügy területét érintő olyan közérdekből szükséges, mint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni védelem vagy az egészségügyi ellátás, a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök magas színvonalának és biztonságának a biztosítása, és olyan uniós vagy tagállami jog alapján történik, amely megfelelő és konkrét intézkedésekről rendelkezik az érintett jogait és szabadságait védő garanciákra, és különösen a szakmai titoktartásra vonatkozóan;

j)

az adatkezelés a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból szükséges olyan uniós vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes_adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő;

(3)   Az (1) bekezdésben említett személyes_adatokat abban az esetben lehet a (2) bekezdés h) pontjában említett célokból kezelni, ha ezen adatok kezelése olyan szakember által vagy olyan szakember felelőssége mellett történik, aki uniós vagy tagállami jogban, illetve az arra hatáskörrel rendelkező tagállami szervek által megállapított szabályokban meghatározott szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alatt áll, illetve olyan más személy által, aki szintén uniós vagy tagállami jogban, illetve az arra hatáskörrel rendelkező tagállami szervek által megállapított szabályokban meghatározott titoktartási kötelezettség hatálya alatt áll.

(4)   A tagállamok további feltételeket – köztük korlátozásokat – tarthatnak hatályban, illetve vezethetnek be a genetikai_adatok, a biometrikus_adatok és az egészségügyi_adatok kezelésére vonatkozóan.

23. cikk

Korlátozások

(1)   Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja a 12–22. cikkben és a 34. cikkben foglalt, valamint a 12–22. cikkben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összhangban lévő rendelkezései tekintetében az 5. cikkben foglalt jogok és kötelezettségek hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, valamint az alábbiak védelméhez szükséges és arányos intézkedés egy demokratikus társadalomban:

a)	nemzetbiztonság;

b)	honvédelem;

c)	közbiztonság;

d)	bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;

e)	az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései, különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket, a népegészségügyet és a szociális biztonságot;

f)	a bírói függetlenség és a bírósági eljárások védelme;

g)	a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése, kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;

h)	az a)–e) és a g) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;

i)	az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;

j)	polgári jogi követelések érvényesítése.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jogalkotási intézkedések adott esetben részletes rendelkezéseket tartalmaznak legalább:

a)	az adatkezelés céljaira vagy az adatkezelés kategóriáira,

b)	a személyes_adatok kategóriáira,

c)	a bevezetett korlátozások hatályára,

d)	a visszaélésre, illetve a jogosulatlan hozzáférésre vagy továbbítás megakadályozását célzó garanciákra,

e)	az adatkezelő meghatározására vagy az adatkezelők kategóriáinak meghatározására,

f)	az adattárolás időtartamára, valamint az alkalmazandó garanciákra, figyelembe véve az adatkezelés vagy az adatkezelési kategóriák jellegét, hatályát és céljait,

g)	az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokra, és

h)	az érintettek arra vonatkozó jogára, hogy tájékoztatást kapjanak a korlátozásról, kivéve, ha ez hátrányosan befolyásolhatja a korlátozás célját.

IV. FEJEZET

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó

1. szakasz

Általános kötelezettségek

37. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

(1)   Az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki minden olyan esetben, amikor:

a)	az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;

b)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél és/vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé;

c)	az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes_adatok 9. cikk szerinti különleges kategóriáinak és a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelését foglalják magukban.

(2)   A vállalkozáscsoport közös adatvédelmi tisztviselőt is kijelölhet, ha az adatvédelmi tisztviselő valamennyi tevékenységi helyről könnyen elérhető.

(3)   Ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv, közös adatvédelmi tisztviselő jelölhető ki több ilyen szerv számára, az adott szervek szervezeti felépítésének és méretének figyelembevételével.

(4)   Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, illetve az adatkezelők vagy adatfeldolgozók kategóriáit képviselő egyesületek és egyéb szervezetek adatvédelmi tisztviselőt jelölhetnek ki, vagy ha ezt uniós vagy tagállami jog írja elő, kötelesek kijelölni. Az adatkezelőket vagy adatfeldolgozókat képviselő ilyen egyesületek és egyéb szervezetek nevében az adatvédelmi tisztviselő eljárhat.

(5)   Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és gyakorlat szakértői szintű ismerete, valamint a 39. cikkben említett feladatok ellátására való alkalmasság alapján kell kijelölni.

(6)   Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja lehet, vagy szolgáltatási szerződés keretében láthatja el a feladatait.

(7)   Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó közzéteszi az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségét, és azokat a felügyeleti_hatósággal közli.

38. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő jogállása

(1)   Az adatkezelő és az adatfeldolgozó biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes_adatok védelmével kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon.

(2)   Az adatkezelő és az adatfeldolgozó támogatja az adatvédelmi tisztviselőt a 39. cikkben említett feladatai ellátásában azáltal, hogy biztosítja számára azokat az forrásokat, amelyek e feladatok végrehajtásához, a személyes_adatokhoz és az adatkezelési műveletekhez való hozzáféréshez, valamint az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához szükségesek.

(3)   Az adatkezelő és az adatfeldolgozó biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával kapcsolatban utasításokat senkitől ne fogadjon el. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az adatvédelmi tisztviselőt feladatai ellátásával összefüggésben nem bocsáthatja el és szankcióval nem sújthatja. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó legfelső vezetésének tartozik felelősséggel.

(4)   Az érintettek a személyes_adataik kezeléséhez és az e rendelet szerinti jogaik gyakorlásához kapcsolódó valamennyi kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak.

(5)   Az adatvédelmi tisztviselőt feladatai teljesítésével kapcsolatban uniós vagy tagállami jogban meghatározott titoktartási kötelezettség vagy az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség köti.

(6)   Az adatvédelmi tisztviselő más feladatokat is elláthat. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó biztosítja, hogy e feladatokból ne fakadjon összeférhetetlenség.

52. cikk

Függetlenség

(1)   A felügyeleti_hatóságok az e rendelet alapján rájuk ruházott feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása során teljesen függetlenül járnak el.

(2)   Az egyes felügyeleti_hatóságok tagja vagy tagjai az e rendelettel összhangban rájuk ruházott feladatok végzése és hatáskörök gyakorlása során bármilyen – közvetlen vagy közvetett – külső befolyástól mentesen járnak el, és utasítást senkitől sem kérhetnek vagy fogadhatnak el.

(3)   A felügyeleti_hatóságok tagjai tartózkodnak a feladatkörükkel összeférhetetlen cselekményektől, valamint hivatali idejük alatt sem javadalmazás ellenében, sem anélkül nem vállalhatnak azzal összeférhetetlen szakmai tevékenységet.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy mindegyik felügyeleti_hatóság rendelkezésére áll a feladataik és hatásköreik – ideértve a kölcsönös segítségnyújtást, az együttműködést és a Testületben való részvételt – eredményes ellátásához, illetve gyakorlásához szükséges emberi, műszaki és pénzügyi források, helyiségek és infrastruktúra.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy mindegyik felügyeleti_hatóság saját személyzettel rendelkezik és maga választja ki azt, amely a felügyeleti_hatóság tagjának vagy tagjainak kizárólagos irányítása alá tartozik.

(6)   A tagállamok biztosítják, hogy mindegyik felügyeleti_hatóság a függetlenségét nem befolyásoló pénzügyi ellenőrzés alá tartozik. A tagállamok biztosítják, hogy mindegyik felügyeleti_hatóság saját, nyilvános, éves költségvetéssel rendelkezik, amely az állami vagy nemzeti költségvetés részét képezheti.

53. cikk

A felügyeleti_hatóság tagjaira vonatkozó általános feltételek

(1)   A tagállamok előírják, hogy a felügyeleti_hatóságaik minden tagját átlátható eljárás keretében nevezze ki az alábbiak egyike:

—	a parlamentjük;

—	a kormányuk;

—	az államfőjük vagy

—	a tagállami jog alapján a kinevezéssel megbízott független szerv.

(2)   A felügyeleti_hatóságok tagja rendelkezik feladatai ellátásához és hatásköre gyakorlásához szükséges képesítéssel, tapasztalattal és készségekkel, különösen a személyes_adatok védelme területén.

(3)   A tagok feladatköre a hivatali idő lejártával, lemondással vagy kötelező nyugdíjazással szűnik meg, az érintett tagállam jogában előírtaknak megfelelően.

(4)   Tag felmentésére kizárólag súlyos kötelességszegés esetén vagy abban az esetben kerülhet sor, ha a tag már nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek.

54. cikk

A felügyeleti_hatóság létrehozására vonatkozó szabályok

(1)   A tagállamok jogszabályban rendelkeznek:

a)	minden egyes felügyeleti_hatóság létrehozásáról;

b)	az egyes felügyeleti_hatóságok tagjává való kinevezéshez szükséges képesítésekről és pályázati feltételekről;

c)	az egyes felügyeleti_hatóságok tagjának vagy tagjainak kinevezésére vonatkozó szabályokról és eljárásokról;

d)

az egyes felügyeleti_hatóságok tagja vagy tagjai megbízatásának időtartamáról, amelynek legalább négy évre kell szólnia, kivéve a 2016. május 24-ét követő első kinevezést, amely rövidebb időtartamra is szólhat, ha a felügyeleti_hatóság függetlenségének megőrzése érdekében a kinevezéseket több lépcsőben kell végrehajtani;

e)	arról, hogy az egyes felügyeleti_hatóságok tagja vagy tagjai újra kinevezhetők-e, és ha igen, hány ciklusra; és

f)

az egyes felügyeleti_hatóságok tagjának vagy tagjainak, valamint személyzetének kötelezettségeire vonatkozó feltételekről, a hivatali idő alatt és azt követően az alkalmazással összeférhetetlen cselekményekről, szakmai tevékenységre és juttatásokra vonatkozó tiltó rendelkezésekről, valamint az alkalmazás megszűnésére vonatkozó szabályokról.

(2)   Az uniós vagy tagállami jognak megfelelően mindegyik felügyeleti_hatóság tagját vagy tagjait és személyzetét a feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során tudomásukra jutott bármely bizalmas információ tekintetében hivatali idejük alatt és annak lejártát követően is szakmai titoktartási kötelezettség terheli. Hivatali idejük alatt ez a szakmai titoktartási kötelezettség különösen vonatkozik a természetes személyek által e rendelet megsértését illetően tett bejelentésekre.

2. szakasz

Illetékesség, feladatok és hatáskörök

55. cikk

Illetékesség

(1)   A felügyeleti_hatóság a saját tagállamának területén illetékes az e rendelet alapján ráruházott feladatok végzésére és hatáskörök gyakorlására.

(2)   Ha az adatkezelést a 6. cikk (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján eljáró közhatalmi szervek vagy magánfél szervezetek végzik, az érintett tagállam felügyeleti_hatósága az illetékes. Ezekben az esetekben az 56. cikk nem alkalmazandó.

(3)   A felügyeleti_hatóságok hatásköre nem terjed ki a bíróságok által igazságügyi feladataik ellátása során végzett adatkezelési műveletek felügyeletére.

69. cikk

Függetlenség

(1)   A Testület a 70. és 71. cikk szerinti feladatainak ellátása, illetve hatásköreinek gyakorlása során függetlenül jár el.

(2)   A 70. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 70. cikk (2) bekezdésében említett, a Bizottságtól érkező kérések sérelme nélkül, a Testület feladatainak ellátása, illetve hatásköreinek gyakorlása során nem kérhet, és nem fogadhat el utasítást.

75. cikk

Titkárság

(1)   A Testület titkársággal rendelkezik, amelyet az európai adatvédelmi biztos biztosít.

(2)   A titkárság kizárólag a Testület elnökének utasításai alapján végzi a feladatait.

(3)   Az európai adatvédelmi biztos azon alkalmazottait, akik az e rendelettel a Testületre ruházott feladatok ellátásában részt vesznek, az európai adatvédelmi biztosra ruházott feladatok ellátásában részt vevő alkalmazottaktól eltérő függelmi rendszerben kell alkalmazni.

(4)   A Testület és az európai adatvédelmi biztos adott esetben e cikk végrehajtásáról egyetértési megállapodást kötnek, amelyet közzétesznek, és ebben rendelkeznek együttműködésük feltételeiről; e megállapodást kell alkalmazni az európai adatvédelmi biztos hivatalának azon alkalmazottaira, akik részt vesznek az e rendelettel a Testületre ruházott feladatok ellátásában.

(5)   A titkárság elemzési, igazgatási és logisztikai támogatást nyújt a Testületnek.

(6)   A titkárság különösen a következőkért felel:

a)	a Testület napi működése;

b)	a Testület tagjai, elnöke és a Bizottság közötti kommunikáció,

c)	a más intézményekkel és a nyilvánossággal folytatott kommunikáció;

d)	az elektronikus eszközök használata a belső és külső kommunikáció céljára;

e)	a releváns információk fordítása;

f)	a Testület üléseinek előkészítése és az azokat követő intézkedések;

g)	a Testület által elfogadott vélemények, a felügyeleti_hatóságok közötti viták rendezéséről szóló döntések és egyéb szövegek előkészítése, szövegezése és közzététele.

99. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2018. május 25-től kell alkalmazni.

---

(1)  HL C 229., 2012.7.31., 90. o.

(2)  HL C 391., 2012.12.18., 127. o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. április 8-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament 2016. április 14-i álláspontja.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes_adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(5)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és közép vállalkozások fogalma kapcsán a kis- és közepes méretű vállalkozások meghatározásáról (C(2003) 1422) (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes_adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) személyes_adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, üldözése vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IBtanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos lap 89. oldalát).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(10)  A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1338/2008/EK rendelete ( 2008. december 16.) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról (HL L 354., 2008.12.31., 70. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(17)  HL C 192., 2012.6.30., 7. o.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes_adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(19)  Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.)

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).